● news.bsdnet.hu

Hétfőn kimondta az Alkotmánybíróság: a Budaörsi Önkormányzattól tavaly alaptörvény-ellenesen szedtek be 6,1 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást. Noha ez önmagában nem sokat mond, valójában a döntésnek egyetlen önkormányzaton messze túlmutató jelentősége lehet, hiszen a bíróság a szolidaritási hozzájárulás beszedésének gyakorlatáról állapította meg, hogy alaptörvény-ellenes. Mi történt egész pontosan? A szolidaritási hozzájárulás (szola) beszedése jelenleg úgy működik, hogy a nagyobb iparűzési adóerő-képességű önkormányzatoknak egy, az iparűzési adóalapjuk és az egy lakosra jutó adóerő-képességük alapján, képlettel meghatározott összeget kell befizetniük az államnak. A pontos, önkormányzatonként fizetendő összeg egy miniszteri rendeletben jelenik meg, a fizetési részletekkel és határidőkkel együtt. Budaörs ez ellen a gyakorlat ellen szeretett volna fellépni. Álláspontjuk szerint amiatt, hogy egyszer csak megjelenik egy miniszteri rendeletben, hogy mennyi szolát kell fizetniük (anélkül, hogy a pénzügyi helyzetüket külön mérlegelnék, valamint számukra jogorvoslati lehetőséget biztosítanának), "a szolidaritási hozzájárulás kivetésére és megfizetésére való eljárás teljes egészében a garanciák nélküli, szabályozatlan tartományba került át". Az Alkotmánybíróság mostani döntésében valóban kimondta, hogy az önkormányzatoknak a jelenlegi rendszerben nincsen lehetősége a jogorvoslatra. Ahogy írták: "sem »közvetlen«, sem »közvetett« bírói út nem áll az érintettek rendelkezésére, hogy fizetési kötelezettségük megállapítását, összegszerűségét vitassák." Azt is megállapították, hogy az önkormányzatok fizetési kötelezettségének megállapításához egyedi hatósági eljárásra lenne szükség. Magyarul: külön-külön egyeztetni kellene a településekkel, mielőtt a szolidaritási hozzájárulást kiróják rájuk. Emiatt igazat adtak a Budaörsi Önkormányzatnak, miszerint valóban alaptörvény-ellenesen szedték be tőlük a 2025. évi szolát. A fentiekből már látszik, hogy korántsem csak 6,1 milliárd forint sorsa forog kockán. A szolát ugyanis nemcsak Budaörstől szedték be a fenti módon, hanem minden önkormányzattól. Ha tehát megnézzük, hogy mennyi bevétellel számolt 2025-ben a költségvetés a szolidaritási hozzájárulásból, akkor az alapján 360 milliárdot szedhetett be az állam alaptörvény-ellenesen az önkormányzatoktól. Megjegyezzük, hogy a rendszer bíróság által kifogásolt, lényegi elemei nem igazán változtak 2026-ra vonatkozóan sem, így a jogszerű beszedés ezen időszak kapcsán is kérdéses lehet. Idén 396 milliárd bevételt vár szolidaritási hozzájárulásból a kormányzat. Noha logikusnak tűnhet, hogyha a pénzt tisztességes eljárás lefolytatása nélkül vonták el, akkor az vissza is jár, a helyzet mégsem ilyen egyszerű. Budaörs esetében ugyan az Ab kimondta az alaptörvény-ellenességet, azzal kapcsolatban azonban nem rendelkezett konkrétan, hogy az államnak vissza kellene fizetnie a milliárdokat. Ezért két lehetőség van arra, hogy az önkormányzat a saját számláján láthassa újra ezeket a forrásokat (plusz kamatot). Az egyik, ha az állam a bírósági döntést látva előzékenyen magától visszautalja a pénzt. A másik, hogy az Ab döntésére alapozva Budaörs újabb pert indít, ezúttal már kártérítésit, amivel kikényszerítheti a visszafizetést. Csakhogy ez hosszadalmas; Budapest példájából kiindulva akár évekig is elhúzódhat az ügy. Ráadásul Budaörs még relatíve gyorsan is érvényesíthetné a jogait, hiszen az ő ügyükben már döntött az Ab. A legtöbb önkormányzat viszont nem élt panasszal, így hiába jártak el velük szemben ugyanúgy, mint Budaörssel, a jogi utat követve még több ideig futhatnának a pénzük után. Erre a faramuci helyzetre egyébként Horváth Attila alkotmánybíró is rámutatott az Ab döntéséhez fűzött párhuzamos indoklásában. "Hangsúlyozni kívánom az egyenlő bánásmód szempontjából fennálló feszültséget is. (...) miközben az Alkotmánybíróság megállapítja: az indítványozóval szemben alkalmazott eljárás alaptörvény-ellenes volt, ugyanezen alaptörvény-ellenes eljárásban, ugyanazon szempontrendszer alapján megállapított fizetési kötelezettség a többi érintett önkormányzat tekintetében változatlanul fennmarad. Márpedig, ha az indítványozó, Budaörs számára a hozzájárulás jogalapja megdőlt, ugyanennek elvben minden, azonos jogi és ténybeli helyzetben lévő önkormányzat esetében is irányadónak kellene lennie." Jelenleg tehát az a helyzet áll fenn, hogy ugyan alaptörvény-ellenes a jelenlegi rendszer, mégis bizonytalan, hogy mikor és hogyan kaphatják vissza a pénzüket az önkormányzatok. Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium sem teheti meg, hogy egyszerűen ignorálja a feje felett lebegő, több száz milliárdos Damoklész kardját. A helyzet valamilyen rendezésére mindenképpen szükség lesz. Ilyen szempontból is különösen érdekes lehet majd a megállapodás, ami várhatóan heteken belül megszületik Budapest és a kormány közt. A főváros már nyert korábban pert az állam ellen a szolidaritási hozzájárulás ügyében, konkrétan pénzt azonban még nem láttak ennek eredményeként a számlájukon. Így Karácsony Gergelyék már jó ideje azt hangsúlyozzák, hogy a tárgyalótermen kívül szeretnének megoldást keresni. Ugyan a városvezetés nem részletezte, hogy ez mit takar, de praktikusan azt jelentheti, hogy a már megnyert és a még folyamatban lévő perek kapcsán elállnak a követelésüktől, ha sikerül a kormánnyal külön kötniük egy egyezséget, ami rendezi a pénzügyi helyzetüket. Valószínűnek tartjuk, hogy a 2025-ös szolidaritási hozzájárulás kapcsán is valamilyen hasonló, bíróságon kívüli rendezés születhet majd meg a kormány és az önkormányzatok közt. Az Ab döntésének azonban van egy gyakorlatilag azonnali következménye is. A Pénzügyminisztérium közlése szerint a 2027-es költségvetés tervezetét októberben fogják nyilvánosságra hozni, így feltehetően már nagyban zajlik a büdzsé tervezése. Ebben a tervezési folyamatban most már egész biztosan hozzá kell nyúlni a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszeréhez. Az ugyanis nem tűnik életszerűnek, hogy miután az Ab úgy határozott a beszedés jelenlegi módjáról, hogy az alaptörvény-ellenes, még a következő évben is így kelljen fizetniük a településeknek. Ezzel nem kis fejfájást okozna magának a Pénzügyminisztérium, hiszen ha minden maradna a jelenlegiek szerint, akkor egy későbbi perben jó eséllyel a jövő évi beszedések is támadhatóak lennének. Az Alkotmánybíróság ezt a lépéskényszert úgy fogalmazta meg, hogy a döntésükkel "lehetővé válik, hogy a jogalkotó ezeket az elszámolási viszonyokat komplexen újra rendezze." Hozzátették: "A nemzetközi szabályozási mintákból számos megoldási alternatíva kínálkozik arra, ha a jogalkotó egy ilyen típusú, a »tehetősebb« önkormányzatok számára előírt fizetési kötelezettséget kíván bevezetni. Annak megítélése, hogy a szolidaritás érvényesülését az önkormányzatok között mely megoldás szolgálja a legjobban, a jogalkotó mérlegelésébe tartozó kérdés; a szabályozás kidolgozása során az Alaptörvényből és a nemzetközi kötelezettségekből fakadó elvárásoknak megfelelő szabályozási konstrukciót kell kialakítani." Fontos kiemelni tehát, hogy egy, a szolidaritás elvére épülő rendszer önmagában nem alaptörvény-ellenes, csak a hozzájárulás mostani rendszere az. A Pénzügyminisztériumnak megküldtük a kérdéseinket arról, hogy hogyan tervezik rendezni az Ab döntése nyomán előállt helyzetet, számolnak-e pénzügyi következményekkel, és hogyan módosítják a jövőre nézve a szolidaritási hozzájárulás rendszerét. Amennyiben válaszolnak, egy újabb cikkben megírjuk majd. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert