● news.bsdnet.hu

Teljesen újraírná az állam szerepét a gazdaság támogatásában Jaksity György közgazdász . A Concorde alapító-elnöke erről beszélt múlt héten a Hungarian Business Leaders Forum konferenciáján . A szakember az előadásában erős kritikával illette az előző kormány munkáját, amelyből pozitívumként a gyenge, de azért meglévő gazdasági növekedést, a foglalkoztatási fordulatot tudta csak megemlíteni. Kiemelte viszont, hogy több más mutatóban, így például a fogyasztás tekintetében az uniós rangsor végén kullogunk, hiába költött sokat az állam a gazdaságra, azt nem jól tette, például közlekedésre, vállalati támogatásokra és energiára az uniós átlagnál jóval többet fordítunk. „Összességében is nagy az állam szerepe a gazdaság támogatásában. Ez pedig visszaüt. Sok olyan terület kapott például támogatást, ahol a piac nem tudott már növekedni, és felesleges kapacitásokat építettünk ki” – mondta Jaksity György, aki szerint ezzel gyorsan szakítani kellene, mert az adóforintok pocsékolása mellett a a versenyt is torzítja. Egyszerűen meg kell szüntetni, hogy olyan területeket támogatunk, amelyeknél nincs is szükség vagy eleve reménytelen – húzta alá. Az egy főre jutó magyarországi fogyasztás pedig az uniós rangsor végén található, ami többek között a nem megfelelő gazdasági szerkezetre, az alacsony hozzáadott értékű ágazatok értelmetlen támogatásának köszönhető. Előadásában rátért a családtámogatásokra is. Megjegyezte: „azt várni, hogy többet fizetünk és a nők erre elkezdenek szülni, szerinte a legnagyobb hülyeség volt, mintha a betonfalat akarták volna eltolni”. Rámutatott: a családtámogatások mellett is 20 százalékkal csökkent a születésszám. A Concorde alapítója előadása után ezzel kapcsolatban az Economxnak elmondta: egy öregedő társadalomban élünk, amely egyik válságból a másikba megy, így nem meglepő, hogy bizonytalanabbak a fiatalok, amikor a hosszú távú terveikről, gyerekvállalásról, lakásvásárlásról, családalapításról kell dönteniük. Jaksity György elmondása szerint a célt, hogy az induló családok biztonságos, kiszámítható környezetben tudjanak tervezni és gyermeket vállalni, lakást vásárolni vagy bérelni és az otthon maradó szülő kieső jövedelmét pótolni, mindenképp támogatni kell, de nem úgy, mint eddig. Célzottabban, rászorultsági elven kellene mérni a családtámogatásokat . Példaként említette, hogy azon párokat, ahol mindkét szülőnek van munkája, jól keresnek, van hitelfelvételi képességük, őket nem így kellene támogatni. Inkább olyan gazdaságpolitikára lenne szükség szerinte, hogy ne „asztronomikus kamatokon kelljen eladósodniuk”. Ha ezeket a kamatokat könnyedén tudnák fizetni, megfelelő munkahelyekkel és jövedelemmel, akkor teljesen felesleges őket támogatni – mutatott rá. Véleménye szerint a fenti célon túlmutató, inkább politikai, mint gazdasági-társadalmi megfontoláson alapuló családtámogatások helyett a szegénység felszámolására kellene fordítani inkább a szociális forrásokat. A Tisza-kormány első négy hónapjának munkájával kapcsolatban úgy fogalmazott: ennyi idő alatt a kárfelmérésre volt csak lehetőség, naponta esnek ki csontvázak, viszont ő úgy látja, a munka zajlik a háttérben. „Amennyiben a kormány komolyan gondolja, hogy a következő évtized elején bevezeti az eurót, akkor nagyon kemény menet vár a költségvetésre. Hiánycsökkentés, a bevételek és kiadások szerkezetének megváltoztatása. Ennyi idő alatt ezekből több eredményt nem lehetett volna most kihozni” – tette hozzá. Jaksity György elismerte: azokról az ötletekről, amelyekről az előadásában is beszélt, ahhoz nagyon komoly társadalmi támogatottság kell. Aláhúzta: a költségvetési szigorítás nem fog érdeksérelem nélkül járni. Viszont ez kell a gazdaság fejlődéséhez. Ugyanakkor nem az adókat kell növelni, amelyek összességében így is magasak a bruttó hazai terméhez képest, hanem a kiadásokat kell lefaragni, illetve átcsoportosítani a fenti logika szerint. Az augusztus végén benyújtott költségvetési módosítóval kapcsolatban megjegyezte: ezt az évet már nehéz lenne mentegetni, ha volt is kevés mozgástér, azt biztosan kihasználta a minisztérium. Mozgástér egyébként várhatóan a 2027-es költségvetésben sem lesz, hiszen nagyon kemény munkára lesz szükség, hogy megközelítsük az euró előszobájának, az ERM kritériumait. Kérdésünkre válaszolva elmondta: elméletileg készen állhat Magyarország 2030-ra az eurócsatlakozás feltételeinek megteremtésére, ám ez nem fog növekedési áldozat nélkül menni, az állami kereslet szerepét ugyanis csökkenteni kell a bruttó hazai termék vonatkozásában. A lényeg nem az, hogy 1-2 évvel előbb vezessük be az eurót, hanem az, hogy tartósan az egyensúlyi növekedés pályára álljon végre a gazdaság. Hogy a politikai mozgástér hogyan alakul majd ugyanezen idő alatt, azt senki sem tudja most megmondani – tette hozzá. Emlékezetes, hogy Jaksity György a választások után a HVG-nek írt cikkében felvetette, hogy az új kormánynak meg kellene vizsgálnia az állami vagyon bizonyos elemeinek értékesítését is, hogy ezekből tegyen szert új forrásokra. Példaként a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, az MVM-et, illetve ingatlanokat, tőzsdei cégeket sorolt fel. A Tisza asztalára egyelőre a jelek szerint nem került ilyen opció, ennek ellenére a közgazdász továbbra is fenntartja a véleményét. Az állam – nem csak a magyar – nem minden területen jó tulajdonos – szögezte le. Véleménye szerint ez lenne a leggyorsabb módja továbbra is az államadósság csökkentésének. Kérdésünkre, hogy ez nem járna-e jelentős kontrollvesztéssel elmondta: a reptért működtető cég 2005 évi privatizációja a lehető legjobb üzlet volt, hiszen akkori árakon évente 40-50 milliárd forintnyi spórolást jelentett, miközben megvalósultak a szükséges beruházások, megnőtt a reptér forgalma és az állam fenntartotta a szükséges kontrollt. Megosztom