● news.bsdnet.hu

A világszerte jelen lévő, növekedő adósságtömeg jelentős része az Amerikai Egyesült Államokhoz és Kínához köthető, bár a Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint a globális bruttó államadósság 2025-ben már a világ GDP-jének csaknem 94 százalékára emelkedett, és a jelenlegi folyamatok fennmaradása esetén 2029-re eléri a globális GDP 100 százalékát. Pogátsa Zoltán szerint az államadóssággal kapcsolatban az a legfontosabb kérdés, hogy ezt mire költik. Az Inforádióban a közgazdász az mondta, „önmagában az államadósság volumene nem annyira fontos. Bár első hallásra ijesztő lehet egy nagy mértékű növekedés, országok tudnak működni kifejezetten magas államadósság szinttel is.” Példaként említette Pogátsa Zoltán szerint az, hogy az IMF saját hatáskörben szorgalmazza az adósságszintek csökkentését egy dolog, de az a kérdés, mitől lett nagy az adósság. Az Egyesült Államok esetében a National Bureau of Economic Research kutatásai szerint az államadósság növekedését az egymást követő kormányzatok adócsökkentései okozták. A gazdagok jól jártak, az állam viszont bevételektől esett el, ez márpedig igazságtalanságot szül – magyarázta. A magyar államadósságról, amely az első negyedév végére a korábbi 74,6 százalékról 77,9 százalékra emelkedett, azt mondta: csak kicsi változások vannak a magyar államadósságban, elsősorban azért, mert az árfolyam változik. „A magyar államadósságnak is van forint- és nem forintalapú komponense, és akkor amikor az euró-forint vagy a többi árfolyam változik, akkor egy kicsit átárazódik az államadósság mértéke is a GDP-hez képest. De ezek nem jelentős változások, tehát nem arról beszélünk, hogy most valami drámai romlás lenne a magyar államadósság/GDP mutatóban” – emelte ki. A magyar államadósság egyébként a közhiedelemmel ellentétben nem magas: a 75-77 százalékos mutató alacsonyabb, mint az európai uniós átlag (81 százalék) – mutatott rá a szakember. Nem a magyar államadósság szintje magas, hanem az újrafinanszírozási ráta, az, hogy mennyit költünk a GDP-nkből a korábban felvett államadósság törlesztőrészleteinek a finanszírozására. Ez tavaly 3,8 százaléka volt a GDP-nek, egy átlagos európai ország 1,8 százalékot költ. „A korábbi évek irracionális, kiszámíthatatlan, hitelvesztett gazdaságpolitikájának az árát fizetjük épp meg azzal, hogy a korábban felvett, magas hozamú állampapíroknak a törlesztőrészletei most esedékesek” – magyarázta. Szerinte, ha a magyar kormány mostantól kiszámítható, megbízható, stabil gazdaságpolitikát visz, akkor ezek az újrafinanszírozási ráták, az állampapírhozamok automatikusan csökkenni fognak, hiszen a befektetők egyre alacsonyabb hozammal lesznek hajlandók vásárolni állampapírokat. „A kormányváltással önmagában már radikálisan javult az államadósság finanszírozási pályája. Ezt az előnyt persze el lehet veszíteni, vagyis ez nem azt jelenti, hogy ennek a kormánynak a működésére végig, látatlanban megadatik, csak az előző kormánnyal szemben óriási volt a bizalmatlanság” – ecsetelte Pogátsa Zoltán. Emlékeztetett, hogy a választások után a hosszú távú magyar állampapírok hozama bezuhant a lengyel alá, és Lengyelország az az ország, ahol a legnagyobb gazdasági csoda volt itt az elmúlt 10 évben . Megosztom