● news.bsdnet.hu

Az európai chipgyártók 2026-ban egyetlen litográfiai berendezést sem vásároltak az ASML-től. Az ASML most arra kéri az uniós hatóságokat, hogy segítsenek keresletet teremteni az európai chipek iránt. A világ egyetlen EUV litográfiai rendszerszállítójaként az ASML Európa legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalata, amelynek értéke jelenleg mintegy 660 milliárd dollár. Az ASML azonban idén szinte semmit nem keresett Európában, szemben a 2025-ös 1 százalékkal és a 2024-es 5 százalékkal. „Egyáltalán semmit sem adunk el Európában” - mondta Frank Heemskerk, az ASML közügyekért felelős ügyvezető alelnöke a holland televízió De Balie című műsorában. „Mert Európa nem ruház be, és mert Európában nem épülnek chipgyárak. Ez valóban aggasztó. Az európai bevételi részesedésünk 0 százalék. Korábban 1 százalék volt.” Az ASML befektetőknek szóló prezentációi alapján Európa 2025-ben az ASML bevételének 1 százalékát, 2024-ben 5 százalékát, 2023-ban 4 százalékát, 2022-ben pedig 2 százalékát adta. Az ASML eredménybeszámolói szerint azonban 2026 első két negyedévében Európa az ASML bevételének 0 százalékát adta. „Egyszerűen nincs itt kereslet az ilyen nagymértékben specializált gépek iránt” - mondta Heemskerk. „Ez probléma. Tehát amellett, hogy a kínálati oldalon tőkével próbáljuk vonzani a beruházásokat, sokkal többet kellene tennünk a kereslet megteremtéséért. Ezért mi, az ASML-nél is hatalmas erőfeszítéseket teszünk, és Európában Ursula von der Leyennel is tárgyalunk, és azt mondjuk: próbálják kihasználni azt a piaci erőt és dinamizmust, amely végső soron Európában számos területen mégiscsak létezik.” Az Európai Unió eddig elsősorban az új európai chipgyárak építésének támogatására összpontosított, ami nem segített abban, hogy az Intelt Európába csábítsa. Az ASML azonban arra kéri az európai kormányokat, hogy segítsenek összevonni és garantálni az Európában gyártott chipek iránti keresletet - ez arra ösztönözné a nagy európai chipfelhasználókat, hogy helyben szerezzék be ezeket a termékeket, így gazdasági okot adnának a félvezetőgyártóknak arra, hogy gyárakat építsenek vagy bővítsenek Európában. „Biztosítanunk kell, hogy ezek közül néhány vásárló - vagyis az ügyfeleink ügyfelei - ismét sokkal szorosabban kezdjenek együttműködni az európai gyártókkal. Például az ipari mesterséges intelligencia területén még mindig rengeteg lehetőség van, amelyet Európa kihasználhat. De ezt kollektívan kell megszervezni.” Mindezek ellenére lehet, hogy az ASML ügyvezető alelnöke túlságosan pesszimista az európai félvezetőiparral kapcsolatban. Az Intel a hatalmas, írországi Leixlip közelében található Fab 34 üzemét működteti, és nemrégiben bejelentette, hogy 5 milliárd eurót kíván beruházni a létesítménybe az Intel 4 és Intel 3 gyártástechnológiákon készülő processzorok termelésének bővítésére. Bár az új beruházás eltörpül az Intel azon terve mellett, hogy mintegy 80 milliárd eurót fektet be a németországi Magdeburgban épülő gyárkomplexumába, amelynek első két gyára önmagában több mint 30 milliárd euróba kerülne, mégis az Intel írországi telephely iránti elkötelezettségét jelenti. Emellett az ESMC - amelyet a TSMC, a Bosch, az Infineon és az NXP támogat - egy teljesen új gyárat épít Drezda közelében, amely mintegy 15 milliárd euróba kerül. A gyár 12/16 nanométeres osztályú FinFET, valamint 22/28 nanométeres, síkbeli tranzisztorokra épülő gyártástechnológiákkal lesz képes chipeket gyártani, amelyeket az autóipari alkalmazások széles körében használnak. Ugyanezeket a technológiai csomópontokat különféle fogyasztói elektronikai és edge alkalmazásokhoz is használják. Az Infineon 2026 júliusában szintén megnyitotta új, 5 milliárd eurós Smart Power Fab gyárát Drezdában, ami a vállalat történetének legnagyobb egyedi beruházását jelentette, és lényegében megduplázta a telephely gyártókapacitását. A 300 milliméteres üzemben teljesítmény-félvezetőket, valamint autóipari, ipari, megújulóenergia-ipari és MI-adatközponti alkalmazásokhoz használt analóg és vegyes jelű chipeket gyártanak. Végül, de nem utolsósorban, a GlobalFoundries idén márciusban hivatalosan is megkezdte a Fab 1 legújabb jelentős bővítését és korszerűsítését Drezdában, hogy növelje a speciális gyártástechnológiák, köztük a 22 nanométeres FD-SOI, vagyis 22FDX, a beágyazott nem felejtő memória, vagyis eNVM, valamint az energiagazdálkodási integrált áramkörökhöz használt BCD, azaz bipoláris-CMOS-DMOS technológiai csomópont kapacitását. A korszerűsítést bizonyos mértékig kikényszerítették azok a nehézségek is, amelyekkel a GlobalFoundries szembesült a franciaországi Grenoble térségében a STMicroelectronics vállalattal közösen épülő, 10,4 milliárd eurós gyár megvalósítása során. Mivel Európában számos félvezetőgyári projekt van folyamatban, az ASML még évekig értékesíteni fogja berendezéseit az uniós vállalatoknak, mivel a félvezetőipar messze nem halt ki a kontinesünkön. Természetesen fontos részlet, hogy ezeket a gyártóüzemeket mind multinacionális vállalatok építik, néha helyi cégekkel együttműködésben - ez azonban sokkal inkább globális trend, mintsem komoly probléma. Bár az európai gyárprojektek beruházási szempontból nagyszabásúak, eltörpülnek azok mellett, amelyek Tajvanon, Dél-Koreában, az Egyesült Államokban és Japánban épülnek, ahol több tízmilliárd, sőt akár több százmilliárd dollárt fektetnek új félvezetőgyártó létesítményekbe. Az ASML szempontjából talán még fontosabb, hogy az Európában jelenleg zajló gyárprojektek egyike sem olyan élvonalbeli gyár, amely EUV, majd később High-NA EUV litográfiai szkennereket használna. Azok a berendezések, amelyeket az európai gyárak ma használnak, illetve amelyeket az új létesítmények a jövőben használni fognak, kiforrott technológiákhoz tartozó berendezések, amelyek jóval kevesebbe kerülnek, mint a fejlett EUV vagy immerziós DUV szkennerek. Ez aggodalomra adhat okot az ASML számára, mivel a vállalat természetesen az összetettebb és drágább berendezéseit szeretné értékesíteni. Egy másik aggodalomra okot adó tényező, hogy még az Írországban vagy az ESMC-nél gyártott fejlett szilíciumot is más régiókba szállítják tokozásra, ami azt jelenti, hogy az európai vállalatok nagyrészt elvesztették annak képességét, hogy a teljes folyamat során Európában gyártsanak fejlett chipeket. Ez pedig azt jelenti, hogy egyelőre alig van stratégiai értelme annak, hogy az európai hatóságok keresletet teremtsenek az Európában gyártott chipek iránt, mivel ezeket vagy nem Európában szerelik össze, vagy nem Európában gyártják, vagy nem Európában fejlesztik. Nem tudjuk, hogy ez végül meg fog-e változni, de jelenleg semmi nem utal arra, hogy így lesz.