● news.bsdnet.hu

A New York Times kiemeli, hogy a Google tesztküldetése keretében még nem egy teljes adatközpontot juttatnak fel az űrbe, hanem mindössze egy kísérleti eszközt, amely kisebb léptékben képes az adatközpontokhoz hasonló működésre. Az MVP eszköz négy tenzorfeldolgozó egységet (TPU) tartalmaz, amelyek együttes számítási kapacitása egyetlen adatközponti szerver teljesítményének felel meg. Ahogy azt korábban részletes elemzésben is körbejártuk, több AI-vezető, köztük az kereskedelmi rakétaindítások és űripar terén is hangsúlyos szereplőnek számító Elon Musk is előállt. A technológiai elemzések alapján azonban közel sem annyira egyszerű dolog mérnöki szempontból egy nagyobb, Musk víziója szerint egymillió adatközpontból álló flotta megépítése. Többek között a hűtési problémák, az űrben mérhető jelentős sugárzás és a jelen körülmények közt még mindig túl drága felbocsátási költségek miatt a hatalmas űradatközpontokról szóló tervek megvalósulását több elemzés szerint is nem évek, hanem inkább évtizedek múlva lehet várni. A cég tervei szerint a hűtőszekrény méretű műhold a kaliforniai Vandenberg űrhaderőbázisról, egy SpaceX Falcon 9 rakétával állhat majd Föld körüli pályára. Google will launch an experimental AI satellite on Oct. 1 as part of Project Suncatcher, its effort to eventually build AI data centers in space.The satellite will carry 4 $GOOGL TPUs and enough compute to answer simple Gemini queries from orbit while testing whether AI chips… pic.twitter.com/KW0v8ZoBfP https://x.com/search?q=%24GOOGL&src=ctag&ref_src=twsrc%5Etfw Az egység napelemei mindössze egy kilowatt energiát biztosítanak – ami nagyjából egy hajszárító fogyasztásának felel meg –, ez azonban elegendő lesz az alapvető mérések elvégzéséhez. A műhold egyszerűbb AI-lekérdezéseket dolgoz majd fel, és a tervek szerint egy évig fog majd aktívan üzemelni a keringési pályán, de akár hat évig is a Föld körül keringhet, mielőtt a légkörbe érve megsemmisülne. A projekt ötlete Blaise Agüera y Arcastól , a Google alelnökétől és AI-kutatójától származik mintegy három évvel ezelőttről, amikor egy konferencián szembesült a mesterséges intelligencia rohamosan növekvő energiaigényével. James Manyika , a vállalat kutatásokért felelős alelnöke eleinte szkeptikusan fogadta az elképzelést, de végül beleegyezett a megvalósíthatósági vizsgálatokba. 2025-ben aztán Sundar Pichai vezérigazgató és Sergey Brin társalapító is zöld utat adott a kezdeményezésnek, ami jelentősen felgyorsította a fejlesztési munkálatokat. Az egyik legnagyobb kihívást a sugárzásállóság biztosítása jelentette. 2025 februárjában a Google a kaliforniai Crocker Nukleáris Laboratóriumban , egy ciklotron segítségével tesztelte az áramköröket, ötévnyi űrbéli sugárzásnak megfelelő dózisnak kitéve azokat. A műholdat a Google-lel évek óta együttműködő Planet Labs építette. Az eredeti ütemterv szerint az első egységeket csak 2027-ben bocsátották volna fel, ám a technológiai óriás szorgalmazta a korábbi indítást, így a chipeket a Planet Labs egyik már meglévő műholdplatformjába integrálták. A Google nem hozta nyilvánosságra a projekt költségvetését, de számításaik szerint a 2030-as évek közepére a Föld körüli pályán működő adatközpontok költségei a földi létesítmények szintjére mérséklődhetnek a műholdfellövési árak folyamatos csökkenésével. A vállalat már a következő fázisokat tervezi: jövőre két újabb műholdat bocsátanak fel, emellett egy több mint 80 egységből álló műholdkonstelláció kidolgozása is folyamatban van. Ez a flotta szoros kötelékben repülve, közvetlen műholdközi kommunikációval dolgozná fel az MI-lekérdezéseket. Emellett egy futballpálya méretű, egyedi műhold megépítése is szerepel a hosszabb távú tervek között. A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.