● news.bsdnet.hu

A projekt egyik legérdekesebb része nem a mérete, hanem az, ahogyan a magyar megújuló-beruházások talán legszűkösebb erőforrásával bánik: a hálózati csatlakozással. Talán nem meglepő, hogy a csatlakozás ma az egyik legnagyobb akadálya az új erőműveknek, a magas csatlakozási díjak pedig már egyes fejlesztések gazdaságosságát is megkérdőjelezik. Bár a beépített teljesítmény 70 megawatt, a hálózatra egyszerre legfeljebb 49,8 megawatt mehet ki. A napelemparkot tudatosan méretezték túl: ennek az az értelme, hogy reggel, késő délután és borult időben is közelebb járjon a termelés a hálózati plafonhoz, ugyanis ilyen körülmények között egy pontosan „kiméretezett" erőmű jóval a lehetősége alatt termelne. A túlméretezés ára, hogy napos délben több áram keletkezik, mint amennyi a hálózatra kimehet. Egy hagyományos naperőműnél ezt a többletet egyszerűen visszaszabályozzák, vagyis elvész. Itt viszont a helyszínen elmondták: a napelemek nagyjából 6 megawattal akkor is töltik az akkumulátorokat, amikor teljes teljesítménnyel termelnek a hálózatba. A tárolók egyébként már akkor is tervben voltak, amikor a Portfolio tavaly októberben az építkezésen járt. A tárolók, ha maximumon járnak, akkor a teljes 80 megawattórát két óra alatt tudják a hálózatba betáplálni, amit lassabb kitárolással el tudnak nyújtani. Ez azért lényeges, mert a magyar áramrendszer legdrágább órái a naplemente utáni esti csúcsok (valahol 17-22 óra között), amikor a napelemek már nem termelnek, a fogyasztás viszont még magas. Az augusztusi paksi kiesés idején éppen ezek az órák jelentették a legnagyobb terhet: a napi importszámla 0,6 milliárdról közel 4 milliárd forintra ugrott . A megtermelt áramot a csoporthoz tartozó Green Cloud hosszú távú, fix árú áramvásárlási szerződésekben (PPA) értékesíti hazai nagyvállalatoknak. A projekt nem vesz igénybe KÁT- vagy METÁR-támogatást, vagyis a megtérülése teljes egészében a piacon múlik. Az akkumulátor emellett részt vesz a MAVIR automatikus frekvencia-helyreállítási tartalékpiacán (aFRR) is: másodperceken belül le- vagy felszabályoz (segíti az áramhálózatot stabilant tartani), ha a rendszerirányító ezt kéri, és ezért külön díjat kap. Ez a modell nem kockázatmentes. A szomszédos Csehországban a kiegyenlítő szolgáltatások ára az idei első félévben gyakran egy euró/MWh alá esett , mert túl sok rugalmas kapacitás lépett be a piacra, Magyarországon pedig az aFRR-akkreditált tárolók átviteli díj alóli mentessége idén év végén jár le. A piaci folyamatok alapján hosszú távon az látszik, hogy a napon belüli árkülönbségekre épülő kereskedési stratégiák (arbitrázs) nyújthatják a fő bevételi forrást a tárolói beruházásoknak. Ez a kockázat azonban elsősorban az önálló tárolókat érinti, hiszen hibrid erőműben az akkumulátor értékét nem csak az adja, amit a piacon keres. Az a többletáram, amelyet egyébként vissza kellene szabályozni, gyakorlatilag ingyen kerül a tárolóba, és este, a drágább órákban értékesíthető. Egy önálló tárolónak ezzel szemben a hálózatból kell megvennie az áramot, amit később elad. A hibrid megoldás emellett ugyanazt a csatlakozási pontot több órán át és jobban használja ki – ami egy olyan piacon, ahol a hálózati csatlakozás maga is szűkös erőforrás, önmagában is érték. A cég a telepen szélturbinákat is építene, és ennek oka ugyanaz, ami a túlméretezés mögött áll: a csatlakozási pont még jobb kihasználása. A helyszínen elhangzott számítás szerint a napelemek önmagukban nagyjából 2000 teljes órának megfelelő áramot juttatnak ki a csatlakozási ponton az év 8760 órájából. Szélturbinákkal együtt ez 4700 órára nőhetne – és akkor még ott van a tároló is. A cég szakemberei szerint ebben a Kárpát-medence előnyt jelent. Nyugat-Európa legtöbb szélparkjánál az uralkodó széljárás miatt a szeles és a napos órák nagyjából 20 százalékban esnek egybe, Magyarországon viszont – mivel itt a szél inkább az időjárási frontokhoz kötődik – ez az átfedés 5 százalék körül van. Vagyis kevesebb olyan óra akad, amikor egyszerre fúj a szél és süt a nap, és emiatt „túltermelés" keletkezik. A szélerőművek építésére tizenhat év után most kiírt tender azonban nem ad erre lehetőséget, hiszen csak az előre kijelölt csatlakozási pontokra lehet pályázni, és nem teszi lehetővé, hogy a már meglévő naperőművi csatlakozásokra, azok mellé telepítsenek szélturbinát. A helyszínen éppen ezt hiányolták a kiírásból. A Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) is azt kifogásolta, hogy a tender csak tárolót enged a szélerőművek mellé , nap-szél-tároló kombinációt pedig nem, miközben ez lehetne az egyik megoldás a hálózati bajokra. Címlapkép forrása: Solar Markt Csoport (SZARKA_DAVID)