● news.bsdnet.hu

– Augusztusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 654 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 229 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). – A nyár utolsó hónapjában a foglalkoztatottak száma mind havi, mind éves alapon csökkent. Az éves alapú visszaesés beleillik a korábbi trendekbe, mértéke most 22 ezer fő volt. A havi alapú mérséklődés részben visszavezethető szezonális hatásokra, de ez a hatás a mostani 21 ezer főnél kisebb szokott lenni, így ebből a szempontból ez az adat negatív meglepetést jelent – nyilatkozta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Jelezte: ettől eltekintve viszont a mostani foglalkoztatotti létszám nagyjából megegyezik az elmúlt hónapokban mérttel, tehát bár havi és éves összevetésben is csökkenést mért a KSH, ez annyira mégsem meglepő vagy újszerű. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a nagyobb havi alapú csökkenés részben a mezőgazdasághoz köthető – az aszályos időjárás miatti kedvezőtlenebb termés nem igényelt annyi szezonális munkaerőt. Ami viszont a vártnál meglepően rosszabb, az a munkanélküliségi ráta alakulása – a munkanélküliség emelkedni kezdett: ez augusztusban 4,7 százalékot tett ki, ami éves alapon 0,3, havi alapon pedig 0,2 százalékpontos emelkedés – azaz bár az aktív korú népesség egy év alatt 60 ezer fővel, az aktívak száma pedig 8 ezer fővel csökkent, addig a munkanélküliek száma 8 ezer fővel magasabb lett. Ez egyben rámutat arra is, hogy nőtt az aktivitási arány – vagyis többen vannak arányaiban jelen a munkaerőpiacon az aktív korosztályból, csak nem nagyon tudnak elhelyezkedni. Regős Gábor szerint a munkaerőpiaci adatok romlása nem most kezdődött, de talán most jutottunk el oda, hogy már a munkanélküliségi adatokban is kezd látszani egy szignifikánsabb romlás nem csak a foglalkoztatotti számok kedvezőtlenebbek. Az eddigi foglalkoztatáscsökkenés ugyanis három tényezőre volt visszavezethető: Ami negyedik tényezőnek újonnan megjelenhetett, és ami a munkanélküliségi ráta növekedésében szerepet játszik, az elsősorban a választási eredmények miatti átrendeződés hatása lehet – akár az állami, akár a vállalati szférában – az utóbbinál elsősorban az államhoz kapcsolódó vállalatokra gondolva. Az eddig elbocsátottak közül feltehetően még sokan nem találtak új helyet, míg az eddigi helyüket sok esetben vélhetően nem töltötték fel. A munkaerőpiac szempontjából továbbra is probléma a munkaerő külföldre áramlása. A külföldi telephelyen dolgozó, de magyar háztartásban élők száma (ők benne van a 4 millió 654 ezer főben) ismét nőtt, az egy évvel korábbi 105 ezer főről 122 ezer főre. – Ami viszont árnyalja a képet, az az alkalmazotti statisztika, ami azt mutatja meg, hogy hány főt foglalkoztattak a magyar cégek. Itt a legfrissebb adat júliusi és ez továbbra is emelkedést mutat. Ez annyiban tér el a munkaerőpiaci statisztikától, hogy tartalmazza a külföldiként Magyarországon dolgozókat, hogy csak a teljes munkaidőben és alkalmazottai státuszban dolgozókat tartalmazza, viszont nem statisztikai hibával működő megkérdezésen, hanem adminisztratív adatokon alapul – magyarázta. A munkaerőpiaci kép tehát mindenképp összetett, az látszik, hogy a munkaerőpiac feszessége csökken és hogy kezd a gazdaságban a munkanélküliség problémája visszatérni – még nem nagyon mértékben, de azért már érezhetően. A következő hónapokban kiderül, hogy ez egy tartós folyamat kezdete vagy csak egy átmeneti átrendeződés hatását látjuk. Összességében ha sikerül beindítani a gazdasági növekedést, az mindenképpen segít a munkaerőpiacnak is, illetve a feldolgozóipar szélesebb körű beindulása is segíthetne, de egyelőre ezt nem látjuk és a külső kereslet alapján nem is biztos, hogy rövidtávon bekövetkezik.