● news.bsdnet.hu

Bemutatta friss Inflációs jelentését az MNB, melynek főbb megállapításai a következők voltak: Arra a kérdésre, hogy árszabályozások nélkül mekkora lenne a hazai infláció, Balatoni András válaszában kifejtette, hogy ezen intézkedések gyakran nem voltak effektívek - így ezeknek nincs erős inflációs vagy dezinflációs hatása - , a magyar árszínvonal pedig jelenleg összhangban van a gazdaság fejlettségével. A vásárlóerő-paritás szerkezetét nézve azt látjuk, hogy az inflációs kosár szempontjából releváns termékcsoportok esetében az árak már most is magasabb szinten van a magyar árszint, mint amit a fejlettség indokolna. Az árszint-felzárkózás folyamata tehát a fél százalékponttal alacsonyabb inflációs cél mellett is hozható - zárta válaszát Balatoni András. Arra a kérdésre, hogy a következő évek beruházási dinamikájára vonatkozóan miért nem történt érdemi változtatás, Balatoni András elmondta, hogy 2027-ben a költségvetési beruházások hozzájárulása nagyobb lehet, ezzel pedig az év/év indexek nagyot tudnak ugrani. Ez tudja kompenzálni a többi terület alacsonyabb dinamikáját. Madár István, a Portfolio vezető elemzőjének kérdésére Balatoni András elmondta, hogy a jegybank nem változtatott június óta a bérdinamika-előrejelzésén, a 14 százaléknál alacsonyabb várt növekedési ütemet endogén okokkal (inflációs várakozások, termelékenység) magyarázott . Az MNB előrejelzései szerint az uniós források lehívása és felhasználása az idei évben a GDP 0,5, 2027-ben pedig a GDP 0,8 százalékával járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez, de ezen hatások heterogének, és vélhetően importintenzívek lesznek. A friss előrejelzések szerint a költségvetési beruházások már jövőre is pozitívan járulhatnak hozzá a növekedéshez, míg az uniós támogatások végső felhasználása a GDP 3 százaléka körül alakulhat - mondta Várpalotai Viktor. Virovácz Péter, az ING Bank elemzőjének kérdéseire válaszolva Balatoni András kiemelte, hogy a nyári önkéntes termeléskorlátozásnak nem volt érdemi negatív hatása. Az ING elemzője arra is kíváncsi volt, hogy milyen minimálbér-feltételezéssel él a jegybank. Balatoni András válaszában elárulta, hogy az MNB már júniusban sem a 2027-re meghatározott, 14 százalékos növekedési ütemmel számolt (pontos számot azonban nem árult el), az emelések újratárgyalása miatt pedig a végleges dinamika jó eséllyel változni is fog. Balatoni András elmondta, hogy az MNB okkal készített keretes írást a munkatermelékenység és a bérek fenntartható dinamikájáról, elmondása szerint ebben bújtatottan benne van a jegybank számszerű feltételezése is. Az első kérdés a költségvetési előrejelzésekkel kapcsolatban érkezik. Árokszállási Zoltán arra volt kíváncsi, hogy a most vártnál 1 százalékponttal alacsonyabb (azaz 4,9 százalékos) GDP-arányos deficit esetén mekkora lenne a kiigazítás GDP-növekedést fékező hatása. Várpalotai Viktor válaszában kiemelte, hogy ezen keynes-i hatásokat egyelőre még csak találgatni lehet, ebbe pedig az MNB nem bocsátkozik. Ha lesznek hivatalos intézkedések, a jegybank elvégzi majd a számításokat - zárta válaszát a közgazdász. A Monetáris Tanács által megismert kockázati térkép Balatoni András elmondása szerint szimmetrikus , hiszen jelenleg 2-2 olyan kockázatot azonosított a jegybanki stáb, ami gyorsíthatja, illetve fékezheti a hazai inflációt. Balatoni András a költségvetés helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy a jegybanki stáb szigorúan szabályalapon tervez, mely alapján a deficit idén a GDP 6,9, jövőre 5,9, 2028-ban pedig 5,2 százaléka lehet. A folyó fizetési mérleg egyenlege az idei évben egyensúlyi szint környékén alakul, azaz javult a folyó fizetési mérleg-képünk - mondta el Balatoni András. Mindez a jövedelemegyenleg javulásával magyarázható, a külső finanszírozási képesség pedig pedig a beérkező uniós forrásoknak köszönhetően még tovább javulhat. A minimálnyugdíjak emelkedése és a bérdinamika a jövő évtől erősíti a makrogazdasági fogyasztást - tért át a növekedés felhasználás oldali szerkezetének értékelésére Balatoni András. A beruházások terén ugyanakkor egy széles bázisú csökkenést regisztráltunk a második negyedévben, az év második felében pedig a beruházások szintje és a beruházási ráta is csökkenni fog, ami a középtávú növekedési versenyképességre is vissza fog majd hatni. Az exporttal kapcsolatban minimálisan optimistábbak lettek az MNB várakozásai, de a nettó export várhatóan csak 2028-tól fogja majd érdemben támogatni a magyar gazdaság növekedését. Rövid távon enyhén javult a foglalkoztatási kép, középtávon viszont a demográfiai folyamatok a vártnál jobban korlátozhatják majd a foglalkoztatás bővülését - mondta el Balatoni András. A munkaerőpiaci szempontból ugyanakkor van egy másik kiemelten fontos szempont, a bérek alakulása. A bejövő adatok egyelőre azt indikálják, hogy a bérdinamika lassulása várható a közeljövőben, ez a folyamat pedig akár az eddig vártnál gyorsabb is lehet. Az előrejelzésért és elemzésért felelős igazgató indoklása szerint ezt az inflációs cél csökkenése és a háztartások inflációs percepciója és a várakozások mérséklődése okozza. A lassuló nominális bérdinamika ugyanakkor a reálbérek alakulását érdemben nem befolyásolja majd - hangsúlyozta Balatoni András. A rövid távú GDP-prognózisból kiderül, hogy a második negyedéves 1,7 százalékos ütemről 1,5 százalékra lassul, majd év végére ismét 2 százalék körüli ütemre gyorsulhat. Mindezek alapján a 2026-os átlagos növekedés 1,8 százalék lehet. Ez 0,2 százalékponttal elmarad a júniusi előrejelzéstől. A változás főként a mezőgazdaság fékező hatásának (-0,4 százalékpont) köszönhető, bár az ipar ezt némileg képes ellensúlyozni. Balatoni András a mezőgazdaság után az ipari kilátásokra tért át. A szakértő üdvözölte, hogy az ipar 2022 óta nem látott jó teljesítményt nyújt, de elmondta, hogy ez nem egy általános konjunktúrának, hanem az újonnan megépült kapacitások termelésbe állásának köszönhető. Balatoni András hangsúlyozta, hogy a műholdas adatok alapján a mezőgazdaság idei kibocsátása a 2022-es aszályos évhez hasonlóan alakulhat, ami így érdemben fékezni fogja majd a gazdasági növekedést. 2027-ben ez a fékező hatás elmúlhat, de a 2020 előtti időszak tartós konjunktúrája a változó klímámnak köszönhetően nem fog visszatérni. Balatoni András elmondta, hogy a magasabb globális gázár, olajár és élelmiszerár, illetve a dohánytermékek magasabb jövedéki adója gyorsítani fogja a hazai árak emelkedési ütemét, így a jegybank most 0,8 százalékponttal felfelé módosította 2027-es átlagos előrejelzését. A következő évben 3,1 százalék lehet az átlagos infláció. A jegybank közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója az inflációra ható külső tényezőkkel kezdte helyzetértékelését. A szakember elmondta, hogy a nyersanyagárak és az élelmiszerárak egyaránt felfelé tolódtak június óta, ami előre tekintve magasabb inflációs kockázatokat eredményez. Ennek ellenére a hazai inflációs dinamika mindenki számára meglepően alacsony volt - állapította meg Balatoni András. A szerkezet megvizsgálása után az MNB megállapította, hogy a legnagyobb meglepetést az élelmiszerek és az iparcikkek termékkörei okozták, amelyek a leginkább érzékenyek a forint árfolyamának elmozdulására. Mindez arra utalhat, hogy a forint áprilisi erősödése a vártnál gyorsabban gyűrűzhetett be a fogyasztói árakba, a folyamat pedig a következő hónapokban folytatódhat. A sajtótájékoztató az inflációs cél csökkentésének kérdéskörével kezdődik, ez ugyanis érdemben megváltoztatta a makrogazdasági előrejelzések peremfeltételeit - mondta el bevezetőjében Várpalotai Viktor. A szakember kiemelte, hogy a szeptemberi Inflációs jelentés támogatja a magyar gazdaság stabilitását és a nemzetközi gyakorlatokhoz való alkalmazkodást. Várpalotai Viktor azt is elmondta, hogy a szeptemberi Inflációs jelentés már az új, 2,5 százalékos inflációs cél fényében készült. 2028-tól a jelenlegi 3 százalékról 2,5%-ra csökkenti inflációs célját a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mely fenntartja a cél körüli plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávot – jelentette be kedden a jegybank. Ezzel több mint húsz év után először változik a monetáris politika egyik legfontosabb horgonya. Emellett a jegybank arról is döntött, hogy jövőre az eddigi tizenkettő helyett csak nyolc kamatdöntő ülést tart, vagyis ritkábban ülésezik majd a Monetáris Tanács. De mit jelentenek ezek pontosan a monetáris politika szempontjából? Tényleg most tette meg az első lépést Magyarország az euróbevezetés felé vezető úton? Hamarosan bemutatja szeptemberi Inflációs jelentését a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az előrejelzések sarokszámait már a keddi kamatdöntés alkalmával nyilvánosságra hozták, Varga Mihály jegybankelnök pedig a friss előrejelzésekkel is indokolta a Monetáris Tanács szeptemberi döntését. A közleménnyel egy időben publikált növekedési és inflációs legyezőábrából kiderült, hogy 2026-ban az infláció és a GDP-növekedés átlagos értéke egyaránt 1,8 százalék lehet, jövőre azonban mindkét mutató számottevően gyorsulni fog. A magas energia- és élelmiszerárak miatt az inflációs kockázatok 2027-ben végig magasak maradhatnak, így az éves fogyasztói árindex átlagosan 3,1 százalék lehet. A mutató 2028-ban várhatóan 2,6 százalékra mérséklődik majd. A növekedés terén szintén gyorsulás várható: 2027-ben 2,9, míg 2028-ban 2,8 százalék lehet a magyar GDP bővülési üteme. Most ezen előrejelzések hátterét, illetve részleteit ismerhetjük meg, a sajtótájékoztatóról ebben a cikkben percről percre tudósítunk. A jegybank keddi döntései fontos mérföldkövet jelentenek a magyar gazdaság számára, hiszen a korábban kiszivárgott értesüléseknek megfelelően az MNB megállította a kamatcsökkentési ciklust és 2028. január 1-jével 2,5 százalékra mérsékelte a középtávú inflációs célt. A döntések hátteréről és következményeiről alábbi cikkeinkben olvashatnak: A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images