● news.bsdnet.hu

Jobban körvonalazódott az új kormány digitalizációval, tudománytámogatással és innovációval kapcsolatos elképzelése, miután elkészült a Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM) Szervezeti és Működési Szabályzata . A szervezet négy államtitkársággal és nyolc helyettes államtitkársággal állt fel, de több területet az államtitkárnak közvetlenül alárendelt főosztályok visznek. Emellett a digitalizációs államtitkár irányítja a Digitális Magyarország Ügynökségen keresztül az állami rendszerek fejlesztését végző cégeket is (IdomSoft, NISZ, Pro-M stb.). A szervezeti struktúra egyértelműen mutatja, hogy nem tisztán tudományügyi vagy tisztán technológiai minisztérium kezdi meg működését: a tudománypolitika, az innováció és K+F, a digitális állam, az adatgazdálkodás, a kiberbiztonság, az MI, az űripar és a technológiai fejlesztéspolitika került egymás mellé. Jelentős hatalmi központ lett a digitalizációs államtitkárság A dokumentum alapján a digitalizációs államtitkárság a legszélesebb hatáskörű szervezeti egység. Öt terület tartozik a szervezeti egységhez: önálló helyettes államtitkárságot kapott a kormányzati informatika, a nyilvántartások területe, valamint a mesterséges intelligencia. Közvetlenül digitalizációs államtitkár felel a kiberbiztonsági és szabályozási auditéert, a kibervédelem területéért, valamint a digitalizációs nemzetközi kapcsolatokért. A TTM-et vezető Tanács Zoltán eddigi megszólalásaival összhangban a mesterséges intelligencia központi szerepét a szervezeti felépítés is tükrözi. A szakmában is ezt emelték ki a legtöbben, valamint azt, hogy egyértelműen elkülönül és megerősödik az MI hatósági és piacfelügyeleti szerepköre. Ugyanakkor az irány, amit Tanács Zoltán korábbi nyilatkozataiban kívánatosnak tartott, tudniillik hogy központosítani kellene a nemzeti kibervédelem irányítását, csak részben érvényesül. A digitalizációs államtitkár egyetértési jogot kap mind a nemzeti digitalizációs stratégia, mind a nemzeti kiberbiztonsági stratégia esetében. Ezzel együtt is a digitalizációs államtitkár kezében a (digitális) állam működése szempontjából kulcsfontosságú feladatok összpontosulnak. Felel az egységes digitalizációs, infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési, biztonsági és szolgáltatási stratégia kidolgozásáért – ehhez kapcsolódóan az informatikai és e-közigazgatási programok, szakpolitikák és stratégiák kialakításában egyetértési jogot gyakorol. Felügyeli az infokommunikációs infrastruktúra biztonságát, üzemeltetését és fejlesztését, valamint közreműködik a kormányzati döntések előkészítésében. Kiemelt feladata lesz, hogy egységes keretet biztosítson a kormányzati informatikai fejlesztésekhez. Ide tartozik a fejlesztési igények koordinációja, az architekturális követelmények, az interoperabilitási és biztonsági szabványok meghatározása, az ágazatok közötti adatmegosztás szabályozása, valamint a fejlesztések egységességét és megfelelőségét biztosító kontrollok alkalmazása. MI-hez nemzeti adatstratégia A szervezeti felépítésből kiolvasható az is, hogyan látja a kormány a magyar MI-fejlesztések helyét. Pozitív fejlemény például az adat és az MI-fejlesztés összekapcsolása. Ez azonban a jelenlegi felállásban feszültségek forrása is lehet. Miközben ugyanis a nemzeti adatvagyonnal kapcsolatos stratégia kérdések az MI-ért felelős helyettes államtitkárság alá kerültek, az adatforrások egy részéért, például a különböző állami nyilvántartásokért önálló helyettes államtitkárság felel. Ami a konkrét feladatokat illeti, az MI-ért felelős helyettes államtitkár "b) koordinálja a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és alkalmazásához szükséges nemzeti adatstratégiai feltételek kialakítását, különösen az adatminőség, interoperabilitás, metaadat-kezelés és biztonságos adathozzáférés szempontjaira figyelemmel, c) elősegíti az állami adatvagyon mesterséges intelligencia célú, jogszerű, biztonságos és értékteremtő hasznosítására irányuló szakmai javaslatok kidolgozását" – olvasható a rendeletben. Azaz az MI itt nem egyszerűen egy technológiai fejlesztési terület, támogatandó kutatási vagy innovációs téma, hanem egy komplex feladat a stratégiaalkotástól (ennek része a főosztályi szinten megjelenő nemzeti adatstratégia) a szabályozáson át a piacfelügyeletig. Kulcskérdés a jó koordináció Az új szakpolitikai struktúra egyik potenciális előnye az lehet, hogy az egymással szorosan összefüggő technológiai területek – adat, MI, kormányzati informatika, e-közigazgatás, kiberbiztonság, tudománytámogatás, űripar – egy közös minisztériumi felelősségi rendszerben jelennek meg. Ám a kockázat is épp ez: minél szélesebb ugyanis a lefedett terület, annál nehezebb koordinálni az egyes, nem feltétlenül egy irányba igyekvő területeket. (Fotó: Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, valamint Polereczki Andrea digitalizációs államtitkár. Forrás: Facebook)