● news.bsdnet.hu

Ukrajnában továbbra is jelen van a „mi vagyunk a nagyobbak, minket illik követni” attitűdje, és ez a Kárpátok 8 (C8) körüli diplomáciai zűrzavarban is szerepet játszhatott. Kijev regionális vezető szerepre törekszik, ám képességei ma jóval szerényebbek a vágyottnál. A magyar részvétel körüli diplomáciai feszültség okairól, Kijev regionális ambícióiról és a C8 jövőjéről a Világgazdaságnak Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa beszélt. Már az indulásakor diplomáciai feszültségeket szült Ukrajna új regionális kezdeményezése, a Kárpátok 8. A C8 első, alapító csúcstalálkozóját szeptember 18–20. között az ukrajnai Bukovelben rendezték meg, a Kijev által életre hívott formátum pedig eredetileg nyolc ország együttműködését célozta a biztonság, a gazdaság, a beruházások és a határon átívelő kapcsolatok területén. Üzenetértékű, hogy Magyarország csak ügyvivői szinten képviseltette magát a bukoveli találkozón, holott földrajzi helyzete, közlekedési és energetikai infrastruktúrája miatt kiemelt szereplője lehetne a C8-nak. Demkó Attila szerint a magyar részvétel alacsonyabb szintjében a magyar–ukrán feszültségek mellett a C8 előkészítésének módja is szerepet játszhatott. Felidézte, hogy júniusban egy előremutató megállapodás született a kárpátaljai magyar közösséget érintő jogsérelmek rendezéséről. Azóta történtek figyelemre méltó ukrán gesztusok, többek között is volt némi előrelépés, ám szerinte ez egyelőre kevés. A szükséges jogszabályokat december végéig kellene elfogadnia az ukrán parlamentnek, ami október 13-án ül újra össze, így az idő már meglehetősen rövid, különösen a komplex belpolitikai helyzet miatt. Ez Demkó szerint önmagában is feszültséget okozhat Budapest és Kijev között. Kérdésesnek tartja azt is, mennyire, mikor és milyen szinten egyeztettek előzetesen a magyar féllel a C8-ról. Az ukránok bizonyára keresték a magyar szerveket, ám a John Lukacs Intézet tudományos munkatársa szerint egy országot csak egyértelmű pozitív válasz birtokában lehet résztvevőként bejelenteni bármilyen együttműködésben. Ha ilyen válasz nem érkezett, Kijev hibázott Magyarország feltüntetésével. A szakértő szerint ebben egy mélyebben gyökeredző politikai attitűd is szerepet játszhat. Úgy látja, Ukrajnában jelen van egyfajta „mi vagyunk a nagyobbak, fontosabbak” szemlélet, amelyből következhet az a feltételezés, hogy egy kisebb szomszéd végül úgyis alkalmazkodik az ukrán kezdeményezésekhez, még akkor is, ha a szervezést az utolsó hetekre vagy akár napokra hagyják. Demkó Attila a C8 létrehozása mögött rövid távú politikai és hosszabb távú stratégiai megfontolást is lát. Ukrajna bizonyos részsikerek ellenére katonailag és belpolitikailag egyaránt nehéz helyzetben van, ezért Kijev számára fontos lehetett egy olyan esemény, amely azt mutatja az ukrán közvéleménynek, hogy a térség országai mellette állnak. Ezt szolgálhatta Zelenszkij közös megjelenése is külföldi vezetőkkel ukrán területen. A szervezés gyorsasága Demkó szerint szintén erre utalhat, hiszen a C8-ról csak alig néhány héttel a találkozó előtt lehetett először hallani, így vélhetően viszonylag rövid diplomáciai előkészítés előzte meg. Ennek jele lehet, hogy Csehországot Jirí Drahos, a cseh szenátus első alelnöke képviselte, illetve Magyarország utóbb jelezte, hogy nem kíván alapító tagként szerepelni a kezdeményezésben. Hosszabb távon a C8 országai Ukrajna energetikai és logisztikai hátországát jelenthetik, hiszen Magyarországon és Szlovákián keresztül gáz, olaj és üzemanyag érkezhet Ukrajnába, illetve hazánk a Balkán, Olaszország és Dél-Európa felé vezető egyik legfontosabb útvonal. Lengyelország jelenti a legmeghatározóbb nyugati folyosót, Románia pedig Konstanca és a dunai kikötők miatt fontos. Demkó Attila szerint Magyarország helyzetét az is felértékeli, hogy Szlovákiában nincs teljes kelet–nyugati autópálya-kapcsolat még Kassa és Pozsony között sem, nem hogy az ukrán határig, Romániában pedig országosan is jóval fejletlenebb a közlekedési infrastruktúra. Tehát Magyarország így tranzitországként jelentős közúti, vasúti és energetikai bevételekhez juthatna az együttműködés révén. Az kooperáció tehát mind a két fél érdeke, de a gondos és alapos előkészítés nélkülözhetetlen lenne. Ám a biztonsági dimenzión túl is fontosabb az együttműködés Ukrajnának, mint Magyarországnak vagy a többi résztvevőnek. Jelenleg ugyanis Kijev akar közelebb kerülni az Európai Unióhoz, valamint beilleszkedni a közép-európai gazdasági és politikai térbe - mutatott rá. A C8 újdonságát a szakértő abban látja, hogy ezúttal Ukrajna kezdeményezett regionális együttműködést. Kijev nem egy meglévő formátumba lép be, hanem saját fórumot hozott létre, ami szerinte Ukrajna regionális vezetői ambícióit is jelzi. Ennek azonban korlátai vannak, ilyen például Lengyelország gazdasági ereje, valamint NATO- és EU-tagsága, ezért Demkó Attila szerint Ukrajna vezető szerepe legfeljebb bizonyos részterületekre szorítkozhat. Az ukrán népesség már 30 millió alá csökkent, az ország pedig hosszabb távon is külső finanszírozásra szorulhat - hozott újabb érveket a szakértő, melyek tovább rontják Kijev esélyeit a regionális vezetői szerep elérésben. Demkó Attila az interjú során idézett adatokkal arra is rámutatott, hogy 2025-ben a magyar nominális GDP mintegy 237 milliárd, az ukrán 205 milliárd dollár volt. De már a teljes körű orosz invázió előtti utolsó békeévben, 2021-ben is csak kevéssel volt nagyobb az ukrán gazdaság a magyarnál, Lengyelországé pedig több mint háromszorosa volt az ukránnak. Vásárló erő paritáson jobb Ukrajna helyzete – ott nagyjából cseh gazdasághoz hasonlítható az ország teljesítménye. A kezdeményezés persze nem teljesen sikertelen, Zelenszkij számára Demkó szerint önmagában eredmény, hogy Donald Tusk részt vett a bukoveli találkozón. Ez a megromlott lengyel ukrán viszony javulására utalhat. A szakértő egyelőre kérdésesnek tartja a kezdeményezés hosszabb távú jövőjét, ugyanis számos regionális együttműködés indult már nagyratörő tervekkel, amelyek jelentős része végül nem jutott túl a szándéknyilatkozatokon és látványos találkozókon. A C8 esetében is az lesz a döntő, hogy a bejelentett beruházásokhoz lesz-e finanszírozás, és valóban elindulnak-e a projektek. A hivatalos C8-program ugyanis több mint száz beruházási tervet vonultatott fel, elsősorban az energia, a logisztika, az ipar és az infrastruktúra területén. Demkó Attila szerint az sem látszik még, hogy a C8 a V4 vagy a Három Tenger Kezdeményezés versenytársává válhat-e. Korábban V4+1 formátumban már Ukrajnával is volt együttműködés. A regionális szerveződések ráadásul legfeljebb kiegészíthetik az Európai Uniót és a NATO-t, hiszen a nagy gazdasági fejlesztések fő kerete az EU, a katonai együttműködésé pedig a NATO . Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió várhatóan jelentős forrásokat fordít Ukrajnára és a térség infrastruktúrájára, azonban nem tartja valószínűnek, hogy a frissen létrehozott C8 rövid távon önálló finanszírozási keretet kapjon. A szakértő reálisabbnak látja, hogy a határátkelők, közlekedési kapcsolatok és energetikai hálózatok fejlesztését kétoldalú projektek keretében finanszírozzák. A térség fejlesztésében ezért Demkó Attila szerint továbbra is az Európai Uniónak lesz meghatározó szerepe, a C8 és az ahhoz hasonló regionális kezdeményezések pedig ezt egészíthetik ki.