● news.bsdnet.hu

A friss Inflációs jelentés rámutatott, hogy az áprilisi forinterősödés a vártnál jóval gyorsabban gyűrűzött be a fogyasztói árakba, különösen az élelmiszerek és az iparcikkek esetében, ami jelentősen mérsékelte az idei inflációt. A gazdasági növekedés terén azonban már borúsabb a kép, mivel a nyári aszály miatt a mezőgazdaság kibocsátása drasztikusan visszaesett, ami önmagában 0,4 százalékponttal rontja az idei GDP-növekedést. Bár a frissen kiépült kapacitások termelésbe állása miatt az ipar jól teljesít, ez az általános konjunktúra hiányában csupán tompítani tudja a mezőgazdaság veszteségeit, így a hazai gazdaság 2026-ban átlagosan 1,8 százalékkal bővülhet. A jelenlegi kedvező inflációs környezet azonban csak átmeneti. A jegybank előrejelzése szerint 2027-ben a magasabb globális energia- és élelmiszerárak, valamint a dohánytermékek növekvő jövedéki adója miatt a fogyasztói árindex átlagosan 3,1 százalékra ugrik, és csak 2028-ra mérséklődik ismét 2,6 százalékra. A gazdasági növekedés ezzel párhuzamosan jövőre 2,9, míg 2028-ban 2,8 százalékra gyorsulhat. Ezt a fellendülést elsősorban a kormányzati beruházások növekedése és az uniós források fokozatos beáramlása támogatja majd, bár ezek a hatások várhatóan erősen importigényesek lesznek. A nettó export érdemi növekedésösztönző hatására így várhatóan 2028-ig várni kell. A hosszú távú versenyképesség szempontjából komoly aggodalomra ad okot a beruházások idei, széles bázisú csökkenése. Bár jövőre az állami projektek megugrása kompenzálhatja a visszaesést, a jelenlegi zsugorodás tartósan rontja a gazdaság kilátásait. A munkaerőpiacon is jelentős átalakulások zajlanak, ugyanis a lakosság csökkenő inflációs várakozásai miatt a bérdinamika a vártnál gyorsabban lassulhat, egyre inkább közelítve a termelékenység növekedéséhez. Ez a mérséklődés azonban nem rontja a reálbérek alakulását, sőt, a minimálnyugdíjak emelésével együtt a jövő évtől már érezhetően élénkítheti a fogyasztást. Középtávon ugyanakkor a demográfiai folyamatok egyre erősebben korlátozzák majd a foglalkoztatás bővítését. Az államháztartási hiány az MNB szigorú, szabályalapú számításai szerint a 2026-os 6,9 százalékról 2027-re 5,9, 2028-ra pedig 5,2 százalékra csökkenhet, miközben a folyó fizetési mérleg idén az egyensúlyi szint körül alakul, ami a jövedelemegyenleg javulásának köszönhető. A makrogazdasági folyamatokhoz és az árszint-felzárkózáshoz igazodva a jegybank bejelentette, hogy 2028. január 1-jétől a jelenlegi 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti az inflációs célját, fenntartva a plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávot. Az új célrendszerhez és a nemzetközi gyakorlatokhoz alkalmazkodva a Monetáris Tanács arról is döntött, hogy a jövő évtől kezdve az eddigi tizenkettő helyett már csak évente nyolc kamatdöntő ülést tart.