● news.bsdnet.hu

A kutatók kitalált márkaneveket kapcsoltak különböző élelmiszerekhez, majd arra kérték a résztvevőket, becsüljék meg, mennyire lehetnek nehezek és laktatóak ezek az ételek. Az olyan neveket , mint a Norgo, a Boge vagy a Gobo, tartalmasabbnak ítélték, mint az Iskee, a Tikee vagy a Kipi elnevezésű termékeket. Az „ó” és „b” hangokat ugyanis sokan ösztönösen a nagyobb mérethez, míg az „í” és „t” hangokat a kisebb, könnyebb dolgokhoz társítják. A jelenséget „mil–mal hatásnak” nevezik, és közel száz éve ismert. Egyik lehetséges magyarázata, hogy a különböző hangok kiejtésekor másképp nyitjuk a szánkat: az „í” szűkebb, az „ó” nagyobb szájnyílást igényel. A hatás egészségesnek tartott ételeknél, például zabkásánál, valamint kevésbé egészséges nassolnivalóknál, így burgonyachipsnél is jelentkezett. A név hangzása azonban önmagában nem növelte egyértelműen a vásárlási hajlandóságot. Az csak akkor változott, amikor a résztvevőknek kifejezetten könnyű vagy éppen nehéz, laktató ételt kellett választaniuk. A tanulmány kizárólag elképzelt termékneveket és várakozásokat vizsgált. A kutatók ezért még nem tudják, hogy a név az étkezés utáni valódi teltségérzetet is képes-e befolyásolni.