● news.bsdnet.hu

Fordulóponthoz érkezett az európai sertéspiac. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium, az USDA friss előrejelzése szerint a 2025-ös kedvező jövedelmezőség hatására az uniós gazdák még magasabb kocaállománnyal kezdték 2026-ot. A sertés tenyészállomány különösen Spanyolországban, Dániában, Németországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában bővült, így az év első felében több malac került a piacra és 1,44 százalékkal emelkedett a vágások száma. Az USDA egész évre 230,5 millió sertés levágásával számol, ami 0,36 százalékos növekedést jelent. A sertéshústermelés ennél valamivel gyorsabban, 0,48 százalékkal, 22,12 millió tonnára nőhet 2026-ban. A lendület azonban az év második felére kifullad: az alacsony árak miatt a termelők visszafogják a malacbeállításokat, miközben az uniós sertésállomány az év végére 129,8 millió egyedre csökkenhet. A fordulat egyik legfontosabb oka a spanyolországi afrikai sertéspestis megjelenése és az azt követő exportkorlátozások voltak. Spanyolország harmadik országokba irányuló sertéshúskivitele 2026 első felében 11 százalékkal esett. Az eredetileg exportra szánt hús egy része ezért az uniós belső piacon jelent meg, ami tovább növelte a kínálatot és leszorította a hasított sertés árát. A spanyol hús gyakorlatilag valamennyi jelentősebb sertéshús-deficites uniós piacra nagyobb mennyiségben érkezett: is nőtt a kivitel. Ez különösen fontos a közép-kelet-európai termelők számára, hiszen a spanyol kínálat közvetlen árversenyt teremt a hazai termékkel szemben. Az árzuhanás azóta is jól látható. Az Európai Bizottság szeptember 24-én frissített adatai szerint a 38. héten az S és E kategóriájú sertések súlyozott uniós átlagára 166,2 euró/100 kilogramm, vagyis mintegy 606 forint kilogrammonként volt, 15,5 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A malac ára 43,7 euróra, mintegy 15,9 ezer forintra esett, ami éves összevetésben 26,9 százalékos visszaesés. Az USDA külön is foglalkozik Közép- és Délkelet-Európával. Lengyelországban, a balti államokban, Csehországban és Szlovákiában, illetve Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Horvátországban a vágások száma várhatóan csak enyhén csökken, stabilizálódik, egyes országokban pedig még növekedhet is. Ennek egyik oka, hogy a régióban viszonylag bőséges a helyben megtermelt takarmány, miközben az olcsóbb malac javítja a hatékony hizlalótelepek költségpozícióját. Az USDA szerint az uniós társfinanszírozású modernizációs programok is gyorsítják a beruházásokat és a koncentrációt: kevesebb, de nagyobb és hatékonyabb üzem marad a piacon. Romániában például külön program támogatja a tenyésztési kapacitások fejlesztését, miközben 2026 első öt hónapjában 60 százalékkal esett a román malacimport. A keresleti oldal is támaszt adhat a régiónak. Az USDA szerint a csökkenő sertéshúsárak Közép- és Dél-Európában ismét a sertéshús felé terelik a fogyasztók egy részét, különösen azért, mert a marhahús ára magas, és a csirkemell sem olcsó. Az EU-ban 2026-ban várhatóan 19,19 millió tonna sertéshús fogy el, ami 2018 óta a legmagasabb mennyiség. Az USDA ugyanakkor Magyarországot kifejezetten kivételként emeli ki a közép- és délkelet-európai országok közül. A jelentés szerint a tartósan alacsony hasítottsertés-árak mellett az aszály és a hőstressz, valamint a takarmányköltségek várható emelkedése is nyomás alá helyezi a hazai ágazatot. Az amerikai elemzők ezért a magyar sertésállomány csökkenését várják 2026-ban és 2027-ben egyaránt. A jelentés a magyarországi állategészségügyi kockázatokat is külön megemlíti. A magyar statisztikák már mutatják a fordulatot. A KSH szerint 2026. június 1-jén valamivel több mint 2,8 millió sertést tartottak Magyarországon, 63 ezerrel, 2,2 százalékkal kevesebbet, mint fél évvel korábban. Ez azért figyelemre méltó, mert 2025 végéig még inkább állományépítés jellemezte az ágazatot. Az árak még látványosabban romlottak. Az AKI PÁIR adatai szerint a magyar vágósertés termelői ára 2026 augusztusában 573 forint/kilogramm hasított meleg súly volt, ami 25,8 százalékos éves áresést jelentett. A darabolt sertéshús feldolgozói értékesítési ára 19,4 százalékkal csökkent, miközben a boltokban a rövidkaraj 16,3, a sertéscomb 15,6 százalékkal lett olcsóbb. A külkereskedelemben is az látszik, hogy a mennyiségnél sokkal gyorsabban olvad a bevétel. 2026 január–júliusában 88,5 ezer tonna magyar sertéshúst exportáltak, 1,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, az export értéke mégis 20,6 százalékkal zuhant. A sertéshúsimport 74 ezer tonna körül stagnált, miközben annak értéke 21,2 százalékkal csökkent. Az élősertés-kivitel 2,2 százalékkal 18,2 ezer tonnára, a behozatal 9,2 százalékkal 23,8 ezer tonnára esett. Az USDA előrejelzése alapján a következő év hozhatja el az igazi kínálati korrekciót. Az EU sertésvágása 0,52 százalékkal 229,3 millió állatra csökkenhet, az év végi állomány pedig 129 millióra süllyedhet, ami a jelentés szerint rekordalacsony szint. A legnagyobb malaclétszám-csökkenést Németországban, Hollandiában, Dániában és Magyarországon várják. Az uniós sertéshústermelés 2027-ben 22 millió tonnára mérséklődhet, ami 2023 óta az első éves visszaesés lenne. A USDA Spanyolország, Franciaország, Németország és Hollandia mellett ismét Magyarországot nevezi meg azon országok között, ahol jelentősebb termeléscsökkenés várható. Közben az exportlehetőségek sem javulnak érdemben. A USDA 2027-re 3,05 millió tonnáról 2,95 millió tonnára várja az uniós sertéshúskivitelt, ami 2015 óta a legalacsonyabb érték lenne. A kínai piac jelentősége csökkent, az európai exportőröknek pedig Brazíliával és az Egyesült Államokkal is erősödő versenyben kell helytállniuk.