● news.bsdnet.hu

Az aszály, a hőség és a tavaszi fagy Európa jelentős részén súlyos károkat okozott, több ország pedig már százmillió eurós nagyságrendben nyúlt a költségvetéséhez a gazdaságok megmentésére. Magyarországon közben több mint 1,5 millió hektárra jelentettek be aszálykárt, további 65 ezer hektárt pedig fagy sújtott, miközben a növénytermesztés veszteségét 600–800 milliárd forintra becsülik. A magyar gazdák több könnyítést és előrehozott kifizetést kapnak, az érdekképviseletek szerint azonban további pénzt kell tenni a kárenyhítési alapba. A különbség egyre látványosabb az egyes európai országok válságkezelése között. Van, ahol közvetlenül az elveszett termést térítik meg, máshol olcsó hitel, adókedvezmény, üzemanyag- és műtrágya-támogatás vagy a következő termelési ciklus elindításához szükséges pénz érkezik. Az egyik legnagyobb csomagot Franciaország jelentette be, ahol az ismétlődő hőhullámok és az aszály miatt az ország területének 65 százalékát példátlan szárazság érintette. A francia agrártárca szerint a hozamveszteség számos térségben átlagosan az 50 százalékot is elérte. A francia kormány több mint egymilliárd eurós CASI-programot indított . A konstrukcióban várhatóan 520 millió euró jut közvetlen kárenyhítésre, további 30 millió az agrárkatasztrófa-rendszeren keresztül a nem biztosítható károkra, miközben a földadó elengedése meghaladja a 300 millió eurót. Külön 235 millió eurós újraindítási alapból vásárolhatnak takarmányt, vetőmagot, szaporítóanyagot és más inputokat a leginkább veszélyeztetett gazdaságok. A program tehát nemcsak a növénytermesztőket, hanem a takarmányhiány miatt bajba került állattartókat is célozza. Ez már jóval túlmutat azon, hogy a következő támogatási részletet néhány héttel korábban utalják át: Franciaország ténylegesen pótlólagos költségvetési pénzt is bevet a termelés fenntartására. Németországban Alois Rainer agrárminiszter „országos jelentőségű válságnak” nevezte a helyzetet. A szárazság és a hőség miatt a gabonatermés 7,3 százalékkal, a téli búzáé több mint 10 százalékkal maradhat el a tavalyitól, miközben több térségben súlyos takarmányhiány alakult ki. A német kormány ennek nyomán jelentette be pénzügyi intézkedéseit . A német konstrukció azonban más, mint a francia. Az állami fejlesztési bankon keresztül működő likviditási program hitelkeretét 300 millió euróval, 500 millió euróra növelik, és egy újabb kedvezményes hitelprogram is készül. Emellett a 60,3 millió eurós uniós műtrágya- és energiaválság-támogatást hektáralapú kifizetésként adnák tovább, 2027-ben pedig a közvetlen támogatások keretét mintegy 4,1 milliárdról 4,9 milliárd euróra emelnék. Vagyis a német csomag pénzügyi nagyságrendje jelentős, de annak nagy része nem közvetlen aszálykártérítés, hanem likviditási hitel, uniós inputtámogatás és megemelt jövő évi közvetlen kifizetés. A régióban Lengyelország készül az egyik legnagyobb inputköltség-kompenzációra. A Világgazdaság korábbi összesítése szerint Varsó több mint 800 millió zlotys, 67 milliárd forintot meghaladó csomagot készít elő. Az új gázolajsegély literenként 0,52 zloty lenne, ami a meglévő 1,48 zlotys visszatérítéssel együtt 2 zlotyos támogatást jelentene. A lengyel csomag alapját részben az ország számára jutó 66,6 millió eurós uniós válságkeret adja, amelyhez a tagállam saját forrásból az uniós összeg legfeljebb kétszeresét teheti hozzá. Szlovénia jól mutatja, hogyan működhet közvetlen kártérítés. Ljubljana a 2025-ös aszály után 8,45 millió eurót fizet ki 3811 gazdaságnak, amelyeknél a terméskiesés meghaladta a 30 százalékot. A szlovén mezőgazdasági ügynökség szerint a pénzt augusztus végéig utalták át. A fagykárokra külön keret jutott: a 2025-ben legalább 80 százalékos fagykárt szenvedő termelőknek 4,5 millió eurót, a teljes termésveszteségre további 360 ezer eurót hagytak jóvá. Csehországban ezzel szemben többek között a támogatási feltételeket lazították: a takarmányhiány miatt állománycsökkentésre kényszerülő állattartók bizonyos esetekben nem veszítik el automatikusan az állatlétszámhoz kötődő támogatásukat. A Világgazdaság korábban Portugália és Románia intézkedéseit is összegyűjtötte : Portugália többek között hektár- és állatalapú rendkívüli támogatással, Románia pedig külön állattartási programokkal próbálta stabilizálni az ágazatot. Az Európai Bizottság júniusban több mint 56 millió eurót mozgósított az agrártartalékból a szélsőséges időjárás miatt: kapott. A román keretet például a kukorica- és napraforgó-termelőknél a 2025-ös aszály és hőhullámok okozta károkra szánták. A tagállamok az uniós összegekhez saját költségvetésükből akár 200 százalékos kiegészítést is adhatnak. Az Európai Bizottság klímakárokra hozott döntése itt érhető el . Ettől külön kezelendő a nyári energia- és műtrágyaár-emelkedés miatt létrehozott 540 millió eurós uniós válságcsomag. Ebből Magyarország 16,6849 millió euróra jogosult, Lengyelország 66,633 millióra, Németország 60,263 millióra, Románia pedig csaknem 30 millió euróra. Ezt az összeget is legfeljebb kétszeres nemzeti pénzzel egészíthetik ki a kormányok. A teljes tagállami felosztást az Európai Bizottság közölte . A Copa–Cogeca szerint azonban a tagállamonként eltérő intézkedések nem elegendők egy olyan helyzetben, amikor Európa jelentős részét egyszerre érte hőség és aszály. A szervezet szeptember eleji összesítése szerint Magyarországon a széna- és legelőhozam legalább 50 százalékkal esett vissza, az állattartásban pedig a hőstressz egyes térségekben 10–15 százalékos tejtermelés-csökkenést is okozott. A Copa–Cogeca követeléseit a Világgazdaság korábban részletesen bemutatta . Az európai gazda- és szövetkezeti érdekképviselet azonnali likviditási segítséget, a KAP eszközeinek rugalmasabb használatát és erősebb uniós koordinációt kér. Ide tartozna a támogatási előlegek gyorsítása, egyes feltételek átmeneti enyhítése és a leginkább érintett gazdaságok célzott megsegítése. Középtávon több pénzt fordítanának vízmegtartásra, öntözésre, szárazságtűrő fajtákra és kockázatkezelésre. Emellett a Copa–Cogeca a nitrátirányelv egyes előírásainak felülvizsgálatát és a műtrágyaárak megugrásakor alkalmazható CBAM-védőmechanizmust is sürgeti. A szervezet szeptemberben külön is bírálta, hogy az Európai Parlament elutasította azt a rendelkezést, amely válsághelyzetben lehetőséget adott volna a műtrágyákra vonatkozó karbonvám ideiglenes felfüggesztésére. A magyar helyzetet érdemes két évre szétválasztani. A 2025-ös aszálykárok után már 46,5 milliárd forint kárenyhítő juttatást fizettek ki, ebből 37,4 milliárd forint jutott az aszálykárt szenvedett gazdálkodóknak. Erre jött rá a mezőgazdasági válságtartalékból biztosított 10,8 millió eurós uniós támogatás a súlyos hozamveszteséget elszenvedett kukoricatermelőknek, amelynek kifizetését szeptember 30-ig kell lezárni. Az AÉM közlése szerint a keret a korábbi kárenyhítésen felül jár az érintetteknek . A 2026-os károk esetében más a helyzet. A kormány szeptemberre előrehozta a gazdálkodóknak járó támogatási előlegeket, és azok maximális mértékét 70-ről 75 százalékra emelte. Ez augusztus és október között mintegy 106 milliárd forintnyi korábbi kifizetést jelent 150 ezer gazdálkodónak. Fontos azonban, hogy ez döntően nem új támogatási pénz, hanem a gazdáknak egyébként is járó forrás korábbi kifizetése. Az agrártárca mai közlése szerint, az országos aszályhelyzet miatt általános vis maior mentességet vezetnek be az egységes kérelemben igényelhető agrártámogatásokra.  Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy gazdálkodó az aszály miatt nem tud teljesíteni egy támogatási feltételt, emiatt nem kell támogatáscsökkentéstől vagy más jogkövetkezménytől tartania. Ráadásul külön vis maior kérelmet sem kell benyújtani, és az aszály miatti nem teljesítést külön igazolni sem szükséges: a Magyar Államkincstár ezeket az eseteket hivatalból, külön vizsgálat és igazolások nélkül kezeli. A mentesség valamennyi, az egységes kérelemben igényelhető érintett támogatási jogcímre kiterjed. A tavaszi fagy- és jégesőkároknál a kárfelmérések lezárása után hektáronként 100 ezer forintos kárenyhítési előleg fizethető. A kormány emellett döntött a Magyarországnak jutó mintegy 16,7 millió eurós, körülbelül 6 milliárd forintos uniós inputválság-támogatás lehívásáról is. A kormány augusztusi bejelentése szerint ez elsősorban a kis- és közepes gazdaságok termelési költségeinek enyhítését szolgálja. Szeptember 19-től további könnyítés, hogy a mezőgazdasági termelők az év végéig vásárolt gázolaj teljes jövedéki adóját visszaigényelhetik a törvényi mennyiségi korlátig. A Világgazdaság számítása szerint az új elem nagyjából literenként 14 forintos pluszkönnyítést jelent, ezt azonban a Magosz nem tartja érdemi segítségnek. Likviditási eszköz a bankokkal kialakított önkéntes tőketörlesztési moratórium is, ám ez sem támogatás: a tőketörlesztést halaszthatja el, a kamatot továbbra is fizetni kell. A szeptember 23-i Betakarítási Koordinációs Bizottság után nyilvánosságra került adatok tovább emelték a tétet. Az ülésen ismertetett számokra hivatkozó friss Magosz-közlés szerint az aszálykárral bejelentett terület már meghaladja az 1,5 millió hektárt, nagyjából 100 ezer hektárral felülmúlva még a 2022-es értéket is. Emellett 65 ezer hektárra jelentettek fagykárt. A szeptember 24-én megjelent Világgazdaság-cikk szerint a tárca 600–800 milliárd forintra becsüli csak a növénytermesztési veszteséget. A Magosz szerint a költségvetésben jelenleg rögzített hazai forrás 28,4 milliárd forint, ezért az érdekképviselet azt kéri, hogy a döntéshozók további összegeket csoportosítsanak át a kárenyhítési alapba. A szervezet szerint ez számos gazdaság számára már a működés folytatásának feltétele lehet. A Magosz emellett azt is kéri, hogy az ország használja ki teljes mértékben a 16,7 millió eurós uniós válságkerethez engedélyezett, legfeljebb 200 százalékos nemzeti kiegészítés lehetőségét. A tegnapi bizottsági ülés utáni sajtótájékoztatón Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szintén rendkívülinek nevezte az idei évet. A jelenlegi becslések szerint mindössze mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, miközben a hazai felhasználás ennek nagyjából a kétszerese, így jelentős importra lehet szükség. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége ennél szélesebb beavatkozást sürget. A Világgazdaságnak korábban ismertetett javaslataik szerint az adók és díjak fizetésének átmeneti halasztására, célzott válságtámogatásokra, valamint a kárenyhítési és mezőgazdasági biztosítási rendszer átalakítására lenne szükség. Adókedvezményekkel ösztönöznék a gazdaságok tartalékképzését is. A MOSZ azért tartja különösen súlyosnak a helyzetet, mert az aszály már nemcsak a növénytermesztőket sújtja. A tömegtakarmány- és szalmahiány az állattartóknál is megjelent, miközben a tej- és sertéságazat jövedelmezősége is jelentősen romlott. Uniós szinten is ugyanez a vita folytatódik. A Copa–Cogeca szerint az egyre gyakoribb aszályok, hőhullámok és fagykárok mellett az alkalmi, országonként eltérő mentőcsomagok helyett erősebb közös kockázatkezelésre és elegendő forrással rendelkező következő Közös Agrárpolitikára van szükség. A téma hamarosan ismét a tagállamok elé kerülhet: a következő formális uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanácsot szeptember 28–29-én tartják.