● news.bsdnet.hu

A magyar delegációt és Markovszky Szabolcsot a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács Csöcsiang tartományi szervezetének, valamint a Csöcsiang Tartományi Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának az elnöke fogadta. Csen Csien-csung hangsúlyozta, hogy Magyarország a tartomány egyik fontos kereskedelmi partnere. Csöcsiang rendszeresen szervez olyan fórumokat, amelyeken a kínai és közép-kelet-európai gazdaság meghatározó szereplői vehetnek részt. A Csöcsiang tartományi kereskedelemfejlesztési tanács továbbra is kész együttműködni a magyar gazdaságot irányító szervekkel, valamint üzleti és kereskedelmi kamarákkal annak érdekében, hogy tovább mélyítsék az ipari kapcsolatokat többek között a mesterséges intelligencia, az elektromobilitás, a gyógyszeripar, valamint a zöld- és környezetvédelmi technológiák területén − közölte Csen Csien-csung. Markovszky Szabolcs köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért, és hangsúlyozta, hogy Magyarország és a tartomány fejlődési céljai több ponton megegyeznek, valamint a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok is élénkek. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a kínai vállalatok magyarországi beruházásai számos munkahelyet teremtettek, és jelentősen hozzájárultak a helyi gazdaság fejlődéséhez, így hazánk a jövőben is várja és ösztönzi a két fél együttműködését a magas hozzáadott értékű és csúcstechnológiai ágazatokban. A találkozón részt vett Jen Csia, a Csöcsiang tartományi kereskedelemfejlesztési tanács és a Csöcsiang Tartományi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara alelnöke is. Hangcsoui tartózkodása során a magyar delegáció felkereste többek között a Cainiao-csoportot és a Lingpan Technology vállalatot is, ahol üzleti egyeztetéseket folytatott. A Cainiao nemzetközi csomagszállítással, raktározással és logisztikai szolgáltatásokkal foglalkozik, és Magyarországon is jelen van. A Lingpan (ismertebb nevén Rokid) okosszemüvegeket és ipari eszközöket fejleszt. Miközben Kapitány István tárcája Kínában folytat tárgyalásokat, és igyekszik befektetőket csábítani Magyarországra, addig a kínai vállalatok fenntartásokkal figyelik a kormányváltás óta kialakult gazdasági átalakulást. „Magyarország csapdát állított a kínai vállalatoknak” címmel jelent meg nemrégiben egy elemzés a 36Kr kínai gazdasági-elemző hírportálon. A szerző szerint azok a vállalatok, amelyeket három-öt évvel ezelőtt még kiemelt vendégként fogadtak, mára nyilvános vizsgálatok célpontjaivá váltak. A cikk fordulópontként értelmezi azt a februári esetet, amikor a Semcorp debreceni üzeme közelében feltételezett vegyianyag-szivárgás történt. A helyszínre érkező ellenőrök egy gőzölgő, szúrós szagú, ismeretlen folyadékot észleltek, amely a talajba szivárgott. A cég akkori közleménye szerint a ez csupán ártalmatlan kondenzvíz volt. A hatósági mintavétel eredménye azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatta. Ezt követően több hatósági mintavételre is sor került, a vizsgálatok pedig szennyező anyagok jelenlétét mutatták ki. A szankciók gyorsan követték egymást, végül júliusban a gyárnak le kellett állítania működését. Az ügyből belpolitikai vita kerekedett miután Magyar Péter kormányfő az eset kapcsán Papp László debreceni polgármester lemondását követelte. A kínai elemzés szerzője erre is reagált, és megjegyezte, hogy Papp László is azok között volt, akik politikai támogatásukról biztosították a Semcorp beruházását. A debreceni üzem a Semcorp első Kínán kívüli gyártóbázisa. A beruházás tervezett összértéke mintegy 340 millió euró volt, amelyhez a magyar állam összesen körülbelül 36 millió eurónyi támogatást biztosított. A 36Kr felidézte, hogy az Orbán-kormány az akkumulátoripart az ország egyik stratégiai pillérévé tette. A kiemelt ügykezelés, valamint a beruházásösztönzés eredményeként néhány év alatt mintegy 26 milliárd eurónyi külföldi tőke áramlott a magyar akkumulátoriparba.Az elemzés szerint azonban az új kormány gyorsan látványos intézkedéseket kívánt felmutatni, és éppen ezért vállalt konfliktust az akkumulátorgyárakkal. A kínai lap szerint a külföldi piacokra terjeszkedő kínai vállalatok számára a magyarországi helyzet tanulsága egyértelmű: az európai szakpolitikák folytonossága nem feltétlenül olyan erős, mint Kínában. Az egyes politikai pártok eltérő társadalmi csoportok érdekeit képviselik, ezért egy kormányváltás után számos korábbi döntést és megállapodást újraértékelhetnek.