● news.bsdnet.hu

Komoly kihívásokkal néz szembe a magyar tejágazat: miközben a nyerstej piacán már érzékelhetők bizonyos stabilizálódási folyamatok, a termelői ár továbbra is az előállítási költségek alatt marad. Eközben az országba érkező külföldi tejtermékek mennyisége emelkedik, az aszály miatt pedig a takarmányellátás is egyre nagyobb terhet róhat az állattartókra. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Harcz Zoltán , a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint különösen nehéz időszak következhet az ágazat számára. A szakember a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy a hazai nyerstej országos termelői átlagárára, illetve exportárára vonatkozó havi adatok alapján a gazdaságok helyzete az év folyamán folyamatosan kedvezőtlenebb irányba változott. A problémát tovább súlyosítja az aszály miatt kialakult takarmányhelyzet. Ennek teljes gazdasági következménye ráadásul nem azonnal jelenik meg a tejtermelő telepeken, mivel számos gazdaság jelenleg még a korábban megtermelt és betárolt készleteket használja. Harcz Zoltán szerint emiatt az aszály valódi hatása csak később jelenhet meg teljes egészében a tejtermelés költségeiben. Arra is figyelmeztetett, hogy a következő év takarmányellátása jelenleg még komolyabb kihívásokat vetít előre. Az európai hőség és szárazság több térségben szintén nehézségeket okozott. Egyes gazdaságok már a téli időszakra félretett takarmánykészletekhez is hozzányúltak. Magyarországon mindehhez a kukorica gyenge terméseredménye is társulhat, ami tovább növelheti a tejtermelő gazdaságok takarmányozási kiadásait. A tejtermelők helyzetét jelentősen nehezíti, hogy a felvásárlási ár alakulása nem követi közvetlenül a gazdaságok tényleges termelési költségeit. A magyar nyerstej árát számos olyan külső tényező alakítja, amelyre az egyes termelőknek nincs közvetlen ráhatásuk. Ilyen az európai tejpiac keresleti és kínálati egyensúlya, a fontos tejtermelő országok – például Németország, Hollandia vagy Lengyelország – legelőinek és takarmánybázisának állapota, valamint az euró és a forint közötti árfolyam. A forint erősödése két oldalról is nyomás alá helyezheti a hazai tejágazatot. Egyrészt csökkentheti az exportáló vállalkozások külföldi értékesítésből származó bevételének forintban számított értékét, másrészt kedvezőbb helyzetbe hozhatja a külföldről érkező tejtermékeket a magyar piacon. Az Agrárközgazdasági Intézet szeptemberben publikált adatai ugyanakkor már kisebb pozitív elmozdulást mutattak. Augusztusban a nyerstej országos termelői átlagára kilogrammonként 128,57 forintot ért el. Ez 1,7 százalékos emelkedést jelentett júliushoz képest. Az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva azonban továbbra is komoly volt a visszaesés: éves alapon 35,3 százalékkal alacsonyabb árat mértek. A nyerstej külpiaci értékesítési ára valamivel kedvezőbben alakult. Augusztusban kilogrammonként 141,86 forintra emelkedett, ami 5 százalékkal haladta meg a júliusi szintet. A kivitt tej mennyisége is bővült: éves összehasonlításban 20,3 százalékos növekedést regisztráltak. Harcz Zoltán értékelése szerint ez arra utal, hogy a hazai felvásárlás mintegy ötödét kitevő, közúti tartálykocsikkal lebonyolított nyerstejexport helyzete a februári–márciusi időszakhoz képest valamelyest kedvezőbbé vált. Eközben azonban a belföldön felvásárolt tej mennyisége tovább mérséklődött. Augusztusban összesen 102 394 tonna nyerstejet vásároltak fel Magyarországon, ami 4,6 százalékos csökkenést jelentett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A tejpiaci problémák egyik fontos következménye a termelői kör átalakulása. Harcz Zoltán szerint ugyanakkor érdemes különbséget tenni a gazdaságok tömeges megszűnése és a már hosszabb ideje zajló szerkezeti átalakulás között. Az év első részének felvásárlási adatai alapján nyárig országos szinten még csak mérsékelt változás mutatkozott a beszállított tej mennyiségében. Ennek hátterében azonban sajátos folyamat húzódott meg. A kisebb gazdaságok közül többen már nem tudták tovább folytatni a termelést, miközben egyes nagyobb üzemek a korábban megtermelt takarmánykészletek felhasználásával növelni tudták az egy tehénre jutó tejhozamot. Ez egy ideig részben ellensúlyozta a termelői kör szűkülésének hatását. A folyamat júliusban változott meg érzékelhetően, amikor éves összevetésben már a tejfelvásárlás mennyisége is csökkenni kezdett. Augusztusban pedig tovább erősödött a visszaesés. A terméktanács ügyvezető igazgatója arra is rámutatott, hogy 2026 első nyolc hónapjában a tejelő tehénállomány számottevően mérséklődött. A jelenlegi helyzet értékelésekor azonban több, egymástól részben független folyamatot kell figyelembe venni. Ide tartozik a gazdálkodók generációváltásának elakadása, a tejtermelés hosszabb ideje zajló koncentrációja, a nemzetközi tejpiac túlkínálata, valamint a magyarországi aszály következménye. A nyerstej külpiaci helyzetének kisebb javulása nem szünteti meg a hazai tejfeldolgozók és termelők gondjait. A belföldi tejfelvásárlás és a késztermékek értékesítése továbbra is jelentős akadályokba ütközik, miközben nagy mennyiségű külföldi tejtermék érkezik Magyarországra. A sajtok, a vaj és a joghurtok esetében az importtermékek aránya egyes kategóriákban már 70 százalék körüli szinten mozoghat, és a behozatal további bővülése is érzékelhető. A júliusi külkereskedelmi adatok alapján a sajtimport mennyisége 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A januártól júliusig tartó időszak egészében 11 százalékkal több sajt érkezett külföldről Magyarországra. Az import erősödése már korábban is látható volt. Az év első öt hónapjában a vaj behozatala 31 százalékkal emelkedett, miközben a Gouda sajt importja 41 százalékkal nőtt. A háttérben több tényező együttes hatása áll. Az európai tejpiacon kialakult többletkínálat miatt jelentős mennyiségű késztermék keres piacot, miközben az erősebb forint kedvezőbbé teszi ezek magyarországi értékesítését. Fotó: pexels.com A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács értékelése szerint a magyar tejágazat jelenlegi helyzete továbbra is válságosnak tekinthető. Az európai nyerstej- és késztermékpiacon tapasztalható nyomás továbbra sem szűnt meg, miközben a magyarországi tejár hosszabb ideje nem fedezi a termelés teljes önköltségét. Ez különösen érzékenyen érinti azokat a gazdaságokat, amelyek kisebb tartalékokkal rendelkeznek, vagy amelyek takarmányellátása jelentős részben vásárolt alapanyagokra épül. A jövedelmezőség romlása hosszabb távon nemcsak az állomány nagyságát befolyásolhatja, hanem a beruházási hajlandóságot is. A fejlesztések elhalasztása pedig később technológiai és hatékonysági problémákat is okozhat az ágazatban. A tejágazat szereplői szerint rövid távon több olyan intézkedés is szóba kerülhet, amely mérsékelhetné a termelők és feldolgozók költségeit. Ilyen lehet a közüzemi díjak, bizonyos közterhek és ágazati vizsgálati díjak mérséklése. A szakmai szervezet emellett egyes tejtermékek általános forgalmi adójának csökkentését is lehetséges eszköznek tartja. A takarmányhelyzet miatt támogatási lehetőségként felmerült a takarmány beszerzésének és szállításának valamilyen formájú kompenzációja is. Ez különösen azoknak a gazdaságoknak jelenthetne segítséget, amelyek a helyi terméskiesés miatt nagyobb távolságból kénytelenek beszerezni a szükséges takarmányt. Harcz Zoltán ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen intézkedések bevezetését költségvetési szempontok, az úgynevezett de minimis támogatási szabályok, illetve más európai uniós állami támogatási előírások is korlátozhatják. A tejtermelők számára további segítséget jelenthetne, ha az Európai Bizottság újabb támogatási lehetőségeket biztosítana a szárazság által súlyosan érintett térségek számára. Jelenleg azonban nincs olyan egységes uniós mentőcsomag, amely valamennyi 2026-os aszálykárt kezelné. Az Európai Unió elsősorban már rendelkezésre álló forrásokat, támogatási előlegeket és célzott válságkezelési kereteket használ a problémák enyhítésére. Ez azt jelenti, hogy a tejtermelő gazdaságok számára elérhető segítség nagysága és formája országonként, illetve támogatási jogcímenként is eltérhet. A jelenlegi nehézségek kezelése mellett hosszabb távú szerkezeti változtatásokra is szükség lehet. A magyar tejágazat egyik fontos feladata a külpiaci kitettség mérséklése lehet. Ennek egyik eszköze a Magyarországon megtermelt tej nagyobb arányú hazai feldolgozása. A hazai feldolgozókapacitások erősítése ugyanakkor beruházásokat, kiszámítható piaci környezetet és megfelelő értékesítési lehetőségeket igényel. A jelenlegi helyzet ezért nem pusztán rövid távú árprobléma: a tejtermelők, a feldolgozók és a kereskedelem közötti egyensúly hosszabb távú alakítása is meghatározhatja, milyen irányba fejlődik a magyar tejágazat. Forrás: vg.hu Indexkép: shutterstock.com