● news.bsdnet.hu

A közel hét hónapja tartó amerikai–iráni konfliktus legfontosabb alkuelemévé a Hormuzi-szoros vált. Irán a gazdaságát fojtogató blokád feloldását követeli, miközben Washington a globális olajellátás szempontjából kritikus tengeri útvonal szabad hajózhatóságát akarja garantálni. A tárgyalások eredményességének a legnagyobb akadálya, hogy egyik fél sem akarja megtenni az első engedményt. Egy magas rangú iráni tisztségviselő az ENSZ-közgyűlés margóján úgy fogalmazott, hogy a legvalószínűbb megoldás egy lépcsőzetes megállapodás lehet: első lépésként a blokád feloldása és a szoros megnyitása történhetne meg, amelyet később az iráni befagyasztott eszközök felszabadítása követne. Donald Trump amerikai elnök korábban jelezte, hogy a november 3-i félidős kongresszusi választások után születhet megállapodás. Dennis Ross korábbi amerikai tárgyaló szerint ugyanakkor mindkét félnek az áll érdekében, hogy még a választás előtt egyezségre jussanak. Trump számára a Hormuzi-szoros megnyitása és az olajárak mérséklése komoly politikai előnyt jelentene, míg Iránnak most van nagyobb esélye a gazdasági enyhülés elérésére, amíg az amerikai elnök érdekelt az alku megkötésében. Ross szerint a félidős választások után Trump kevesebb politikai korláttal szembesülne, így hajlamosabbá válhatna a nyomás fokozására vagy akár a katonai fellépésre is. Regionális források szerint Teherán hajlandó lenne a Hormuzi-szorosban szedendő tranzitdíjakra vonatkozó követelését külön mellékletbe áttenni a fő megállapodásból, mivel jelenleg a blokád feloldása jelenti a legfőbb prioritást a számára. Az Öböl menti arab államok ugyanakkor határozottan elutasítják a tranzitdíj ötletét. Iráni források kiemelték, hogy bármilyen engedmény csupán ideiglenes jellegű lenne, és Teherán nem mond le a szoros feletti adminisztratív ellenőrzésről. Washington közben tovább fokozta a gazdasági nyomást: a meglévő blokád mellett újabb szankciókkal sújtotta Irán még működő kereskedelmi légitársaságait és az azokat segítő hálózatokat. A büntetőintézkedések célja a kormányt és a Forradalmi Gárdát finanszírozó gazdasági források elvágása. Trump emellett figyelmeztetett, hogy Irán gazdasága "elrothad", ha nem születik megállapodás. Az Öböl menti államok vezetői a New York-i tárgyalások során Trumppal is egyeztettek, és nyilvánvalóvá tették, hogy elutasítanak mindennemű iráni ellenőrzést a szoros felett, a szabad hajózást pedig feltétel nélkül helyre kell állítani. Ugyanakkor határozottan a feszültség enyhítése és a politikai rendezés mellett foglaltak állást, jelezve, hogy a régió nem akar egy újabb amerikai–iráni konfliktus részese lenni. A tárgyalások alapvető ellentéte változatlan: Washington szankciós nyomással próbál engedményeket kicsikarni, míg Teherán épp e nyomás megszüntetését szabja az engedmények feltételéül. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.