● news.bsdnet.hu

A klímaváltozás gyökeresen felülírta a hagyományos zöldfelület-gazdálkodási elveket – írtaBardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. A helyzet folyamatos alkalmazkodást és kísérletezést követel, ezért a FŐKERT és a fővárosúj faültetési protokollt dolgozott ki, Budapest Faültetési Rendszer néven. Ennek célja, hogy a fiatal fák nagyobb eséllyel vészeljék át az aszályos időszakokat: javítják a tápanyag-felvételük feltételeit, levegősebb, kevésbé tömörödött talajkörnyezetet biztosítanak számukra, és következetesen alkalmazzák a talajtakarást. A februárban–márciusban kiültetett fiatal fák különösen veszélyeztetettek a közelgő nyár miatt, mivel még nem gyökeresedtek be, gyökérzetük nem ér le a talajvízig, miközben az öntözési kapacitások korlátozottak. Bardóczi szerintklimatikus vészhelyzet kialakulása várható,amelyet tavaly is csak civilek és felelős vállalatok bevonásával sikerült enyhíteni. A főtájépítész hangsúlyozta: jelenleg nem új fák ültetésére van elsősorban szükség, hanem kétkezi segítségre az Önkéntes Vízadás keretében, illetve a Zöld Budapest Alapítvány anyagi támogatására. Ültetni tudunk, ebben nem szorulunk segítségre, az üres fahelyünk kevés, a frissen ültetetteket megtartani viszont nagyon kevés az emberi és anyagi kapacitás. Lehet, hogy minden idők legpusztítóbb nyara jön a fővárosban – figyelmeztetett. Az áprilisi aszály miatt Gajdos László, a Tisza élő környezetéért felelős leendő miniszter "kaszálatlan május" mozgalmat hirdetett, amelyhez Székesfehérvár és Budapest is csatlakozott. A VI. kerület az Önkéntes Vízadáshoz, a XI. kerület pedig a kaszálatlan májushoz kíván kapcsolódni. Magyar Péter május elején arra utasította Gajdos Lászlót, hogy állítson össze azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési tervet. A számok önmagukért beszélnek: áprilisban átlagosan mintegy 40 milliméter csapadék szokott hullani, idén azonban országos átlagban mindössze 4 milliméter esett, vagyis a megszokott mennyiség tizede. Az Időkép adatai szerint ez volt az egyik legszárazabb április 1901 óta. A csapadékhiány a folyók vízjárásán is látszik:ismét előbukkant az Ínség-szikla a Dunában.A talaj felső, nagyjából félméteres rétegéből sok helyen 60–70 milliméter csapadék hiányzik, a felső 20 centiméteres réteg pedig helyenként annyira kiszáradt, hogy a hasznosítható víztartalom a kritikus 20 százalék alá csökkent. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images