● news.bsdnet.hu

Vági Márton egy háttérbeszélgetésen egyértelművé tette, hogy vége a kényelmes, nagyvonalú és sokszor gazdaságtalan működés korszakának a magyar futballban. Bár az élvonalban nem számítanak csődökre, a másodosztály kitettsége komoly aggodalomra ad okot. Az NB I-es klubok átlagos költségvetése az előző szezonban 3,3 milliárd forint volt, amelyből a szövetségen keresztül érkező közvetítési, marketing- és sportfogadási bevételek nagyjából egymilliárd forintot tettek ki. A nyáron indult idényben azonban ez az összeg 875 millió forintra mérséklődött. Az NB II-ben még drasztikusabb a visszaesés, ott az átlagos központi támogatás 415 millióról 215 millió forintra esett vissza, ami elkerülhetetlenül kihat majd a játékosfizetésekre is. A klubok számára jelenleg egyedül a forint erősödése jelent némi könnyebbséget, ami a légiósok euróban fizetett béreit teszi fenntarthatóbbá. Érdekesség ugyanakkor, hogy a magyar klubok mérlegében nemzetközi viszonylatban is kiugróan magas az "egyéb bevételek" kategóriája, amelynek pontos tartalmát és forrását az MLSZ sem ismeri. A főtitkár szerint a másodosztály már nem kistestvére, hanem előszobája az élvonalnak, így a magyar labdarúgás számára is súlyos kudarc lenne, ha egy patinás klub, például a Videoton csődbe menne. A fehérváriaknál Garancsi István távozása óta az önkormányzat próbál vevőt találni, egyelőre sikertelenül. Pozitív fejlemény viszont, hogy idén megfordult a trend, és megnőtt a nemzetközi kereslet a magyar játékosok iránt. Bár az átigazolási díjak még nem követték le teljesen ezt a növekvő érdeklődést, a folyamat – többek között Szoboszlai Dominik sikereinek és a bajnokság javuló színvonalának köszönhetően – kifejezetten biztató. Az MLSZ a transzparencia jegyében nyitottabbá tette a játékvezetői ítéletek kommunikációját. A közelmúltbeli Debrecen–Vasas mérkőzés után már nyilvánosan megmagyarázták három meg nem adott hazai gól okát, míg az Újpest–ZTE találkozón a tévénézők élőben hallhatták a VAR-szoba indoklását a kommentátoron keresztül. Vági kitért az utánpótlás-finanszírozásra is, rámutatva egy komoly aránytalanságra. Becslései szerint a kilenc hazai kiemelt akadémia egyenként legalább egymilliárd forintnyi állami támogatást kap szezononként. Viszonyításképpen a német szövetség alig több mint százmillió forintnak megfelelő euróval támogatja a Bayern München akadémiáját. A kiosztott hazai források elköltésének hatékonysága ugyanakkor nem került szóba. A 25 milliárd forintos támogatással megvalósuló Fradiváros-projekt kapcsán a főtitkár leszögezte, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a Ferencváros nem sértette meg az MLSZ és az UEFA finanszírozási szabályait, így a klub kizárása fel sem merült. Az esetleges állami vagy uniós jogi aggályok kivizsgálása a hatóságok feladata. Szintén a klubokat érintő jelentős változás, hogy átrendeződtek az UEFA szolidaritási bevételei, amelyeket korábban az FTC nemzetközi sikerei generáltak, és évente mintegy 100 millió forint pluszt jelentettek a csapat hazai riválisainak. A pénzosztás mostantól egy egységes európai kvóta alapján történik, a csapatok pedig szabadon, megkötések nélkül költhetik el a kapott összeget, így nem kell azt kötelezően az utánpótlás-nevelésbe forgatniuk. A magyar válogatott közelgő, pénteki, ukránok elleni, valamint az október eleji, grúzok elleni mérkőzései kapcsán Vági határozottan figyelmeztetett arra, hogy a 2025-ös, törökök elleni Nemzetek Ligája-találkozón történt incidensek miatt a szövetségnek jelenleg is van egy felfüggesztett szektorbezárásos büntetése. Bármilyen újabb vétség esetén nemcsak a korábbi szankció lép életbe, hanem visszaesőként egy esetleges rasszista, kirekesztő megnyilvánulás akár súlyos, zártkapus büntetést is vonhat maga után, amire a szurkolói csoportok képviselőinek figyelmét is nyomatékosan felhívták. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.