● news.bsdnet.hu

Az öko, a bio és az organikus kifejezés ugyanazt jelenti: egy jogszabályokban pontosan meghatározott gazdálkodási rendszert, amelyhez ellenőrzés és tanúsítás kapcsolódik. – hangsúlyozta Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője, aki az Ökológiai Gazdálkodás Európai Napja alkalmából bemutatta a hazai biotermék- kiskereskedelem legfrissebb adatait is. Az Európai Unió zöld alapon, fehér csillagokból kirakott levelet ábrázoló ökológiai logója  az EU egyik legismertebb minőségjelzése, hazánkban viszont csak a vásárlók 40 százaléka ismeri. Magyarországon két akkreditált ellenőrző és tanúsító szervezet garantálja, hogy a „bio” megjelölés mögött valóban a jogszabályoknak megfelelő termelési gyakorlat áll. Az ökológiai gazdálkodás középpontjában a talaj termékenységének hosszú távú fenntartása, a helyi erőforrásokra való támaszkodás és a természetes folyamatok előnyben részesítése áll. Ennek megfelelően az ökológiai növénytermesztés nem alkalmazza a konvencionális gazdálkodásban megszokott szintetikus kémiai növényvédő szereket és műtrágyákat. A tápanyag-utánpótlást elsősorban a rendszerbe illeszkedő szerves eredetű anyagokra kell alapozni: az istállótrágya, a komposzt, a takarónövények és a zöldtrágyázás adja a növénytáplálás gerincét. Az ökológiai állattartásban az antibiotikumok használata csak gyógykezelésként lehetséges, megelőző jelleggel nem, és szigorúak az állatjóléti követelmények. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az ökológiai gazdálkodás GMO-mentes, és ez nemcsak magukra a génmódosított szervezetekre, hanem azok származékaira is vonatkozik. Drexler Dóra kiemelte, hogy az ökológiai termelés a jövőben is el kívánja kerülni az új géntechnológiai eljárásokkal, génszerkesztéssel előállított szervezetek és alapanyagok használatát. Az Agroinform érdeklődésére a szakember kifejtette: Hozzátette: Az a tény, hogy a fogyasztó csak a bio jelölés esetén veheti biztosra, hogy a termék nem tartalmaz GMO-t, paradox módon még kedvezhet is az ökogazdálkodás terjedésének. (Bár jobban örülnének, ha megmaradna a génszerkesztett alapanyagok általános jelölési kötelezettsége.) A most tapasztalható multikrízis szintén egy olyan jelenség, amiből a biotermelés jól jöhet ki. Drexler Dóra – Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Az ökológiai gazdálkodás jelentősége Drexler Dóra szerint a klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb időjárás miatt is felértékelődik. Míg a 2025. augusztus 20-i aszálytérképen az aszály elsősorban a déli, délkeleti országrészt sújtotta, idén már szinte az egész ország érintett volt. Eközben Magyarország szántóterületének csak egészen kis részén áll rendelkezésre öntözési lehetőség, ezért Drexler Dóra szerint a talaj természetes vízbefogadó és vízmegtartó képességét kell növelni, ami szorosan összefügg annak szervesanyag-tartalmával: A szerves anyag a talajban élő, rendkívül összetett élővilág táplálékforrása is. A baktériumok, gombák és más talajlakó szervezetek tevékenysége pedig közvetlenül befolyásolja a talaj szerkezetét és működését. Az egészséges talajélet számos ökoszisztéma-szolgáltatást biztosít: hozzájárul a növények számára nehezebben hozzáférhető tápanyagok feltárásához, javítja a talaj morzsalékosságát és az aggregátumok stabilitását, részt vesz a tápanyagok körforgásában és egyes káros anyagok lebontásában. A változatos vetésforgó és a sokszínű talajélet olyan biológiai egyensúlyt teremt, ami mérsékeli a talajból eredő károsítók túlszaporodásának esélyét is. A talaj forgatása, a növényi maradványok lehordása mára lényegesen visszaszorult a konvencionális gazdálkodási gyakorlatban is. Ám Drexler Dóra megjegyezte: A szakember szerint számos nemzetközi vizsgálat mutatja, hogy az ökológiai művelésű talajokban nagyobb a mikrobiális aktivitás és a mikroorganizmusok sokfélesége, mint a konvencionálisan művelt területeken. Az aszály, a piaci nehézségek, a magas gázolaj- és műtrágyaárak most kedveznek a kemikáliák visszaszorításának. Ugyanakkor fontos, hogy a gazdálkodók ne csak az inputanyagok elhagyásán gondolkozzanak, hanem a termelési rendszerük egészét alakítsák fenntarthatóvá. Az idei év jól rávilágít arra, hogy a biogazdálkodásnak jóval kisebb az inputanyag-függősége, és még egy ilyen multikrízises helyzetben is képes lehet rentábilis maradni. –  utalt a szakember a legújabb kutatásra, ami szerint ilyen árkülönbség mellett a fogyasztó már inkább az élelmiszer ár-érték arányát, semmint az olcsóságát nézi. A bioforgalom nagy hányadát kitevő zöldségek és gyümölcsök áfájának 5%-ra való csökkentése is az elérhetőségük javítása miatt lenne fontos. Mint mondta, az EU Bizottság javaslata szerint a jövőben az élelmiszer-közbeszerzéseken ezentúl nemcsak az árat, hanem a minőséget is figyelembe kell venni a nyertes beszállító kiválasztásakor. Ez a közétkeztetés minőségére óriási hatással lenne. Drexler Dóra kiemelte, hogy az Ökológiai Gazdálkodás Európai Napja alkalmából szervezett díjátadón számos szívet melengető példát jutalmaztak, köztük egy francia kisvárost, Cussac-Fort-Médoc-ot is, ahol az iskola menzájára az önkormányzat földjén megtermelt biozöldségek és gyümölcsök kerülnek: "A gyerekek látják, értik, hogy mit jelent a szezonalitás, és honnan jön az étel. Szermaradékoktól mentes, ízletes ökológiai terményeket fogyasztanak nap mint nap. A polgármester szerint ugyanis az iskolai menza az oktatási program része" – hangsúlyozta az ökokutató, aki IFOAM Organics Europe elnökeként nagyon büszke volt rá, hogy magyar nevező is bejutott az ökológiai gazdálkodási díj európai döntőjébe. Bár az ÖkoPiacTér  végül nem nyert, a példája más hazai szereplőket is lelkesíthet. Bioélelmiszerek – Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Az ökológiai és a konvencionális gazdálkodás összehasonlításakor ugyanakkor nem kerülhető meg a termés mennyiségének kérdése. Drexler Dóra szerint a vetésforgó egészét tekintve 15–20 százalék körüli hozamveszteséggel lehet számolni biotermelésben a konvencionálissal szemben, amit az ideálisnak mondott, 15–20 százalékos biofelár éppen kompenzál. Amiben vitathatatlanul többet ad az ökológiai gazdálkodás, az a környezet és a szervezetünk alacsonyabb vegyszerterhelése, a nagyobb biodiverzitás és a talaj magas biológiai aktivitása. A hírek szerint készül Magyarország új agrárstratégiája is, amely a mennyiségi termelés helyett a minőségit helyezné a középpontba. Ehhez számos szakmai szervezettől kért be a szakminisztérium adatokat, tanulmányt, de visszacsatoló jelzés még nem érkezett. Drexler Dóra egyelőre optimista: Lásd cikkünket: Élelmiszer-Magyarországban hiszek – így gondolkodik erről az államtitkár . További kapcsolódó írásunk: Génszerkesztés: az első nehéz vitapont a TISZA-kormányban . Indexkép: ÖMKi