Figyelmeztetést adott ki a CIA: európai célpontokat támadhat Oroszország – Spanyolország, Franciaország és Olaszország is a listán, hajóról indítanák a gyilkos drónokat
VG
2026-09-24 16:34
A CIA figyelmeztetése szerint Oroszország kereskedelmi hajók fedélzetéről indított, Gerbera típusú drónokkal indíthat támadást Európa ellen a Földközi-tenger térségében.
Az erről szóló cikk , melyet az ismert El Mundo nevű spanyol napilap közölte, egy neve elhallgatását kérő litván hírszerzési forrás beszámolója alapján készült.
Az amerikai hírszerzéstől származó információk szerint Spanyolország, Franciaország és Olaszország lehetnek a potenciális célpontok. A drónokat a Földközi-tengerről indítanák, ahonnan egy-két óra alatt érhetnék el a part mentén elterülő országokat.
Egy ilyen művelethez a Gerbera típusú drónok megfelelőek lehetnek, mivel kisméretűek, szárnyfesztávolságuk pedig mindössze 2,5 méter. Ebből következik, hogy könnyen elrejthetők kereskedelmi hajókon is. A pilóta nélküli eszközök maximális hatótávolsága a szállított teher súlyától, valamint a környezeti körülményektől függően megközelítőleg 600 kilométer. Viszonylag kis robbanófej hordozására képes, de alkalmas lehet a kritikus infrastruktúra elmeinek megsemmisítésére, vagy jelentős gazdasági kár okozására.
Az El Mundo forrásai szerint a drónok konténerekbe rejtve érkezhetnének az indítás helyszínére, melyet
egyáltalán nem nehéz megoldani.
Ezt követően katapultok segítségével lehetne elindítani az eszközöket a nyugat-mediterrán országok irányába.
A források szerint Litvániát és az európai országokat nemsokkal azután figyelmeztették a lehetséges támadásról, hogy John Ratcliffe, a CIA igazgatója augusztus 25-én Moszkvában járt.
Ratcliffe titokban utazott , majd orosz kollégáival, Szergej Nariskinnel, az SZVR külföldi hírszerzési szolgálat vezetőjével, valamint Alekszandr Bortnyikovval, az FSZB igazgatójával találkozott. Sajtóértesülések szerint elsősorban az orosz-ukrán béketárgyalások esetleges folytatásáról esett szó, azonban anak lehetősége is felmerült, hogy Washingont a háború eszkalációjának lehetőségére akarta figyelmeztetni Moszkvát.
Az El Mundo szerint szeptember közepén már egy, az európai vezetők körében terjedő, fontos CIA-jelentésről lehetett hallani. Ez abból a szempontból is érdekes, mert Emmanuel Macron francia elnök nagyjából ekkor jelentette be, hogy szeptember 16-ra összehívja a Védelmi Tanácsot, illetve megbeszélésre hívta valamennyi párt vezetőjét, valamint a közelgő elnökválasztás jelöltjeit is.
A spanyol lap értesüléseit a cikk írásénak időpontjáig független források nem erősítették meg.
Az elmúlt időszakban egyre több hírt hallani arról, hogy az európai országok egyre jobban tartanak a lehetséges orosz szabotázsakcióktól, illetve hibrid hadműveletektől. Az Európai Unió keleti határán egyre gyakoribbak a határsértések, Románia ennek okán például már közvetlen kommunikációs csatornát nyitott Ukrajnával.
A román védelmi minisztérium közlése szerint 2026 májusa óta legalább tizenegy alkalommal sértették meg az ország légterét drónok.
Lengyelországban is többször előfordult más hasonló eset. 2025 őszén például 19 fegyvertelen orosz drón hatolt be a lengyel légtérbe, amely az elmúlt időszak legsúlyosabb incidensének számít.
Az európai biztonságpolitikai szakértők már hosszabb ideje számolnak azzal, hogy Oroszország akár kereskedelmi hajókról is indíthat drónokat, sőt a part mentén észlelt azonosítatlan pilóta nélküli eszközök feltűnése esetenként egybeesik az orosz „árnyékflotta” hajóinak útvonalával.
Ez történt 2026 februárjában is, amikor a svéd haditengerészet egy orosz hajóról indított drónt észlelt, amit elektronikus zavarással hatástalanítottak. Az incidens idején a francia Charles de Gaulle repülőgép-hordozó éppen Malmöben tartózkodott, amit az eszköz 10 kilométerre közelített meg .
Augusztusban Németországban több incidens is történt, amelyeket a hatóságok Oroszországhoz kötöttek. A lipcsei Halle repülőtéren egy robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak ukrán repülőgépek közelében. Ugyanezen az éjszakán a DHL egyik teherszállítója a nyomozók feltételezése szerint egy drónnal ütközött, miután az imént említett incidens miatt Hannoverbe irányították.
A helyzet súlyát jól szemlélteti, hogy az Oroszországhoz köthető Rybar nevű Telegram-csatorna „Orosz orvosság a francia arroganciára” címmel egy térképet tett közzé. Az El Mundo rámutatott, hogy a bejegyzés készítője szerint Gerany-5 típusú drónokat kellene Algériába telepíteni, amelyek képesek lennének repülőgépipari üzemeket, katonai támaszpontokat, atomerőműveket és petrolkémiai létesítményeket támadni.
A Gerany-5 egy olyan sugárhajtású drón, amely 6,5 méter hosszú, 950 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, valamint 450-600 kilométer/órás sebességre képes legfeljebb 6 ezer méteres magasságon. A robbanófej tömege 90 kilogramm. Az eszköz elleni védekezés igen nehéz és költséges, annak ellenére, hogy viszonylag olcsón és nagy mennyiségben előállítható.
A potenciális orosz fenyegetéssel nem kizárólag a part menti európai országok számolnak. Ausztria csütörtökön jelenetette be, hogy 300 katona részvételével indít nagyszabású hadgyakorlatot, amelynek fókusza a drónelhárítás és a légvédelem.
A Financial Times arról számolt be , hogy a dán hírszerző szolgálatok szerint Oroszország a következő hónapokban katonai hadműveletet hajthat végre egy NATO-tagállam ellen. A jelentés szerint ennek kockázata alacsony, de folyamatosan növekszik.
A lehetséges módszerek között szerepel egy kisebb létszámú, akár jelzés nélküli, hadtest bevetése egy Oroszországgal szomszédos NATO-tagállam területén, de a szakértők lehetőségként említették
nagy hatótávolságú fegyverek alkalmazását olyan infrastruktúraelemek ellen, amelyeknek szerepe van Ukrajna támogatásában.
Thomas Ahrenkiel, a dán katonai hírszerzés vezetője szerint egy szárazföldi hadművelet indokaként Moszkva az orosz kisebbség védelmére hivatkozhatna, így feltehetően a balti térségben lehet számolni ennek esehetőségével. A jelentés továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a direkt hadműveltek mellett kibertámadások és szabotázsakciók is előfordulhatnak.
Ennek ellenére Koppenhága szerint nem kell tartani egy teljeskörű, nyílt háborútól, mivel azt egy legalább hat hónapig tartó csapatösszevonás előzné meg, Oroszországnak pedig legalább öt évre lenne szüksége a teljes felkészüléshez.