● news.bsdnet.hu

Sokan, amikor asztali gépet állítanak össze, az alaplappal, processzorral, VGA-val kezdik, a tápegységet pedig valahova a sor végére teszik, és igyekeznek minél kevesebbet költeni rá. Ez pedig öreg hiba: egy rosszul kiválasztott táp nem egyszerűen az áramszámlánkat fogja potenciálisan növelni, de a teljes konfiguráció stabilitását, teljesítményét is leronthatja – extrém esetben pedig igen komoly anyagi károkat is okozhat valamelyik másik komponens tönkretételével. Ezért sem mindegy, milyen tápegységet választunk egy drága, nagy teljesítményű konfigurációhoz, hiszen a csúcskategóriás CPU és GPU különösen nagy igényeket támaszt az energiaellátás felé. Az ASUS például a ROG termékek között több olyan tápsorozatot is kínál, melyeket kifejezetten ezen igények kielégítésére terveztek – ilyen például a ROG Thor Platinum III , mely 1000, 1200, 1600 és 3000 (!) wattos teljesítménnyel léteznek, illetve a ROG Strix Platinum széria, mely pedig 850 wattos, 1000 wattos és 1200 wattos terhelhetőséggel vásárolható meg. De miért érdemes pont ezek közül választani, és milyen szempontok alapján? Ezt vizsgáljuk most meg egy kicsit jobban! [+] Az első szempont, amivel ma már azért a PC vásárlók nagy része tisztában van, a névleges teljesítmény. Ez annyira szem előtt van, hogy a fontosabb gyártók, mint például az ASUS is, külön online kalkulátorokat üzemeltetnek. Ezeknél ki kell választani a PC-be kerülő fontosabb nagy fogyasztókat (ezek a CPU és a GPU), a rendszer pedig megadja azt a minimálisan ajánlott teljesítményt, amivel ezek a komponensek egész biztos, hogy stabilan és biztonságosan üzemeltethetők. Egy mai belépőszintű asztali processzor és nagyon alapszintű VGA (mondjuk egy RTX 5050) egy 550 wattos tápegységgel már megbízhatóan működnek, de ha túlhajtásra készülünk, érdemes lehet körülbelül 100 wattot még hozzáadni ahhoz, amit a legtöbb online kalkulátor ajánl (az ASUS oldalán külön kapcsoló van erre). A névleges teljesítmény egyébként a hatékonyságra is hatással van, ugyanis a legtöbb tápegység hatásfoka 40-70 százalékos terhelés között maximális – többek között ezért sem érdemes mindenhova 2000 wattos monstrumokat telepíteni. [+] A névleges teljesítmény azonban nem mond el mindent egy adott tápegység terhelhetőségéről, és különösen a játékos szegmensben érdemes még egy jellemzőre odafigyelni, ez pedig a +12 voltos ág terhelhetősége. Ez ma a legfontosabb ág, a nagy fogyasztók szinte kizárólag ezen „lógnak”, tehát igazából az a cél, hogy ennek a terhelhetősége a lehető leginkább megközelítse a táp névleges terhelhetőségét. Ennek kapcsán előkerülhet még az egyszeres és többszörös ág is – csatlakoztathatóság szempontjából az előbbi az egyszerűbb, mert az utóbbinál oda kell figyelni, hogy a CPU és a GPU például lehetőleg külön ágakra kerüljön. De jobban bírja a hirtelen nagy terheléseket is, mert kevésbé valószínű, hogy egy hirtelen fogyasztási csúcsnál az egyik ág túlterhelődjön, miközben a másiknál még bőven vannak tartalékok. Ugyanakkor biztonsági szempontból a többágú kialakítás nyer, hiszen valamilyen zárlat esetén csak az egyik ág kapcsol (vagy rossz esetben ég) le. Éppen ezért a multi-rail felépítést inkább munkaállomásoknál vagy sok hasonló fogyasztású komponens esetén érdemes választani, az asztali PC-k túlnyomó részéhez, és különösen a „VGA-nehéz” gamer gépekhez a single-rail jobban passzol. Ilyen felépítést kínálnak az említett ROG Strix Platinum és ROG Thor Platinum III modellek, és +12V-os águk gyakorlatilag a teljes névleges terhelhetőségnek megfelelő teljesítmény leadására képes. Ha extrém nagy teljesítményű grafikus kártya meghajtásáról van szó (például túlhajtott, limitált kiadású RTX 5090-ek és társaik), akkor kifejezetten érdemes is egyébként a ROG Strix Platinum vagy ROG Thor Platinum III modellek közül választani, ezek ugyanis kaptak egy különleges funkciót a GPU-First névre hallgató feszültségmérő képében. Ez egy dedikált rendszer, mely – egy plusz kábel segítségével – folyamatosan figyeli a grafikus kártya által felvett teljesítményt, és hirtelen megugrásoknál azonnal kompenzál. [+] A következő kiválasztási szempont lehet a hatásfok, amit futólag már említettünk az előző bekezdésben. Ezt manapság a leggyakrabban a „80 PLUS” matrica „színe” mutatja meg nekünk, de egyre inkább terjed az ciprusi illetőségű, 2017-ben alapított Cybenetics Labs tanúsítványa is (ennél a fokozatok sorrendben Bronze, Silver, Gold, Platinum, Titanium és Diamond). A 80 Plus fokozatokról korábban már írtunk összefoglalót , míg például a Cybenetics legmagasabb fokozata már 93% feletti teljes hatékonyságot jelent. Értelemszerűen minél magasabb a hatásfok, annál jobb egy tápegység, nemcsak azért, mert ugyanakkora PC-t kisebb fogyasztással is meghajt, hanem azért is, mert kevésbé fog melegedni, nem kell annyira járatni a hűtőventilátorát. Esetünkben például mind a ROG Thor Platinum III , mind a ROG Strix Platinum – ahogy nevük is mutatja – 80 Plus Platinum és Cybenetics Platinum tanúsítvánnyal rendelkezik, így a magas terhelés dacára sem kell aggódni a felesleges melegedéstől. Ez részben köszönhető annak is, hogy az ASUS ezekben a prémiumkategóriás tápegységekben GaN félvezetőket használ, melyek önmagukban már jobb hatásfokot kínálnak a hagyományos, szilíciumalapú megoldásoknál. További bónusz, hogy a melegedést is jobban bírják, ráadásul nagyobb teljesítménysűrűségűek is, tehát adott terhelhetőség mellett valamivel kisebb maradhat a tápegység, jobban elfér a gépházban. Fontos szempont lehet még tápegységek kiválasztásakor az általuk kínál védelmi megoldások sora. Ma már ezek nagy része alapkövetelmény, hiszen az OVP (túlfeszültség elleni védelem), UVP (alacsony feszültség elleni védelem), OCP (túláramvédelem), OPP (túlterhelés elleni védelem), SCP (zárlat elleni védelem) és OTP (túlmelegedés elleni védelem) gyakorlatilag minden magára valamire adó tápegységben megtalálhatók. Ezek után biztos nem meglepetés, hogy ezeket az alapdolgokat a ROG Thor Platinum III és a ROG Strix Platinum tápegységek is kínálják. [+] Nem annyira rendszerünk stabilitása, mint inkább idegrendszerünk szempontjából hasznos, ha a megvásárolt tápegység működése halk. Ez szorosan összefügg a melegedéssel is, hiszen a tápban elsősorban a hűtőventilátor kelt zajt. A ROG Strix Platinum és ROG Thor Platinum III több jellemzője is biztosítja, hogy ez ne legyen gond. Az egyik a már említett GaN MOSFET-ek használata. A másik, hogy mindkettőnél bekapcsolhatjuk a 0 dB-es technológiát – ekkor egy bizonyos terhelési szint eléréséig a ventilátor állva marad, így egy passzív hűtésű, teljesen néma tápegységet kapunk. Ez a szint az említett tápoknál 30%, ami, ha belegondolunk, nem kevés: egy 1000 wattos modellnél 300 watt terhelésig nem kapcsol be a légkavaró, márpedig sima böngészés, olvasgatás, YouTube-nézés közben egy modern gép bizony nem kér ennyi energiát. Ha mégis szükség van a ventilátorra, a ROG tápegységekben két golyóscsapággyal működő légkavaró dolgozik, mely hosszú élettartamot és alacsony zajszintet kínál egyszerre. A tápegységek zajszintjével kapcsolatban egyébként a Cybenetics Labs kínál egy minősítési eljárást, melynek végén az érintett modellek egy tanúsítványt is kapnak. Ezzel még nem él annyi gyártó, mint a hatásfokra vonatkozóval, de az ASUS szereti független mérésekkel is bizonyítani termékeinek kiváló voltát. A mérések után így a ROG Strix Platinum a második legjobb szintet jelentő Lambda A+, a ROG Thor Platinum III pedig a legjobb, Lambda A++ minősítést szerezte meg. Ez utóbbi tápnál egyébként elérhető egy Turbo mód is, ami akkor, ha különösen fontos a maximális teljesítmény, magas terhelésnél (60% felett) elkezdi emelni a ventilátor fordulatszámát, hogy nagy áramfelvételi tüskéknél az általánosan kínált 10 ms-es időtartam helyett 30 ms-ig álljon rendelkezésre a 160%-os túlfogyasztási határ. Végeztül pedig, hiszen nem olcsó tápegységekről beszélünk, fontosak az extrák is. Természetesen mindkét modell moduláris kábelezésű, tehát csak azokat a vezetékekkel kell a számítógépházban dolgozni, amelyekre tényleg szükség van, a többi nem foglal felesleges helyet, rontja a szellőzést, stb. A vezetékek maguk harisnyázott kivitelűek, a ROG Thor Platinum III ráadásul kifejezetten jól hajlítható kábelezésű a szerelés megkönnyítéséhez. [+] Az RGB fények kedvelőit sem felejti el az ASUS, mind a ROG Strix Platinum , mind a ROG Thor Platinum III Aura Sync kompatibilis LED-rendszert kapott, így a tápegységek effektusai összehangolhatók a többi komponensével. A Thor Platinum III azonban ennél is tovább megy, itt ugyanis egy kiegészítő OLED kijelzőt is kapunk, mely mágneses rögzítésével alapesetben a tápegység oldalán tartózkodik, de ha szeretnénk, egy kábeles tartóval máshová is áthelyezhetjük, legyen az a gépház oldala vagy éppen az asztalunk. Ezen a kijelzőn folyamatosan figyelemmel kísérhetjük rendszerünk teljesítményfelvételét, mindenféle külön szoftver telepítése nélkül is. Mind a Thor Platinum III széria, mind a ROG Strix Platinum család ATX 3.1 és PCIe 5.1 kompatibilisek, így a jövőállósággal sem lehet probléma – ez egy 10 éves jótállással rendelkező terméknél igazán fontos lehet. [+] De egy jó minőségű tápegységnél nem csak a megfelelő minőségű elektromos áram biztosítása fontos, hanem annak továbbítása is. Ehhez a ROG Strix Platinum és Thor Platinum III tápegységek egyaránt továbbfejlesztett, prémium kategóriás réz konnektorérintkezőket használnak, melyek alacsonyabb elektromos ellenállásúak, így kevésbé melegszenek (ez közel 30%-os hőmérsékletcsökkenést jelent, ami szignifikáns különbség). [+] Végezetül pedig ide kapcsolódik egy éppen aktuális akció is, melynek keretében egyes ROG tápegységek – és a Strix Platinum és Thor Platinum III éppen ilyen – mellé ajándékba megkapjuk a ROG Equalizer kábelt is, mely egy kifejezetten a nagyobb teljesítményű grafikus kártyák kiszolgálására tervezett 12V-2x6 tápkábel. Ez vezetékenként akár 17 Amper áram átvitelére is képes probléma nélkül, és akár 600 watt teljesítmény továbbítása is rábízható. Különleges kialakításával ráadásul kiegyensúlyozza a vezetékek közötti áramellátást, így csökkentve a kábel és a csatlakozás hőterhelését, ezzel pedig a leégés vagy megolvadás veszélyét.