● news.bsdnet.hu

Az Európai Unió energiaügyi biztosa, Dan Jørgensen a Financial Timesnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy mind az Egyesült Államoknak, mind Európának érdeke az energia szabad áramlásának fenntartása a két fél között. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy még ha az amerikai dízelszállítások zavartalanok is maradnak, az idei tél rendkívül nehéz lesz az európai fogyasztók számára. Az európai dízelárak jelenleg a történelmi csúcs közelében járnak, az amerikai elnök pedig a hét elején egy esetleges exporttilalom támogatásáról beszélt – a kereskedők szerint egy ilyen lépés "katasztrofális" lenne Európa számára, mivel az USA a kontinens legnagyobb dízelszállítója. Bár Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter később kétségbe vonta a teljes embargó értelmét, a fenyegetés újabb csapást jelent Európa energiabiztonságára, amelyet a közel-keleti konfliktus amúgy is megterhel. Az európai gázárak nemrég az orosz–ukrán háború kitörése óta nem látott szintre emelkedtek, a Brent nyersolaj ára pedig továbbra is száz dollár felett forog hordónként. Az Európai Bizottság rövid távú intézkedéseket vizsgál a fosszilis energiahordozók árának csökkentésére. Emmanuel Macron francia elnök a hét elején azonnali lépéseket sürgetett, többek között a metánimportra vonatkozó szigorúbb előírások elhalasztását és a finomítói szabályok enyhítését javasolta. Jørgensen nem kívánta egyenként kommentálni Macron javaslatait, de egyetértett a helyzetértékeléssel. Mint mondta, néha halasztani kell, vagy rugalmasabbá kell tenni a szabályozást, hozzátéve, hogy a következő hetekben és hónapokban a tagállamok által kért " különböző szintű rugalmasságot " fogják bemutatni. A Transport & Environment civil szervezet adatai szerint az európai autósok már most tankolásonként több mint 30 euróval fizetnek többet a gázolajért, mint az amerikai–iráni háború előtt. Az amerikai és európai finomítók ugyan növelték a termelésüket, így az ellátás egyelőre biztosított, ám a Trump-kormányzat a novemberi félidős választások miatt egyre nagyobb belpolitikai nyomás alatt áll a hazai dízelárak miatt. Jørgensen a jövő heti, dublini uniós energiaügyi miniszteri tanácsülés előtt riadót fújt. Arra sürgette a tagállamokat, hogy csökkentsék a villamosenergia-adókat, és fektessenek többet a megújuló energiába, kihasználva a Bizottság által a költségvetési szabályokba épített rugalmassági lehetőségeket. Eddig csak Olaszország és Görögország tett ilyen lépéseket. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy nagyon magas árakkal szembesülünk, de ellátásbiztonsági probléma nem lesz – fogalmazott, majd hozzátette, hogy akik nem engedhetik meg maguknak az üzemanyagot, azoknak mindegy, van-e elég belőle a piacon, ha nem tudják megvenni. Az energiaügyi biztos megismételte korábbi figyelmeztetését, miszerint Európának fel kell gyorsítania a villamosítást. A Bizottság a teljes uniós villamosítási arány megduplázását javasolta, amellyel 2040-re elérnék a 46 százalékot. "Ha nem szakadunk el a fosszilis energiahordozóktól való függőségtől, az állandósult válsághoz vezet" – zárta gondolatait Jørgensen. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.