● news.bsdnet.hu

Az elmúlt hónapokban látványosan megváltozott a magyar uniós források körüli hangulat miután a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből Magyarország számára elérhető mintegy 10 milliárd euró előtt is megnyílt az út , szerdán újabb jelentős tétel került közelebb a feloldáshoz: Ursula von der Leyen bejelentette , hogy az Európai Bizottság 4,2 milliárd eurónyi, a jogállamisági feltételességi eljárás miatt befagyasztott kohéziós forrás felszabadítását javasolja. A végső döntést ebben az ügyben még az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak kell meghoznia. Mindez érthetően felerősítette azokat a várakozásokat, hogy a következő időszakban ismét jelentős pályázati dömping indulhat Magyarországon. A másik oldalról viszont egyre gyakrabban merül fel az ellenkező kérdés is: van-e még egyáltalán mit meghirdetni? A 2021–2027-es költségvetési ciklus az utolsó szakaszába lépett, a nagyobb operatív programok kereteinek jelentős részét már évekkel ezelőtt felosztották, számos pályázat lezárult vagy elbírálás alatt áll. Emiatt könnyen az a kép alakulhat ki, hogy az újonnan hozzáférhetővé váló uniós pénzek ellenére a klasszikus vállalati pályázatoknál már alig maradt szabad mozgástér. A Caprica Consulting éppen ezért nézett a GINOP Plusz fő számai mögé: azt vizsgálták meg, hogy az Európai Bizottság által jóváhagyott teljes programkeretből mennyit osztott már fel konkrét konstrukciókra a magyar kormány, milyen pályázatok vannak még előkészítés alatt, és hol maradhattak olyan források, amelyeknek egyelőre nincs kijelölt helyük. Az eredmény alapján a GINOP Pluszban még korántsem fogyott el minden pénz: több területen százmilliárdos nagyságrendű új pályázati lehetőség rajzolódik ki. A számok értelmezéséhez három különböző szintet érdemes szétválasztani: A három összeg ezért egy adott pillanatban nem feltétlenül esik egybe. A Caprica számítása szerint a GINOP Plusz OP-szintű kerete mintegy 2067,5 milliárd forintnak felel meg, miközben az ÉFK-ban jelenleg körülbelül 1902 milliárd forintnyi felhívási keret szerepel, a kettő között így 165,5 milliárd forintos nettó eltérés van . Ez önmagában azonban még nem azt jelenti, hogy ennyi új pénzt lehet automatikusan meghirdetni: egyes prioritásokban az ÉFK már meghaladja az OP alapján rendelkezésre álló összeget, vagyis túlvállalás történt, máshol viszont jelentős, még nem nevesített tartalék maradt. A vállalkozások szempontjából a legnagyobb ilyen nyitott terület a kutatás-fejlesztés és innováció, amit GINOP Plusz második prioritása tartalmaz. Itt az OP alapján mintegy 522,6 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, miközben az ÉFK-ban jelenleg 420,2 milliárd forintnyi konstrukció szerepel . A különbség így 102,35 milliárd forint, ami arra utal, hogy a jelenlegi fejlesztési keret még nem tartalmazza az összes olyan K+F+I-konstrukciót, amelyet a ciklus forrásaiból finanszírozni lehet. Még nagyobb újdonságot jelenthet a GINOP Plusz hatodik prioritása, amely a Stratégiai Technológiák Európáért Platformhoz, vagyis a STEP-hez kapcsolódik. Az Európai Bizottság félidős felülvizsgálata során a magyar gazdaságfejlesztési programban 244,75 millió eurót csoportosítottak az új prioritáshoz, és a Caprica által alkalmazott technikai árfolyamon ez mintegy 91,5 milliárd forintot jelent . Az ÉFK-ban ugyanakkor ehhez egyelőre nem kapcsolódik külön felhívási csomag. A K+F+I-prioritás 102,35 milliárdos és a STEP 91,51 milliárdos eltérése együtt 193,86 milliárd forintot tesz ki. Ez adja a GINOP Plusz jelenleg legnagyobb, konkrét pályázatokhoz még hozzá nem rendelt pénzügyi mozgásterét. A csaknem 194 milliárd forint ugyanakkor nem azonos egy azonnal megnyitható vállalati pályázati kasszával : a kormány későbbi ÉFK-módosításokkal dönthet arról, milyen konstrukciókra bontja az összeget, és arról sincs még biztos információ, hogy abból mekkora rész lesz közvetlenül vállalkozások számára elérhető. A teljes potenciális pályázati mozgástér ugyanakkor ennél összetettebb, mert a már korábban megjelent GINOP Plusz-2.1.3-24, a kkv-k innovációs képességét támogató program teljes kerete 75 milliárd forint . A Caprica saját összesítése szerint ebből mintegy 43,4 milliárd forintot kötöttek le, vagyis körülbelül 31,6 milliárd forint maradhatott a konstrukcióban. Ennek sorsáról egyelőre nincs hivatalos döntés: újranyithatják a pályázatot, újabb szakaszt indíthatnak, vagy a forrást más KFI-konstrukcióhoz irányíthatják át. A 75 milliárdos eredeti keretet a hatályos ÉFK is tartalmazza. Van olyan új program is, amely ennél jóval előrébb jár, ilyen a Life Sciences Catalyst Program 15 milliárd forintos kerettel szerepel éves fejlesztési keretben , amelyből 10 milliárd forint kapcsolódik a fejlett régióhoz. A program felhívástervezete már társadalmi egyeztetésen is átesett, ahol a tervek szerint egészségipari kkv-k, illetve konzorciumi tagként más vállalkozások és kutatóhelyek is támogatáshoz juthatnak. A hatályos ÉFK-ban ugyanakkor továbbra sem meghirdetett programként szerepel. További csaknem 24,9 milliárd forintnyi, már nevesített konstrukció várható a szakképzés területén . A digitális tananyagok és digitális asszisztensek fejlesztésére 22 milliárd, a támogatott oktatói képzésekre pedig 2,877 milliárd forintot irányoz elő az ÉFK. Ezek azonban kiemelt konstrukciók, konkrét kedvezményezettel , ezért nem tekinthetők olyan általános vállalati pályázatoknak, amelyekre a cégek széles köre jelentkezhet . További források szabadulhatnak fel olyan már futó innovációs pályázatokban is, amelyeknél még tart a támogatási kérelmek elbírálása. A Caprica szerint ilyen lehet például a fókuszterületi innovációs projektek támogatását szolgáló GINOP Plusz-2.1.1-24, valamint a kkv-innovációk piacra vitelét támogató GINOP Plusz-2.1.4-25. Utóbbi 60 milliárd, előbbi 106,88 milliárd forintos kerettel szerepel az ÉFK-ban . Hogy ezekből mennyi pénz marad végül felhasználatlanul, azt azonban az értékelések lezárása előtt még nem lehet megbízhatóan megbecsülni. A következő időszakban ezért három irányból érkezhetnek még GINOP Plusz-források a piacra: új konstrukciók tölthetik ki a K+F+I- és STEP-prioritásokban jelenleg látható mintegy 194 milliárd forintos rést , megjelenhetnek az ÉFK-ban már nevesített, de még el nem indult programok, valamint újra felhasználhatják a korábbi pályázatokból megmaradó összegeket. Ezek részben átfedő kategóriák, ezért nem lenne helyes egyszerűen összeadni őket és több mint 200 vagy 250 milliárd forintos „szabad GINOP-keretről” beszélni. A következő nagy kérdés így már nem az, hogy maradt-e még pénz a programban, hanem az, hogy a kormány milyen formában és milyen ütemezéssel osztja szét a még nem nevesített kereteket. A jelenlegi számok alapján a ciklus utolsó szakaszában elsősorban az innováció, valamint az Európa stratégiai technológiai önállóságát erősítő beruházások kerülhetnek a GINOP Plusz új pályázati hullámának középpontjába. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images