● news.bsdnet.hu

Katajama Szacuki pénzügyminiszter pénteken, a kormányülést követő sajtótájékoztatón árulta el, hogy Trump a New York-i csúcstalálkozón szóvá tette a jen alulértékeltségét - írta meg a Bloomberg . Takaicsi válaszában maga is problémásnak nevezte a japán fizetőeszköz gyengeségét. Katajama hangsúlyozta, hogy a részleteket csak a miniszterelnöki hivatal jóváhagyásával hozta nyilvánosságra, ami jelzi az ügy rendkívüli érzékenységét. A tárcavezető hozzátette, hogy továbbra is szorosan egyeztet amerikai kollégájával, Scott Bessenttel, többek között devizapiaci kérdésekről is. Katajama megszólalásával egyidejűleg Kiucsi Minoru növekedési stratégiáért felelős miniszter kijelentette, hogy az agresszív monetáris lazítás és rugalmas fiskális politika korszaka véget ért. Kiucsi szerint Japán már nem a monetáris lazítás korszakában van, hanem egy olyan szakaszba lépett, amelyben az árak fokozatosan emelkednek, és a kamatok is növekednek. A tisztviselők összehangoltnak tűnő nyilatkozatai azt a célt szolgálták, hogy eloszlassák azokat a piaci várakozásokat, miszerint Japánban továbbra is túlságosan laza monetáris kondíciók uralkodnak. A jen a megszólalások hatására erősödött, a dollárral szembeni árfolyam a korábbi 158,70-ről mintegy 158,33-ra javult. Elemzők ugyanakkor szkeptikusak a fordulat tartósságával kapcsolatban. Charu Chanana, a Saxo Markets vezető befektetési stratégája rámutatott, hogy ez elsősorban verbális intervenció, amely tényleges szakpolitikai lépések – koordinált beavatkozás vagy a jegybank egyértelmű szigorítási pályája – nélkül érdemben nem változtatja meg a jen kilátásait. Az Egyesült Államok és Japán korábban, tavaly júliusban már közösen avatkozott be a devizapiacon a jen erősítése érdekében , ami mintegy 28 év után az első ilyen összehangolt lépés volt. A két ország pénzügyminiszterei egy évvel ezelőtt közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezték, hogy a túlzott árfolyammozgások ártanak a gazdaságnak, a devizapiaci intervenciót pedig továbbra is érvényes eszköznek tekintik a volatilitás kezelésére. Katajama szerint az elnöki találkozón most újra megerősítették ezeket az elveket. A háttérben a Fed és a Bank of Japan közötti kamatkülönbözet áll: a japán jegybank szeptemberben 1,25 százalékra emelte az irányadó kamatot, Ueda Kazuo jegybankelnök pedig nem zárta ki a további emelést. A Fed azonban szintén szigorított, és a piaci várakozások szerint októberben újabb emelés jöhet, ami a dollár javára billenti a mérleget. A japán hatóságok a jen gyengülésére reagálva a múlt héten a New York-i kereskedési időszakban "rate checket" hajtottak végre – azaz a bankoknál az aktuális árfolyamokról érdeklődtek –, ami általában az érdemi devizapiaci intervenció előjele. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.