● news.bsdnet.hu

A magyar kormány távolmaradását a Kárpáti Nyolcak nevű Volodimir Zelenszkij által kezdeményezett gazdasági együttműködéstől vegyes kommentárokkal értékelték az résztvevő országokban. Mindenütt megemlítették Magyar Péter csörtéjét az ukrán külügyminiszterrel, aki szükségtelenül konfrontatívak nevezte Budapest nyilatkozatait. A régiós lapok szinten egyöntetűen azt írják, hogy Orbán Viktor távozása után sem következett be automatikus fordulat az Ukrajnával kapcsolatos külpolitikában. Bár Magyar Péter több ponton új irányt szabott a külpolitikának és látványosan közeledett az európai fősodorhoz, a környező országok elemzői azt emelték ki, hogy ez nem jelent feltétlen igazodást Kijevhez. A Kárpáti Nyolcak körüli vita éppen ezt a határvonalat tette láthatóvá, mert ugyan Magyarország új külpolitikai irányt keres, eközben továbbra is önálló álláspontot képvisel azokban az ügyekben, amelyeket Magyar Péter nemzeti érdeknek tekint. Orbán Anita külügyminiszter szintén közzétett egy posztot az ominózus estén, de az ő szerepe pillanatnyilag kevésbé jelentős, a fajsúlyos külügyeket is láthatóan a miniszterelnök viszi. Az Országgyűlésben Magyar Péter világossá tette álláspontját: „Magyarország nem tagja a Kárpát 8-nak. Nem is képviseltette magát az ukrajnai csúcson. ” Azt is hozzátette: „Nem lesz üzemanyagtározó a magyar-ukrán határnál. Senkinek nem kell félnie, mert amíg Tisza-kormány van, ez addig nem fog megtörténni” – mondta a kormányfő az ellenzéki képviselők felszólalására reagálva. A cseh sajtó is kiemelten foglalkozott a Magyarország és Ukrajna között a Kárpáti Nyolcak miatt kialakult konfliktussal. A cseh tudósítások ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy Prága álláspontja sem egyértelmű az együttműködéssel kapcsolatban, sokkal inkább óvatos. A kormány egyetlen tagja sem vett részt a bukoveli találkozón. A Novinky hírportál utánajárt, mi történt a cseh delegációval, miért Jirí Drahos a cseh szenátus első alelnöke képviselte a az államot. Drahos a lapnak azt mondta, nem tudja miért nem el senki a kormánytagok közül. Ez mindjárt árnyalja azt a képet, hogy a Kárpáti Nyolcak egy már teljesen kialakult, nyolc ország által elfogadott regionális tömörülés lenne, amelyből kizárólag Magyarország lépett volna hátra. A cseh lap értelmezésében Magyarország elutasító álláspontja nem pusztán külpolitikai gesztus, azt írják, Budapest egy olyan regionális fórumtól marad távol, amelyet Kijev gazdasági, energetikai, kereskedelmi és infrastrukturális együttműködésként igyekszik felépíteni. Egy másik portál, az iDNES már szélesebb összefüggésbe helyezi a konfliktust. A lap szerint Magyar Péter hatalomra kerülése után ugyan enyhült a korábbi, nyíltan ellenséges magyar-ukrán viszony, Budapest Ukrajna-politikája azonban nem fordult meg teljesen, így ez az eset egy új konfliktuspontot jelent. A szlovák kommentárok arra hívják fel a figyelmet, hogy Kijev abból indult ki, hogy Orbán Viktor távozása automatikus irányváltást és politikai fordulatot jelent a magyar-ukrán kapcsolatokban. A Denník N szerint ez komoly tévedés, hiszen nem vették számításba Magyar Péter belpolitikai érdekeit. A lengyel sajtó a magyar döntést a Budapest-Kijev viszony ismételt romlásának jeleként keretezi. Kiemelték, hogy Magyarország nem indokolta részletesen, miért utasította vissza a részvételt, miközben a C8 energetikai, közlekedési, biztonsági és beruházási együttműködésre jött létre. A lap a háttérben az ukrán EU-csatlakozás magyar blokkolását és a kárpátaljai magyar kisebbség ügyét látja. A lengyel sajtó az együttműködést komoly gazdasági-regionális projektként kezeli. A Rzeczpospolita szerint csaknem 100 projektről lenne szó, mintegy 40 milliárd euró értékben, és a kezdeményezésből külön uniós Kárpát-makrostratégiát szeretnének kialakítani, amely megnyithatná az utat EU-forrásokhoz.  A lengyel reakciókból az rajzolódik ki, hogy Varsó a Kárpáti Nyolcakban nemcsak politikai együttműködést, hanem komoly üzleti lehetőséget is láthat. Ez illeszkedik Lengyelország eddigi stratégiájához, ugyanis a lengyel kormány és vállalatok tudatosan készülnek arra, hogy vezető szerepet szerezzenek Ukrajna háború utáni újjáépítésében. Alexandar Vucic szerb elnök személyesen vett részt a csúcson, úgy fogalmazott, Szerbia számára a kezdeményezés „új együttműködési irányokat” nyithat, külön kiemelve az energetikai és közlekedési összeköttetéseket. Konkrétan megnevezte a Budapest-Belgrád gyorsvasutat, a Románia felé fejlesztendő kapcsolatokat és a Lengyelországgal való erősebb összeköttetést nevezte meg. Azt is hangsúlyozta, hogy a szerb export 50 százaléka Magyarországra, Romániába és Csehországba irányul, miközben az Ukrajnával folytatott kereskedelem 42 százalékkal nőtt. Belgrád is szemmel láthatóan a gazdasági előnyökre fókuszál, pragmatikus regionális gazdasági fórumnak tartják az együttműködést, kedvező üzleti lehetőségekkel. Miközben a szerb kormányzat sem követ kifejezetten ukránbarát politikát. Teljesen más olvasat jelent meg a román sajtóban, ugyanis ott kevésbé Magyar Péter és Kijev konfliktusára, sokkal inkább arra figyelnek, hogy Ukrajna a Kárpáti Nyolcakkal egy új regionális politikai-gazdasági tengelyt próbál kiépíteni. Egy külpolitikai elemző egyenesen új „kárpáti tengelyről” ír. Szerinte Kijev az EU- és NATO-integráció bizonytalansága miatt regionálisan igyekszik beágyazni magát. Az osztrák lapkommentárok is a C8-at pragmatikus regionális együttműködésnek tekintik, nem Ukrajna melletti politikai felsorakozásnak. Magyar Péter miniszterelnök határozott megnyilvánulása arra lehet válasz, hogy az ukrán fél a nagy sikerként beharangozott kárpátaljai magyar kisebbség jogait elismerő érintő politikájában semmit sem lépett előre. A MOL–Naftogaz tároló ügye külön szál, bár politikailag most összecsúszott a C8-cal. Kérdés az, van-e, és ha van, mekkora a valódi kockázata a magyar kimaradásnak. Kétségtelenül nem arról van szó, hogy hazánk egyik napról a másikra elesik több tízmilliárd eurótól, elvégre formálódó együttműködésről van még csak szó, sőt az sem világos, mennyire élvezi a kezdeményezés Brüsszel támogatását. A már most látható következmény az, hogy Magyar Péter miniszterelnök konfrontatív megnyilvánulásai miatt előállhat az, hogy kevesebb beleszólása lehet abba, milyen közlekedési, energetikai és kereskedelmi hálózatok épülnek ki a térségben, és kik lesznek ezeknek a nyertesei.