● news.bsdnet.hu

Mit termeljen a gazda, ha az eddig bevált növények egyre bizonytalanabb eredményt hoznak? A forró, száraz időszakok és a tavaszi fagyok után sok termelő keresi erre a választ. Szabó István, az OTP Agrár vezetője és Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke az OTP Bank podcastjában arról beszélt: önmagában sem egy új növény, sem egy drága beruházás nem oldja meg az agrárium gondjait. A gazdaságok működését kell újragondolni. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A beszélgetésben központi szerepet kapott a növények gyökérzónájában hozzáférhető víz hiánya. Nemcsak az számít, mennyi csapadék érkezik, hanem az is, milyen állapotban találja a talajt, mennyi tud beszivárogni, és abból mennyi marad a növények számára felvehető. A megszólalók a talajtakarás, a tömörödött rétegek problémájának kezelése és a vízbefogadó képesség javítása mellett a területen megjelenő vizek megtartását is hangsúlyozták. A gyors vízelvezetés helyett azt kell megvizsgálni, hol és hogyan őrizhető meg a később hiányzó nedvesség. Egységes receptet ugyanakkor nem kínáltak: a megfelelő megoldás a termőhelytől és a termesztett kultúrától függ. A vízmegőrzés rövid távon időt nyerhet a gazdaságoknak, hogy működésük fenntartása mellett hajthassák végre a nagyobb változtatásokat. A teljes gazdaság egyszerre történő átalakítása helyett a szakértők kisebb üzemi próbák mellett érveltek. Új fajtákat, eltérő talajművelési eljárásokat és más technológiai megoldásokat először a terület egy részén érdemes megismerni. A tapasztalatcsere szintén fontos: a gazdálkodók egymás eredményeiből, külföldi példákból és szakemberek bevonásával is tanulhatnak. Egy más országban működő módszer hazai alkalmazhatóságát azonban helyben kell igazolni. Ez az alternatív növényekre is vonatkozik. A beszélgetésben a cirok, a mák és különböző mediterrán kultúrák lehetősége is felmerült, de a termeszthetőség mellett egy másik kérdés legalább ilyen lényeges: ki veszi meg a termést, milyen mennyiségben és milyen áron? Egy kisebb felvevőpiac gyorsan telítődhet, ha sok gazdálkodó egyszerre vált ugyanarra a növényre. A közös beszerzés, az összehangolt termelés és az együttes értékesítés ezért az alkalmazkodás része lehet. A külföldi tapasztalatok kapcsán a beszélgetés túlmutatott a szántóföldi technológiákon. A lengyel agráriumból a megszólalók szerint a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása és a termékpályák szervezettsége is tanulságos lehet. A tejágazat példáján arra hívták fel a figyelmet, hogy az alapanyagtermelés mellett a versenyképes feldolgozásnak is erősödnie kellene. A termelő és a feldolgozó hosszú távon egymásra utalt: ha az alapanyagelőállítás ellehetetlenül, később a feldolgozó ellátása is bizonytalanná válhat. A beszélgetésben megfogalmazott álláspont szerint a fejlesztéseknek olyan termékek és piaci kapcsolatok létrejöttét kellene segíteniük, amelyek a termelői árak ingadozását is jobban képesek kezelni. A gyümölcstermesztésben az elöregedett ültetvények, a fajtaválasztás és a hiányos védelmi technológiák egyaránt szóba kerültek. A megújulás azonban jelentős tőkét igényel. A podcastban egy korszerű almaültetvény létesítésére hektáronként 15–20 millió forintos nagyságrendet említettek, a föld ára nélkül. Ehhez az éves fenntartás költségei is hozzáadódnak. Az öntözés és a jégháló több veszélyt mérsékelhet, de nem szünteti meg az összes időjárási kockázatot. A tavaszi fagy, illetve a forró, száraz levegő okozta stressz korszerű ültetvényben is súlyos veszteséget idézhet elő. Ráadásul egy termés nélküli évben is szükség van metszésre, növényvédelemre és gondozásra. Ezek elhagyása a következő évek teljesítményét is veszélyeztetheti. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az olajbogyó a beszélgetésben lehetséges kísérleti irányként jelent meg. A megszólalók hangsúlyozták: a nagyobb léptékű hazai termesztéshez a megfelelő fajták mellett termőhelyi tapasztalatokra, kidolgozott technológiára és piacra is szükség van. Az üvegházi termesztés bizonyos intenzív zöldségkultúráknál működőképes lehetőséget kínálhat, de magas beruházási költséggel és komoly szaktudásigénnyel jár. Az egész magyar mezőgazdaság problémáira ezért ez sem ad általános választ. Koncz Máté záróüzenete a tanulás fontosságáról szólt. Arra figyelmeztetett, hogy amíg egy gazdaság működése nem versenyképes, a terület növelése a veszteséget is növelheti. A tartalékokat ezért nem feltétlenül újabb földekre, hanem a meglévő gazdaság eredményességének javítására érdemes fordítani. Szabó István pedig az alkalmazkodást emelte ki: a változás nehézségeivel szembe kell nézni, és a döntéseket az új körülményekhez kell igazítani. Indexkép: Pexels