● news.bsdnet.hu

Az interjúban szó esett arról is, hogy a Wise ma már a magánszemélyek globális, határokon átnyúló fizetéseinek mintegy 5 százalékát kezeli, és Európában az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb szereplő ezen a piacon. Käärmann számára a következő időszak legfontosabb kérdése az, hogyan érheti el a Wise a fennmaradó 95 százalékot. Portfolio: Kezdjük az elején: milyen számokat tud megosztani a Wise magyarországi jelenlétéről? Mit láttak a kezdetektől napjainkig? Kristo Käärmann: Nagyon korán, szinte a vállalat indulásakor ki tudtuk szolgálni a magyar ügyfeleket. Magyarországon hamar megláttuk, hogy mivel az országnak viszonylag kis devizája van, az embereknek és a vállalkozásoknak jelentős nemzetközi kitettségük van. Pontosan azt a problémát tapasztalták, amelynek megoldására a Wise létrejött: a pénzmozgatás drága, lassú, átláthatatlan és kényelmetlen volt. A magyar ügyfelek gyakran valamilyen nemzetközi igény miatt fordulnak hozzánk: pénzt küldenek külföldre, pénzt kapnak külföldről, más devizában fizetnek, vagy több ország között mozognak. Ezután gyakran maradnak, és belföldi pénzügyeik egy részét is nálunk kezdik intézni. 2020 óta a magyar forintot a magyar fizetési rendszerrel való közvetlen integráción keresztül támogatjuk, ami a korábbi megoldáshoz képest gyorsabbá és olcsóbbá tette a szolgáltatást az ügyfelek számára. Ez egyike a Wise világszerte működő kilenc ilyen integrációjának, és lehetővé teszi az azonnali pénzmozgást. Az előző negyedévben globálisan az utalásaink mintegy 77 százaléka azonnali volt. Ez azt jelenti, hogy a pénz a folyamat elejétől a végéig kevesebb mint 20 másodperc alatt megérkezik. Ez óriási különbség ahhoz képest, amit a hagyományos bankrendszerek gyakran kínálnak. Milyen tipikus felhasználási eseteket látnak a magyar ügyfelek körében? Horányi Gergő: Több fontos felhasználási esetet látunk. Az egyik a jelentős magyarországi expat közösség, miközben sokan költöztek el Magyarországról külföldre, vagy éppen külföldről Magyarországra. Vannak, akik a gyerekeiket külföldre küldik tanulni vagy sportolni, mások egy másik országba mennek dolgozni, és ezekben az esetekben a pénz együtt mozog az emberekkel. A másik nagy trend a pandémia után erősödött fel: a vállalkozások digitálisabbá váltak, a digitális vállalkozások pedig nemzetközibbé. Egy kisebb piacon, mint amilyen Magyarország, sokkal könnyebb működni, ha nemcsak a helyi piacra, hanem bárhová a világon értékesítünk. Globálisan lehet ügyfeleket találni, embereket felvenni és beszállítókat elérni. Ez azt is jelenti, hogy egy magyar kisvállalkozásnak egyre gyakrabban kell dollárt, eurót vagy más devizákat mozgatnia, majd azokat forintra visszaváltania. Ez az egyik oka annak, hogy Magyarországon erős keresletet látunk a Wise iránt. Az is érdekes lesz, ha Magyarország átáll az euróra mint fizetőeszközre. Bizonyos értelemben a piac ekkor bővülhetne: a vállalkozások ugyanabban a devizában értékesíthetnének Európa nagy részén, és nem kellene minden tranzakciónál forint-euró átváltással foglalkozniuk. Ez sok rejtett költséget is megszüntethetne. Tudnak konkrét ügyfélszámokat mondani Magyarországra vonatkozóan? Ezt a számot jelenleg nem osztjuk meg nyilvánosan, de összességében a legutóbbi pénzügyi évben világszerte közel 19 millió ügyfél használta a szolgáltatásunkat. Legalább nagyságrendet tudnak mondani? Magyarországon ezres, tízezres vagy százezres ügyfélszámról beszélünk? Elnézést, de ahogy említettem, ezt jelenleg nem bontjuk le. Akkor beszéljünk a régióról. Közép-Európában sok kis deviza van. Magyarország konkrétan mennyire fontos a Wise számára? Kristo Käärmann: Minden piac fontos, ahol aktívan jelen vagyunk, de Magyarország különösen: kis devizája van, miközben az embereknek és a vállalkozásoknak jelentős nemzetközi kitettségük van. Magyarországot olyan piacnak is látjuk, amely sok szempontból nyitott a fizetési innovációra. Nagyon korán integrálódtunk a magyar forintrendszerrel, és a Magyar Nemzeti Bank is ösztönözte az innovációt. A digitális és érintésmentes fizetések elterjedtsége is viszonylag korán magas szintet ért el. Magyarország készen áll a digitális innovációra a fizetési szektorban. Az ügyfelek akkor kezdenek igazán érdeklődni az ilyen megoldások iránt, amikor látják, mennyit veszítenek azzal, ha devizás pénzmozgásaikat továbbra is hagyományos bankokon keresztül intézik. Fontos fejlesztések zajlanak itt, a budapesti irodában, ahol most ülünk. Tudna erről bővebben beszélni? Tíz éve nyitottuk meg a budapesti irodát, és ma már több mint ezer ember dolgozik itt. Innen nemcsak a magyar ügyfeleket szolgáljuk ki; a budapesti csapat globális termékeken dolgozik. Ez egy teljes értékláncot lefedő iroda: vannak operációs funkciók, ügyfélszolgálati és működési csapatok, de jelentős mérnöki, termékfejlesztési, marketing- és adattudományi csapataink is vannak. Budapestről dolgoznak például a számlaregisztrációs felhasználói élményen, a mobilfelületeken, a magyar integráció olyan megoldásokon, amelyek segítik az észak-amerikai ügyfeleket az amerikai dollár-rendszeren keresztüli pénzmozgatásban, és még sok máson. Ez azért különleges, mert sok nemzetközi technológiai vállalat Magyarországon inkább mérnöki szolgáltatóközpontokat vagy támogató funkciókat épít. A Wise-nál azonban a budapesti termékmérnökök és termékmenedzserek valódi termékdöntéseket hoznak. Olyan dolgokat építenek, amelyek világszerte több tízmillió ügyfélhez jutnak el. Készülnek olyan új funkciók is, amelyeket kifejezetten a magyar ügyfeleknek fejlesztenek? Horányi Gergő: Igen. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a Wise jobb legyen a magyar ügyfeleink számára, és szeretnénk még mélyebben beágyazódni a magyar fizetési infrastruktúrába, hogy még több problémájukat meg tudjuk oldani. A magyar ügyfelek számára az egyik friss, fontos fejlesztés a qvikhez és a fizetési kérelmekhez kapcsolódik. Ez lehetővé teszi, hogy az ügyfelek kényelmesen, gyorsan és díjmentesen helyezzenek pénzt a Wise-számlájukra. Amikor valaki pénzt szeretne hozzáadni a Wise-hoz, több fizetési mód közül választhat: használhat kártyát, Apple Payt vagy Google Payt, banki átutalást, és most már ezt a fizetési kérelemre épülő azonnali megoldást is. Az ügyfél kiválasztja azt a számlát, ahonnan át szeretné hozni a pénzt, majd jóváhagyja a kérelmet. A pénz azonnal megérkezik, és ez az ügyfél számára ingyenes. A visszajelzések alapján a magyar ügyfelek különösen kedvelik ezt a funkciót. Támogatjuk a QR-kódos fizetéseket is. Ez nemcsak a magyar ügyfeleknek lehet hasznos, hanem például a Magyarországra érkező turistáknak is, akik a Wise-számlájukon keresztül olyan helyi fizetési módokhoz férhetnek hozzá, amelyek egyébként elsősorban a helyi ügyfelek számára lennének elérhetők. További fejlesztéseken is dolgozunk. Van tapasztalatuk olyan országokkal, amelyek az elmúlt években vezették be az eurót. Mire számítanak Magyarország esetében? Kristo Käärmann: Mindig van némi technikai munka, de ez nem különösebben bonyolult. Amikor egy ország átáll az euróra, minden banknak végre kell hajtania az automatikus átváltásokat, és hozzá kell igazítani a rendszereket, számlaegyenlegeket, árakat és fizetési folyamatokat. Ez munka, de kezelhető. Engem személy szerint jobban érdekel az, hogy k i lehet számítani, mennyit takaríthatna meg a magyar gazdaság pusztán azzal, hogy megszűnnek a forint-euró átváltásokhoz kapcsolódó banki költségek és hatékonyságveszteségek. Amikor a pénzügyminisztériumok vagy a kormányok az euró bevezetéséről beszélnek, általában a kamatlábakra, az árfolyam-stabilitásra és a makrogazdasági feltételekre fókuszálnak. Ezek fontos szempontok. De van egy nagyon gyakorlati aspektus is: eltűnnek a helyi devizához kapcsolódó rejtett banki díjak és tranzakciós súrlódások. Ez nemcsak stabilabbá, hanem könnyebben, olcsóbban és gyorsabban működtethetővé is teheti a gazdaságot. Készítettek erre vonatkozó számításokat? Igen, korábban már készítettem ilyen jellegű számítást. Emlékszem például Lettországra: sokkal kisebb gazdaság, mint Magyarország, de emlékeim szerint ott is ki lehetett mutatni egy jelentős összeget, amelyet a gazdaság minden évben visszanyert. Magyarország esetében ez az összeg nagyon jelentős lehet. Ezek olyan hatékonysági nyereségek, amelyeket az euró bevezetésével szinte ingyen meg lehet szerezni. Mely területeken használja a Wise a mesterséges intelligenciát? Számunkra az AI több rétegből áll. Az egyik a fejlesztői munka. Ha végigsétálna az irodán, és ránézne a mérnökök monitoraira, azt látná, hogy sokan ma már AI-eszközöket használnak kódoláshoz, terméképítéshez, hibakereséshez, dokumentációhoz vagy teszteléshez. Globálisan több mint 1000 mérnökünk van, így már az is nagyon nagy hatással jár, ha az ő munkájukat fel tudjuk gyorsítani. A másik nagy terület az operáció. A Wise működésében sok olyan feladat van, amelyet az ügyfelek nem feltétlenül látnak, de nagyon fontos. Ilyen például az ügyfélkérdések megválaszolásának támogatása, a csalásfelderítés, a gyanús tevékenységek vizsgálata és különböző háttérirodai folyamatok felgyorsítása. Az AI ezeken a területeken sokat segíthet abban, hogy gyorsabb, olcsóbb és magasabb minőségű szolgáltatást nyújtsunk – munkatársaink pedig arra fordíthassák az idejüket, amikor emberi közreműködésre van szükség. Az ügyfél gyakran csak annyit vesz észre, hogy gyorsabban kap választ, hamarabb megoldódik a problémája, vagy gördülékenyebbé válik egy folyamat. Az ügyfélszolgálatban is használnak AI-t? Igen, van egy Wise Assistant nevű chatbotunk. Nagyon óvatosan vezettük be, mert tudjuk, hogy az emberek gyakran nem szeretnek chatbotokkal beszélni. Gyakori reakció, hogy az ügyfél inkább azonnal egy emberi ügyintézővel beszélne. Nekünk azonban az a kérdés, hogy ténylegesen megoldjuk-e a problémáját. Ha az ügyfelek látják, hogy a chatbot egy adott típusú problémát gyorsan és magas színvonalon meg tud oldani, a hozzáállásuk is megváltozik. Nem az számít, hogy chatbot vagy ember válaszol-e, hanem az, hogy van-e megoldás. Ahogy említettem, nagyon módszeresen, lépésről lépésre vezettük be, és csak olyan területeken használjuk, ahol tudjuk, hogy jól működik, és ahol az eredmények azt mutatják, hogy az ügyfelek elégedettek. Emellett mindig biztosítjuk az ügyfelek számára a lehetőséget, hogy emberi ügyintézővel beszéljenek. Különösen izgalmas, hogy ezek a funkciók Budapesten is készülnek, nemcsak a magyar ügyfeleknek, hanem kanadai, japán, ausztrál és más piacokon lévő ügyfeleknek is. Más szóval a budapesti csapat által fejlesztett megoldások a Wise teljes globális ügyfélbázisát szolgálják ki. Mekkora ma a budapesti mérnöki csapat? Körülbelül 100 mérnökünk van Budapesten. 10-15 éve járok Magyarországra, sokat beszélgettem a helyi technológiai közösséggel és startupokkal, így láttam, hogyan fejlődött ez az ökoszisztéma. Mostanra úgy érzem, hogy a Wise valószínűleg Budapest legnagyobb modern technológiai vállalata. Természetesen ezt szubjektíven mondom, mert különbséget teszek a modern terméktechnológiai vállalatok és a korábbi generációs technológiai cégek között. De a budapesti csapat mérete és szerepe alapján úgy gondolom, nagyon jelentős szereplővé váltunk. A startupok nagyszerűek, de gyakran sokáig kicsik maradnak, ezért a hatókörük is korlátozott. A Wise-nál ezzel szemben a fejlesztők olyan termékeket építenek, amelyek 18,9 millió emberhez és vállalkozáshoz jutnak el. Ez teljesen más léptékű munka. Számítanak további növekedésre ezen a területen? Igen, folyamatosan növekszünk. A budapesti iroda továbbra is fontos része a Wise globális működésének. Van egy terület, ahol fontos lenne a képzett szakemberek erős kínálata, mégsem létezik rá valódi képzés itthon. Önök hogyan oldják meg ezt a problémát? Jó termékek építéséhez jó mérnökökre, adatelemzőkre, és termékmenedzserekre van szükségünk. A termékmenedzserek felelősek azért, hogy megértsék, milyen problémákat kell megoldani az ügyfelek számára, és hogyan lehet ezeket a problémákat a leghatékonyabban megoldani. Budapesten és Tallinnban azonban tapasztalt termékmenedzser van. A szakma nagyrészt a kaliforniai Szilícium-völgyből ered, ahol sok termékcég működik, és ahol az emberek természetes módon sajátítják el ezt a gondolkodásmódot. Magyarországon és Észtországban kevesebb ilyen vállalat van, és még kevesebb ilyen jellegű képzési program. Ezért döntöttünk úgy, hogy mi magunk képezzük ki ezeket az embereket. Körülbelül három évvel ezelőtt indítottuk el a Product Academyt, amely Budapesten és Tallinnban működik. Olyan embereket veszünk fel, akik lehetnek mérnökök, projektmenedzserek, designerek, vagy más háttérből érkezhetnek, de okosak, vállalkozó szelleműek, és képesek ügyfélproblémákban gondolkodni. A program után termékmenedzserként csatlakozhatnak hozzánk. Hány emberről beszélünk? Évente nagyjából hat embert veszünk fel. De ez egy nagyon magas szintű program és a résztvevők a legjobbak közé tartoznak. Amikor új felvételi kört hirdetünk, elképesztő az érdeklődés. Ezen a piacon nincs sok ehhez hasonló lehetőség. Tartanak attól, hogy más cégek később elcsábítják ezeket az embereket? Őszintén szólva nem aggódom emiatt. Szerintem ők is értik, hogy a fejlődésre és a szakma megtanulására itt van a legjobb lehetőségük. Sok izgalmas problémán dolgozhatnak velünk, és valódi termékdöntésekben vehetnek részt. De ha később elmennek, az sem feltétlenül rossz dolog. Észtországban és Magyarországon így kialakul egy okos, vállalkozó szellemű szakemberekből álló réteg, akik értik az ügyféligényeket, tudják, hogyan kell termékeket építeni, és képesek innovációt létrehozni. Hosszabb távon ez az egész helyi technológiai ökoszisztémát erősíti. Több jó termékcég, jobb vállalatok és jobb termékek jöhetnek létre Magyarországon és globálisan is. Vannak, akik elmennek máshová, majd egy idő után „bumerángként” visszatérnek a Wise-hoz. Elég sok ilyet tapasztalunk. Térjünk rá a rejtett banki díjakra, és kezdjük egy konkrét számmal: mekkora megtakarításról beszélünk a Wise-t használó magyar ügyfelek esetében? Rendszeresen készítünk elemzéseket arról, mennyit takarítanak meg magyar ügyfeleink a határokon átnyúló tranzakcióikon azzal, hogy a Wise-t használják, ahhoz képest, mintha ugyanazt a tranzakciót egy hagyományos bankon keresztül hajtanák végre. 2025 egészét nézve ez globálisan, a Wise ügyfelei számára mintegy ezermilliárd forint volt, és ebben Magyarország is benne van. Ez már akkora szám, hogy magyarázatra szorul. Hogyan tűnhet el ekkora összeg? És hogyan lehet, hogy ennyien nem veszik észre? Ha valakinek forint van a bankszámláján, annak a pénznek más devizákban is van értéke. Ezt ellenőrizni lehet például az MNB-nél, vagy más piaci adatszolgáltatóknál. Egy árfolyamnak van egy piaci értéke, amely közel áll a középárfolyamhoz, és amely a bankközi piacon alakul ki. Amikor azonban az ügyfél bankhoz fordul vagy online vált devizát, gyakran nem ezt az árfolyamot kapja. A bank eltérő árfolyamot alkalmazhat, amelybe felárat épít be. Így a bank bevételre vagy nyereségre tesz szert a tranzakción. A probléma önmagában nem az, hogy egy szolgáltatásnak díja van, hanem ha ezt a díjat nem mutatják meg egyértelműen az ügyfélnek. Ha a díj el van rejtve az árfolyamban, az ügyfél könnyen gondolhatja azt, hogy egyáltalán nincs díj, miközben valójában kifizette. De az ügyfél nem tud közvetlenül a jegybanknál pénzt váltani. Pontosan. Az MNB nem fog pénzt váltani önnek. Ezért valamilyen szolgáltatót kell igénybe venni. A Wise is ebből a problémából született. Amikor Londonból Észtországba költöztem, nem sétálhattam be a Bank of Englandbe, hogy eurót kérjek. Bankhoz kellett mennem, és csak később jöttem rá, hogy az átváltáson a pénzem körülbelül 5 százalékát elveszítettem. Később találtam egy barátot, akinek pontosan az ellenkező problémája volt: neki fontra volt szüksége, nekem pedig euróra. Egymás között, középárfolyamon váltottunk. A Wise ebből az egyszerű megoldásból nőtt ki. Mi úgy működünk, hogy amikor valaki többdevizás tranzakciót hajt végre nálunk, azt az árfolyamot adjuk neki, amelyet a piacon, a Reutersen, az MNB-nél vagy más adatszolgáltatóknál is lát. A díjat pedig külön és átláthatóan mutatjuk meg. Ön szerint ezt kinek kellene kikényszerítenie? A szabályozóknak? Igen. A valódi megoldás az lenne, ha előírnák a bankoknak, hogy mutassák meg a díjaikat. Európában a szabályozók bizonyos mértékig már elmozdultak ebbe az irányba. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament olyan szabályokat fogadott el, amelyek szerint az Európán belüli devizaváltásoknak átláthatónak kell lenniük, és a bankoknak fel kell tüntetniük díjaikat. A probléma az, hogy a szabályokat a nemzeti felügyeleteknek is érvényesíteniük kell. Azt látjuk, hogy egyes nemzeti felügyeletek, például az MNB, ezt nem igazán kényszerítik ki. A bankok nem fogják egyik napról a másikra maguktól eldönteni, hogy mostantól egyértelműen megmutatják azokat a díjakat, amelyeket korábban nem mutattak meg. Az euró bevezetése megoldaná ezt a problémát Magyarországon? Bizonyos mértékig igen. Ha Magyarország bevezeti az eurót, a forint-euró átváltások jelentős része eltűnik. Ez sok rejtett költséget megszüntetne. De addig is lenne teendő, mert az ügyfelek ezeket a költségeket ma fizetik meg. Nézzünk konkrét banki példákat! Tesztelték azt is, hogyan működik több magyar bank. Így van. Készítettünk egy demót, amely megmutatja, hogyan néz ez ki a gyakorlatban. Négy nagy magyar bankot vizsgáltunk, és azt néztük meg, hogy az általuk alkalmazott árfolyamok mennyiben térnek el a piaci árfolyamtól. Alapként a leggyakoribb irányt, a forint-euró átváltást vettük. Egyes bankoknál úgy tűnik, mintha nem lenne díj: az ügyfél beír például ezer eurót, és forintot kap érte. De amikor megnézzük a különbséget, jól látszik, hogy a bank jelentős felárat épített be az árfolyamba. Az egyik nagy magyar banknál például azt láttuk, hogy bizonyos díjakat feltüntetnek, de nem a teljes költséget. Az utalás után az ügyfél lát egy konkrét díjat, ami jó, mert legalább valami látható. Ugyanakkor az árfolyamfelár további költséget jelent, amelyet nem mutatnak meg ugyanilyen egyértelműen. Az ügyfél ezért azt gondolhatja, hogy a díj kisebb, mint amekkora valójában. Más bankoknál is hasonló a helyzet; csak az összegek és az információ megjelenítésének módja különbözik. A fő különbség az, hogy a díj egy részét mutatják-e meg, vagy semmit sem mutatnak belőle. Van olyan magyar bank, amelyik átláthatóbb ezen a területen? A Gránit Bankot például érdemes megemlíteni. Egy bizonyos összegig átláthatóbbak, és ez pozitívum. Van egy másik terület is, amely sok embert érint: az utazás. Hogyan jelennek meg ott ezek a rejtett költségek? Ez talán még kevésbé ismert terület, pedig még több embert érint. Ha átlépi a határt, például Bécsbe utazik, és kártyával fizet egy hotelben vagy étteremben, a kártyás fizetésnél alkalmazott árfolyam nem feltétlenül az, amelyet az MNB-nél vagy piaci adatszolgáltatóknál lát. Ez az árfolyam a kártyakibocsátótól és a banktól függ. Magyarországon ez szinte mindenkit érint, aki valaha külföldön vásárolt vagy utazott. Egy-egy tranzakciónál az összeg nem feltétlenül nagy, de a költségek összeadódnak. A bankok pedig profitálnak abból, hogy ezek a költségek nem mindig átláthatók. A bankok nem mutatják meg ezeket a különbségeket? Néha a tranzakció után látható egy árfolyam vagy valamilyen különbség a számlakivonaton vagy a bank felületén. De ez gyakran utólag történik, és nem feltétlenül olyan formában, amelyből az ügyfél azonnal megértené, mennyibe került neki az átváltás. Az sem elég, ha a bank megmutatja, milyen árfolyamon számolta el a tranzakciót. Az ügyfélnek még külön számítást kell végeznie, hogy összehasonlítsa azt a piaci vagy jegybanki árfolyammal. Ez nem fogyasztóbarát. Pontosan ezért létezik pénzügyi szabályozás: a pénzügyi szolgáltatásokban könnyű úgy működni, hogy az ügyfél ne lássa pontosan, miért mennyit fizet. A szabályozók feladata az lenne, hogy ezt átláthatóvá és összehasonlíthatóvá tegyék. Volt már korábban hasonló szabályozási példa? A hitelkártyák és a fogyasztási hitelek világa korábban sokkal kevésbé volt átlátható. Nehéz volt megérteni, hogy az ügyfél valójában mennyit fizet egy hitelért. A szabályozók ezután bevezettek olyan mutatókat, amelyek megmutatják a hitel teljes költségét, például az APR-t, Magyarországon a THM-et. Ez nem tökéletes, de segít az ügyfeleknek összehasonlítani a termékeket. A devizaváltásnak is hasonló szintű átláthatóságra van szüksége. Más országokban is látnak ilyen rejtett díjakat? Igen, ez nem kizárólag magyar jelenség. Sok országban látunk hasonló gyakorlatokat, de vannak piacok, ahol nagyobb előrelépés történt. Az Egyesült Királyságban például még mindig vannak bankok, amelyek hasonló módon működnek, de sok szereplő már átláthatóbb. A kihívó bankok közül a Monzo és a Starling jó példák. Vannak olyan hagyományos bankok is, amelyek megmutatják a díjaikat, míg másoknál a teljes költség csak több kattintás után, egy tooltipben vagy egy részletes nézetben található meg. Kanada is jól halad, Ázsiában pedig például Indonéziában látunk pozitív fejleményeket. Európában is vannak jó példák; Franciaországban például egyes bankok átláthatóbbak. Magyarország tehát nincs egyedül, de még van tennivaló. Előfordul, hogy egy bank a hazai piacán átlátható, más piacokon viszont kevésbé? Ez érdekes kérdés, és érdemes figyelni rá. Mekkora részesedése van ma a Wise-nak a globális, határokon átnyúló fizetésekből? A magánszemélyek körében ma már a világ határokon átnyúló fizetéseinek mintegy 5 százalékát kezeljük, ami már nagyon jelentős globális részesedés. Tavaly összesen 210 milliárd eurónyi határokon átnyúló fizetést mozgattunk, és az általunk lehetőségként látott piac mérete 36 billió euró. Ez friss adat, és megmutatja, milyen nagyra nőtt a Wise. A határokon átnyúló fizetések piaca óriási, ezért az 5 százalék nagyon nagy szám. És ez nem egyetlen országra vonatkozik; ez a magánszemélyek nemzetközi pénzmozgásainak globális részesedése. A kis- és középvállalkozások körében az arány egyelőre alacsonyabb, kevesebb mint 1 százalék, de növekszik. Vannak országok, ahol még magasabb részesedést látunk. India például a világ egyik legnagyobb piaca a bejövő pénzáramlások szempontjából. Az Indiai Jegybank adatai azt mutatják, hogy évente óriási mennyiségű pénz érkezik az országba. Saját adataink alapján ma már több mint 10 milliárd dollárt mozgatunk Indiába, ami azt jelenti, hogy a bejövő pénzek jelentős része már a Wise-on keresztül érkezik. A Fülöp-szigeteken ezek az arányok még magasabbak. Brazíliában pedig a tranzakciók száma alapján kényelmesen a legnagyobb szereplők között vagyunk, egyes összehasonlításokban még a bankokat is megelőzzük. Ez azt mutatja, hogy a Wise nemcsak néhány fejlett piacon erős, hanem globálisan is egyre fontosabb infrastruktúra-elemmé válik. Ha a magánszemélyek körében már elérték az 5 százalékot, mi a következő cél? Az 5 százalékra egyszerre tekintek izgalmas eredményként és emlékeztetőként arra, mennyi munka áll még előttünk. Az 5 százalék azt mutatja, hogy valamit sikerült jól megoldanunk. Az emberek hajlandók váltani, ha gyorsabban, olcsóbban és átláthatóbban tudják mozgatni a pénzüket. De számomra a fontosabb kérdés az: miért nincs még nálunk a fennmaradó 95 százalék? Szerintem ez a következő nagy lehetőségünk. A világ határokon átnyúló fizetéseinek többsége még mindig hagyományos rendszereken keresztül zajlik, gyakran lassabban, drágábban és kevésbé átláthatóan, mint ahogy szerintünk kellene. Hogyan tudják elérni ezt a fennmaradó 95 százalékot? Két módon dolgozunk ezen. Az egyik, hogy a Wise-t több helyzetben tegyük hasznossá: ne csak nemzetközi utalásokra, hanem utazásra, külföldi költésre, többdevizás pénzkezelésre, üzleti fizetésekre és fizetések fogadására is. A másik út a banki partnerségek erősítése. Nem feltétlenül kell minden ügyfelet közvetlenül a Wise-hoz hoznunk; egyre több bankot szolgálunk ki a háttérben, hogy az ő ügyfeleik is gyorsabb, olcsóbb és átláthatóbb nemzetközi fizetési élményt kapjanak. Korábban főként digitális kihívó bankokkal, például a Monzóval dolgoztunk együtt, ma azonban már olyan nagy bankcsoportokkal is együttműködünk, mint az UniCredit, a Morgan Stanley és a Standard Chartered. A cél tehát az, hogy a fennmaradó 95 százalékot két pilléren keresztül érjük el: közvetlen ügyfélkapcsolatokon keresztül és banki infrastruktúraként. Ha valaki a saját bankján keresztül Wise-alapú nemzetközi fizetést használ, akkor ugyanazt a problémát oldottuk meg. A vállalat sok kritikát kapott a május 11-i Nasdaqra "költözése" miatt. Hogyan vált be ez a döntés? Ezt hosszú távon kell nézni. Nem az idei vagy a jövő év miatt tettük, hanem hosszú távú szemlélettel. Két fő célunk volt a lépéssel. Az egyik az volt, hogy könnyebben hozzáférhetővé tegyük a Wise részvényeit. Sok tulajdonosunk egyben ügyfél is, és számomra nagyon izgalmas látni, hogy sokan nemcsak használják a Wise-t, hanem a vállalat egy részét is birtokolják. Az amerikai tőzsdei jelenléttel a részvényeink hozzáférhetőbbé váltak. A londoni piac nagyszerű, de világszerte sok befektető számára könnyebb követni és elérni az amerikai piacokat. A másik cél a likviditás volt. Mi lettünk a Londoni Értéktőzsde legnagyobb technológiai vállalata, és logikus lépés volt, hogy a részvényeknek az amerikai piacon keresztül is nagyobb likviditást adjunk. Ha megkérdezhetem, hogyan fekteti be a személyes vagyonát? Vannak más projektjei? Az én befektetésem a Wise-ban van, mind a figyelmemet, mind gazdasági befektetésemet tekintve. Az előttünk álló lehetőség személyesen is érdekes és értékes nekem, és teljes figyelmemmel erre szeretnék összpontosítani. Címlapfotó: Mudra László/Portfolio A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat. Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.