● news.bsdnet.hu

A mediánkereset júliusban bruttó 618 200, nettó 437 900 forint volt. Ez azt jelenti, hogy aki nettó 437 900 forintnál többet keresett, az a teljes munkaidőben alkalmazásban állók jobban kereső feléhez tartozott. A felső 10 százalékba kerüléshez azonban ennél lényegesen magasabb fizetésre van szükség. Magyarországon mintegy 3,2 millió ember dolgozik teljes munkaidőben, vagyis a legjobban kereső tized körülbelül 320 ezer embert jelent. A Bankmonitor a KSH-tól kérte ki a 2026 első félévére vonatkozó területi kereseti adatokat. Nem meglepő módon Budapesten a legmagasabb a felső 10 százalékba kerüléshez szükséges kereset: nettó 1 103 981 forintnál kellett többet keresni 2026 első felében. A fővárosban ez mintegy 116 ezer teljes munkaidőben foglalkoztatottat jelent. A második helyen Győr-Moson-Sopron vármegye áll, ahol 910 800 forint volt a felső tized alsó határa, míg Tolna vármegyében 854 040 forint. Utóbbi előkelő helyezésében szerepet játszhat a paksi atomerőmű és az ott elérhető magasabb keresetek. A másik véglet Békés vármegye, ahol nettó 653 392 forint is elegendő volt a felső 10 százalékba kerüléshez. Zalában 675 228, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 685 427 forintnál húzódott a határ. A területi különbségeket jól mutatja, hogy a budapesti székhelyű cégeknél dolgozók nettó átlagkeresete 2026 első felében 655 771 forint volt. Ez valamivel magasabb annál a 653 392 forintnál, amely Békés vármegyében már elegendő volt a felső 10 százalékba kerüléshez. Vagyis egy budapesti átlagkeresettel Békés vármegyében már a legjobban kereső tizedbe lehetne tartozni. Ez jól érzékelteti, milyen jelentős kereseti különbségek vannak az ország egyes térségei között. A KSH 2024-es adatai szerint a felső jövedelmi tized átlagosan jövedelmének 39 százalékát takarítja meg. A középső jövedelmi sávban ez az arány körülbelül 23 százalék. Ha a 39 százalékos aránnyal számolunk, a budapesti felső kereseti tized határán lévő jövedelemből mintegy 431 ezer forint, Békés vármegyében pedig körülbelül 255 ezer forint maradna megtakarításként. Fontos ugyanakkor, hogy a jövedelmi és a kereseti tized nem ugyanaz. A jövedelembe a munkabér mellett például a tőkejövedelmek és más bevételek is beletartoznak, ráadásul a KSH tizedenként átlagos megtakarítási arányt közöl. A 39 és 23 százalékos értékek ezért elsősorban azt szemléltetik, hogy a magasabb jövedelmű háztartások nemcsak nominálisan, hanem jövedelmük arányában is többet tudnak félretenni. A jelentősebb megtakarítási képesség hosszabb távon azért is fontos, mert az aktív évek jövedelme és a későbbi nyugdíj között jelentős különbség lehet. 2026 júliusában az átlagnyugdíj 264 ezer forint volt, vagyis nagyjából fele az 523 300 forintos nettó átlagkeresetnek. A magasabb keresetűek számára ezért a jelentősebb havi megtakarítás lehetőséget teremthet arra is, hogy az aktív éveik alatt saját tartalékot építsenek fel. A kereseti adatok ugyanakkor azt is megmutatják, hogy erre az ország különböző részein nagyon eltérő lehetőségeik vannak a munkavállalóknak.