● news.bsdnet.hu

Kritikus fél év előtt áll a magyar tejágazat: az alacsony felvásárlási árakra az aszály miatt romló takarmányhelyzet, az emelkedő költségek és az erős importverseny egyszerre nehezedik rá. Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak úgy fogalmazott, hogy a hazai nyerstej átlagárára és kiviteli árára vonatkozó országos havi adatok alapján a tejtermelők helyzete az év során fokozatosan romlott. Az év közben súlyosbodó takarmányhelyzet ezt csak tovább nehezíti. A probléma ráadásul késleltetve érheti el teljes erővel a tehenészeteket. Sok gazdaság jelenleg még a korábban készített készletekre támaszkodik, ezért az aszály teljes gazdasági hatása késleltetve jelentkezhet a tejtermelésben és az önköltségben. Sajnos a jövő évi takarmányellátás még nehezebbnek tűnik ebben a pillanatban – mondta Harcz Zoltán. A veszélyre a Világgazdaság az elmúlt hetekben többször is felhívta a figyelmet. Az európai hőség és aszály miatt több térségben már a télre félretett takarmánykészleteket használják fel, miközben Magyarországon a gyenge kukoricatermés is tovább növelheti az állattartók költségeit. A takarmányhiány európai állattartásra gyakorolt hatásáról itt írtunk részletesen. A tejtermelők számára különösen kedvezőtlen, hogy a hazai felvásárlási ár nem követi automatikusan a gazdaságok költségeit. Harcz Zoltán szerint a magyar nyerstejárat olyan külső tényezők is erősen befolyásolják, mint Az erős forint kettős nyomást jelent: rontja a magyar exportáló vállalkozások forintban számolt bevételét, miközben versenyképesebbé teszi az importált tejtermékeket. A legfrissebb adatokban ugyanakkor már látható volt egy kisebb pozitív fordulat. Az AKI szeptemberben publikált adatai szerint augusztusban a nyerstej országos termelői átlagára 128,57 forintra emelkedett kilogrammonként, 1,7 százalékkal meghaladva a júliusi értéket. Éves összevetésben azonban még így is 35,3 százalékos volt az áresés. A nyerstej kiviteli ára eközben 141,86 forintra nőtt kilogrammonként, 5 százalékkal meghaladva a júliusi értéket. A kivitt mennyiség éves alapon 20,3 százalékkal bővült. Ez összhangban van Harcz Zoltán értékelésével, aki szerint a hazai felvásárlás mintegy 20 százalékát adó „kamionos” nyerstejexport helyzete február–márciushoz képest valamelyest javult. A hazai felvásárlás azonban közben tovább csökkent: augusztusban 102 394 tonna nyerstejet vásároltak fel, 4,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Harcz Zoltán szerint fontos árnyalni azokat a félelmeket, amelyek szerint tömegesen szűnhetnek meg a magyar tejtermelő gazdaságok. Az idei felvásárlási adatok nyárig még azt mutatták, hogy országosan alig csökkent a beszállított tej mennyisége. Ennek azonban sajátos oka volt. Bár a kisebb tejtermelők közül többen a feladásra kényszerültek, különösen a nagyobb gazdaságok némelyike az előző évi takarmányokat etetve növelni tudta a hozamot – mondta a terméktanács ügyvezető igazgatója. A trend júliusban fordult meg, amikor már éves alapon is csökkent a tejfelvásárlás. Augusztusra a visszaesés tovább erősödött. Harcz Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a tejelőállomány 2026 első nyolc hónapjában már jelentősen csökkent. A szakértő szerint ugyanakkor külön kell választani egymástól Az biztos, hogy takarmány-, illetve önköltségi oldalról kritikus fél év előtt állunk, amelyet ugyanakkor némileg tompítani tudna a piaci túlkínálat enyhülése, az árak emelkedése – fogalmazott. Erre már van némi esély. A FAO tejtermékár-indexe augusztusban négy hónapnyi esés után 2,3 százalékkal emelkedett, részben azért, mert az aszály és a hőség az európai tejkínálatot is szűkíteni kezdte. A nyerstejpiac enyhe javulása ugyanakkor önmagában nem oldja meg a magyar feldolgozók és termelők problémáját. „A hazai tejfelvásárlás és a késztermék-értékesítés továbbra is nagy nehézségekbe ütközik. Dől az import késztermék az országba, ma már a sajt, vaj vagy joghurt kategóriák mindegyikében 70 százalék körüli, és tovább nő az import aránya” – mondta Harcz Zoltán. A júliusi adatok szerint a sajtimport mennyisége 6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, az első hét hónapban pedig 11 százalékkal nőtt a behozatal. Az importnyomás nem új jelenség. A Világgazdaság már augusztusban arról írt, hogy az európai túlkínálat, az erős forint miatt olcsóvá vált import egyszerre szorította a magyar tejtermelőket: az év első öt hónapjában például a vajimport 31 százalékkal, a Gouda sajt behozatala pedig 41 százalékkal emelkedett. Harcz Zoltán összegzése szerint ezért nem túlzás válságosnak nevezni a helyzetet. „A helyzet valóban válságos, a nyerstej- és készterméknyomás Európában nem enyhül, a magyarországi tejár pedig hosszú idő óta nem fedezi az önköltséget, attól jóval elmarad.” A terméktanács a beavatkozási lehetőséget elsősorban a késztermékek piacán látja. Harcz Zoltán szerint a közétkeztetésben az olcsó európai felesleg mellett a magyar tejtermékek nehezen tudnak versenyezni. Emellett úgy látja, hogy az árrésstop fenntartása is az importált termékek értékesítésére ösztönözheti a kereskedelmet, ezért az érintett szakmai szervezetek közösen kérték a kormánytól az intézkedés kivezetését. Más élelmiszeripari érdekképviseletek is hasonló problémát jeleztek : a zöldség-gyümölcs ágazat képviselői szerint az árréskorlátozás és az erős forint egyaránt az importnak kedvezhet. A tejágazat szerint átmenetileg enyhíthetné a válságot a tejtermelőket és feldolgozókat terhelő csökkentése, egyes tejtermékek áfájának mérséklése, valamint a takarmány beszerzésének és szállításának valamilyen támogatása. Harcz ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a lehetőségek költségvetési, de minimis vagy más uniós állami támogatási korlátokba ütközhetnek. Az ágazat abban is bízik, hogy az Európai Bizottság további segítséget nyújthat az aszály sújtotta térségeknek. Egyelőre azonban nincs egységes, valamennyi idei aszálykárt kezelő uniós mentőcsomag; Brüsszel elsősorban meglévő forrásokat, támogatási előlegeket és célzott válságkereteket használ. Hosszabb távon Harcz Zoltán szerint a magyar tejágazat külpiaci kiszolgáltatottságát kellene mérsékelni. Középtávon a külpiaci kiszolgáltatottságunkat kell csökkenteni a tej itthoni feldolgozásával, akkor legalább nem függenénk annyira a spot piac áraitól, az árfolyamtól és a beömlő importtól sem.