● news.bsdnet.hu

Három év recesszió és stagnálás után végre érdemben növekedhet a német gazdaság. A vezető német gazdaságkutató intézetek jelentősen javították i dei előrejelzésüket : 2026-ra már 1,3 százalékos GDP-bővülést várnak, szemben a tavasszal prognosztizált 0,6 százalékkal. A kilábalás alapjai azonban továbbra is törékenyek, a közgazdászok pedig arra figyelmeztetnek, hogy a növekedést egyre nagyobb részben az állami költekezés hajtja. A német gazdaságkutató intézetek közös őszi prognózisa szerint jövőre 1,1 százalékkal bővülhet a német gazdaság. Az idei előrejelzés megduplázása látványos javulást jelez, ám hosszabb távon már jóval kedvezőtlenebb a kép: 2028-ra mindössze 0,4 százalékos növekedést várnak. Az infláció is lassan enged, ugyanis a pénzromlás üteme az intézetek szerint idén és jövőre egyaránt 3 százalék körül alakulhat, és csak 2028-ban mérséklődhet 2 százalék közelébe. A közös gazdasági diagnózis különösen fontos dokumentum Németországban, mivel erre épülnek a szövetségi kormány GDP-prognózisai és az adóbevételekre vonatkozó becslések is. A három év recesszió és stagnálás után kibontakozó növekedés már a vállalati hangulaton is látszik. Az Ifo üzleti hangulatindexe szeptemberben az augusztusi 88,8 pontról 89,9 pontra emelkedett, ezzel egymás után az ötödik hónapban javult. A vállalatok kedvezőbben ítélték meg jelenlegi üzleti helyzetüket, és a következő hónapokra vonatkozó várakozásaik is javultak. Clemens Fuest, a müncheni Ifo Intézet elnöke szerint a német gazdaság folytatja a kilábalást. A javulás elsősorban a feldolgozóiparban, a szolgáltatásokban és a kereskedelemben érzékelhető. Az építőiparban ugyanakkor továbbra sem látszik érdemi felfelé mutató tendencia. Ugyanakkor a kedvezőbb GDP-adatok mellett komoly költségvetési kockázatot látnak a kutatóintézetek. A közgazdászok szerint az idei és a jövő évi konjunktúrát Az államháztartás finanszírozási hiánya az idei, GDP-arányosan 4,1 százalékos szintről 2028-ra 4,7 százalékra emelkedhet. Az intézetek ezért egyre sürgetőbbnek tartják a költségvetési pálya kiigazítását. Külön figyelmeztetnek arra, hogy a német fiskális politika jelenlegi iránya nincs összhangban az európai költségvetési szabályokkal. A nettó elsődleges kiadások növekedése várhatóan jelentősen meghaladja az uniós szabályrendszerben meghatározott pályát. A kutatók szerint még a megreformált német adósságfék betartása mellett is tovább emelkedhet középtávon az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, az állam kamatkiadásai pedig jelentősen növekedhetnek. Ez egyre nagyobb költségvetési kiigazítást tesz szükségessé. A gyakorlatban ez a kiadások visszafogását, az állami bevételek növelését vagy a kettő kombinációját jelentheti. Oliver Holtemöller, a hallei Leibniz Gazdaságkutató Intézet konjunktúráért felelős vezetője szerint a fellendülés továbbra is szűk alapokon áll. Az idei javulást elsősorban az erős külföldi kereslet, valamint a védelemre és infrastruktúrára fordított állami kiadások növekedése támogatja. Jövőre már nagyobb szerepet kaphat a belföldi kereslet: a kutatók a lakossági fogyasztás mérsékelt élénkülésére és a lakásépítési beruházások fokozatos növekedésére számítanak. A magánberuházások egészét tekintve azonban továbbra is gyenge maradhat az aktivitás. A bruttó állóeszköz-felhalmozás idei növekedése eddig nagyrészt az állami beruházásokból származott. A vállalati gép- és berendezésberuházások első féléves visszaesése ugyan elérhette mélypontját, egyelőre nem látszik erőteljes fordulat. A munkaerőpiac késleltetve követheti a gazdasági növekedést, így a foglalkoztatottak száma rövid távon tovább csökkenhet, a munkanélküliségi ráta pedig idén 6,4 százalék lehet. Az álláskeresők száma az intézetek szerint csak 2028-ban süllyedhet ismét 6 százalék alá, vagyis idén és jövőre éves átlagban egyaránt több mint 2,9 millió munkanélkülivel számolnak Németországban.