Ukrán gabona: Lengyelország behúzta a kéziféket, engedett a gazdáknak – kulcsfontosságú útvonalon szigorított
VG
2026-09-24 14:28
Jelentős fennakadást okozhat az ukrán gabona vasúti exportjában egy friss lengyel intézkedés. A Latifundist beszámolója szerint az Ukrajnából Lengyelországba vezető LHS vasútvonalon a lengyel vámhatóság már nem engedi, hogy a tranzitban érkező gabonát vámraktárakban vagy silókban tárolják, majd onnan rakják át. Ehelyett közvetlen, vagonból vagonba történő átrakást követelnek meg. A korlátozás az ukrán Izov és a lengyel Hrubieszów határátkelőtől Sławkówig futó széles nyomtávú LHS-vonalat érinti. Ez az egyik fontos vasúti kijárat Ukrajna nyugati határán. A vámraktárak eddig pufferként működtek: az ukrán széles nyomtávú szerelvényekből érkező gabonát átmenetileg tárolni lehetett, így az áru érkezését nem kellett pontosan összehangolni a továbbszállításhoz szükséges vasúti kapacitással.
Valerij Tkacsov, az Ukrzaliznicja kereskedelmi részlegének helyettes vezetője szeptember 24-én azt mondta, hogy az új gyakorlat már rontotta az átrakás teljesítményét az izovi irányban. Jelenleg a nyugati határátkelőkön keresztül naponta átlagosan 58 gabonaszállító vagon, mintegy 3700 tonna termény halad Lengyelország felé, de az Izovon keresztül zajló forgalom az elmúlt hetekben visszaesett.
Az Ukrzaliznicja vezetőjének közlése mellett az Ukrán Gabonaszövetség, az UGA is jelezte, hogy tagjai már szeptember 8-án értesültek lengyel vasúti termináloktól és fuvarozóktól arról, hogy a vámhatóság szóban megtiltotta a vámraktárak és silók használatát. Az UGA szerint hivatalos írásos határozatot azonban nem kaptak, ezért maga a szervezet is arra kérte az ukrán agrártárcát, hogy tisztázza a helyzetet a lengyel féllel.
A lengyel agrárminisztérium szeptember 9-én külön levélben erősítette meg, hogy továbbra is határozatlan ideig érvényes
valamint egyes feldolgozott termékek lengyelországi importtilalma. Ezek a termékek Lengyelország területére csak vámfelügyelet mellett, tranzitként léphetnek be.
A lengyel szabályok szerint a tranzitnak vagy Gdańsk, Gdynia, Świnoujście, Szczecin és Kołobrzeg valamelyik tengeri kikötőjében, vagy Lengyelország területén kívül kell végződnie, a cél pedig harmadik országba irányuló export. A szerelvényeket és kamionokat vámzárral látják el, az elektronikus plombákat GPS-rendszerhez kapcsolják, a lengyel adó- és vámhatóság pedig az NCTS2 rendszerben követi a szállítmányokat.
Vagyis az Ukrajnából Lengyelországba belépő búza vagy kukorica jelenleg nem azonos a lengyel gabonaimporttal. Ha a termék a tiltott kategóriába tartozik, jogszerűen nem kerülhet szabad forgalomba Lengyelországon belül, az tovább kell haladjon valamely kikötőbe vagy az országon keresztül egy másik országba.
A mostani raktározási korlátozás éppen ezt a rendszert teheti még zártabbá, ugyanakkor logisztikailag jelentős hátrányt okoz. Az UGA szerint a közvetlen vagon–vagon átrakás növelheti a várakozási időt, torlódást okozhat, csökkentheti a vasút áteresztőképességét és drágíthatja a szállítást.
A lengyel gazdálkodók éppen attól tartanak, hogy megismétlődhetnek a korábbi évek problémái. A Lengyel Gabonatermelők Szövetsége (PZPRZ) augusztusban külön levéllel fordult Stefan Krajewski agrárminiszterhez, amikor híre ment annak, hogy Ukrajna jelentősen növelné a Lengyelországon keresztüli tranzitot.
A szervezet szerint a 2023-as tapasztalat azt mutatta, hogy pusztán az áru tranzitként történő bejelentése nem adott elegendő garanciát arra, hogy minden szállítmány el is hagyja a lengyel piacot. A PZPRZ azt állítja, hogy az akkori ukrán kínálat nyomást gyakorolt a lengyel gabonaárakra, miközben a gazdálkodók most is jelentős készletekről és gyenge jövedelmezőségről számolnak be. Ezek a PZPRZ állításai; a mostani tranzitrendszerről a lengyel kormány azt közölte, hogy a vám- és GPS-ellenőrzéssel megakadályozható a tiltott termékek belföldi forgalomba kerülése.
A gazdák kifogása ugyanakkor már nem kizárólag arról szól, hogy marad-e ukrán gabona Lengyelországban. A PZPRZ szerint
ha egyre több ukrán terményt visznek lengyel vasutakon és kikötőkön keresztül, az ugyanazokat a vasúti, raktári és kikötői kapacitásokat használja
amelyekre a lengyel exportőröknek is szükségük van, ráadásul az ukrán és a lengyel gabona egy része ugyanazokon a külpiacokon versenyez. Ez utóbbi próblémával a magyar gazdálkodók is találkozhatnak, hiszen a magyar termény hagyományos külpiacának is a nyugat-európai orszgágok számítanak.
A lengyel gazdaszervezetek aggodalma mögött az is ott van, hogy Ukrajna valóban növelni akarja a szárazföldi exportot. Tarasz Viszockij ukrán agrárminiszter szerint júliusban mintegy 400 ezer tonna, augusztusban pedig már 530 ezer tonna ukrán agrárterméket szállítottak Lengyelországon keresztül közúton és vasúton. Kijev havi 600–650 ezer tonnára szeretné növelni ezt a mennyiséget. Fontos azonban, hogy ez az adat nem csak gabonát, hanem összes mezőgazdasági terméket jelent, és szintén tranzitforgalomról, nem lengyel importról van szó.
Ez magyarázza, miért válhat különösen jelentőssé a vámraktárak használatának mostani korlátozása. Ha Ukrajna havonta több százezer tonnával több árut akar nyugatra küldeni, miközben az egyik kulcsfontosságú vasúti útvonalon megszűnik a raktárak pufferfunkciója, könnyen kialakulhat kapacitásszűkület, vagyis jóval több ideig vesztegelhetnek az átrakodóhelyeken a vagonok és az aruk.
Itt fontos különválasztani az EU-ba ténylegesen importált terméket attól a gabonától, amely csak áthalad az unió vagy Lengyelország területén, majd harmadik országba kerül. A legfrissebb európai bizottsági gabonapiaci adatok szerint a 2026/2027-es gazdasági év kezdetétől, július 1. és szeptember 20. között 1,405 millió tonna ukrán kukorica került az EU-ba, ami az unió teljes kukoricaimportjának 31,4 százalékát jelentette. Ugyanebben az időszakban körülbelül 131 ezer tonna búza érkezett Ukrajnából, továbbá csaknem 39 ezer tonna árpa. Vagyis a három legfontosabb gabonaféléből közel 1,58 millió tonna volt az ukrán eredetű uniós import alig három hónap alatt.
A teljes 2025/2026-os gazdasági évben Ukrajna önmagában 8,5 millió tonna kukoricát szállított az EU-ba. Január közepéig ebből mintegy 2,4 millió tonna érkezett meg, ami azt jelenti, hogy az év első felében nagyjából további 6 millió tonna ukrán kukorica kerülhetett az uniós piacra.
A gazdasági évek adatainak összeillesztése alapján ezért 2026. január 1. és szeptember 20. között csak kukoricából mintegy 7,5 millió tonna ukrán áru érkezhetett az EU-ba. A búzát, árpát és egyéb gabonaféléket is hozzászámítva az idei ukrán gabonaimport nagyságrendileg 8 millió tonna körül lehetett szeptember harmadik hetéig.
Az ukrán gabona túlnyomó része ugyanakkor nem Lengyelországon keresztül hagyja el az országot. Az Európai Bizottság adatai szerint 2026 júliusában az ukrán gabona, olajosmag és kapcsolódó termékek exportjának mintegy 80 százaléka a fekete-tengeri kikötőkön keresztül ment ki, és csak körülbelül 20 százalék jutott ki az EU által létrehozott Szolidaritási Folyosókon. Júniusban még 90:10 volt az arány a Fekete-tenger javára.
A szárazföldi útvonalak közé tartozik a Lengyelországon, Szlovákián és Magyarországon keresztül zajló vasúti és közúti szállítás is, míg dél felé Románia és Moldova, illetve a Duna és Constanța kikötője jelent fontos alternatívát.
Az Európai Bizottság szerint a Szolidaritási Folyosókon 2022 májusa óta mintegy 95 millió tonna gabona, olajosmag és ezekhez kapcsolódó termék jutott ki Ukrajnából.
A fekete-tengeri kikötők körüli bizonytalanság azonban ismét felértékelte ezeket a szárazföldi útvonalakat. Az ukrán kormány augusztusban kifejezetten jelezte, hogy a tengeri logisztika problémái miatt növelni szeretné a vasúti és közúti határátkelők, valamint az európai kikötők használatát. Ukrajna a fekete-tengeri nehézségek miatt minél több alternatív exportkapacitást szeretne, a lengyel és a román gazdák viszont éppen azt követelik, hogy a 2022–2023-as tapasztalatok után az ukrán tranzit növelése sem közvetlenül, sem a kikötői és exportpiaci versenyen keresztül ne terhelje rájuk újra a költségeket.