● news.bsdnet.hu

Rab Judit, a BKK közterület- és közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztési vezetője rámutatott, hogy bár 2019 óta folyamatosan készülnek a különböző közlekedési ágazatok hálózati tervei, magával a gyalogos közlekedéssel mint önálló ágazattal eddig nem foglalkoztak. Ezt a hiányosságot pótolja a most elkészült, 140 oldalas dokumentum. A stratégia alapvető célja, hogy a gyaloglás kényelmes és jó élmény legyen Budapesten. Ennek érdekében olyan közterületeket kell kialakítani, amelyek mindenki – különösen a gyermekek, az idősek és a mozgásukban korlátozottak – számára biztonságos és vonzó alternatívát nyújtanak. A koncepció a mindennapos gyaloglást szorosan összeköti a fizikai és mentális egészség megőrzésével, a stressz csökkentésével, valamint a jobb levegő- és életminőséggel. A dokumentum szerint a gyaloglás jelenleg az utazások 19 százalékát adja Budapesten, és főként a 20 percnél rövidebb, legfeljebb 1,5 kilométeres utaknál versenyképes. A járdák állapota, az akadálymentesség és a biztonságos átkelési lehetőségek azonban városrészenként jelentősen eltérnek. Ahhoz, hogy a főváros 2050-re emberléptékű, erős helyi szolgáltatói szektorral és fenntartható turizmussal rendelkező, élhető várossá váljon, fel kell számolni a jelenlegi akadályokat, és komfortosabbá kell tenni az utcákat. Éppen ezért a célkitűzések megvalósításának legfontosabb alappillére a meglévő gyalogos-infrastruktúra átfogó fejlesztése. A stratégia elsősorban járdafelújításokat, új és korszerűbb gyalogátkelőhelyeket, akadálymentes megállókat, forgalomcsillapított lakóutcákat, valamint biztonságosabb közlekedési csomópontokat irányoz elő. A tervekben a zöldebb és élhetőbb közterületek kialakítása is szerepel: több fasorral, árnyékot adó növényzettel, ivókutakkal és pihenőhelyekkel mérsékelnék a nyári hőség hatását. Külön figyelmet fordítanának a gyermekekre, az idősekre, a fogyatékossággal élőkre és a kisgyermekkel közlekedőkre. A konkrét vállalások szerint 2030-ig megszüntetnék a járdán parkolást a fővárosi tulajdonú területeken, 200 új gyalogátkelőhelyet létesítenének, és a villamosmegállók felét akadálymentessé tennék. A gyaloglás 2050-re 25 százalékra emelnék. A távolabbi célok között a teljes járda- és gyalogátkelő-hálózat, valamint a metróhálózat akadálymentesítése, továbbá valamennyi helyi lakóutca forgalomcsillapítása szerepel. A megvalósítás azonban nagyrészt a rendelkezésre álló pénztől függ. Az első, 2030 végéig tartó ütem részletes finanszírozási és feladatvégzési tervét 2026. november 30-ig kell elkészíteni. A program önkormányzati, állami és uniós forrásokra támaszkodna, miközben több fejlesztési területnél évente több tízmilliárd forintos kerettel számol a dokumentum. A stratégia végrehajtását külön monitoringrendszerrel követnék, az eredményekről pedig évente tájékoztatnák a Fővárosi Közgyűlést.