● news.bsdnet.hu

A végrehajtók pénzügyeit és kinevezéseit is górcső alá veszi a parlamenti vizsgálóbizottság. A testület azt akarja feltárni , milyen rendszerszintű hiányosságok járulhattak hozzá az adósságspirálok kialakulásához és az adósok kiszolgáltatottságához. A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság feladata az, hogy feltárja a végrehajtási rendszer rendszerszintű hibáit, állapítsa meg az intézményi felelősséget, és tegyen javaslatot egy állami, nonprofit, átláthatóbb és emberségesebb modellre. A nyilvánosságra hozott munkaterv szerint a a vizsgálat tárgyát négy munkablokkban foglalták össze: A munkaterv első melléklete szerint összesen 65 személy nyilatkoztatására tesz javaslatot: 30 embert szóban hallgatnának meg, 35-től írásbeli választ kérnének. A parlamenti vizsgálóbizottságot Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője vezeti, a testület a jelenlegi végrehajtási rendszer kialakulását az 1990-es évekig visszamenően vizsgálná. A végrehajtói szervezet vezetői közül A melléklet külön fejezetet szentel a Schadl-ügynek. Ebben A munkaterv külön szabályt ír elő azoknál, akik ellen büntetőeljárás van folyamatban: meghallgatásuk előtt a bizottságnak tisztáznia kell, mely kérdések nem érintik az eljárás érdemét, és összeegyeztethető-e a meghallgatás az esetleges eljárási korlátozásokkal. A parlamenti bizottság a végrehajtási díjakat, az ingatlanárveréseket, a végrehajtók kinevezését és a felügyelet működését vizsgálja. Év végéig jelentést és javaslatot készítene egy olcsóbb, állami végrehajtási rendszerre. Magyar Péter miniszterelnök közölte, hogy felgyorsítaná a végrehajtási rendszer átalakítását , ezért a szükséges jogszabályok mielőbbi előkészítésére utasította Görög Márta igazságügyi minisztert. A végrehajtási reform nem most került először napirendre . A kormány már május 18-án bejelentette, hogy megszüntetné a jelenlegi, magánirodákra és profitszerzésre épülő modellt. Az akkori kormányhatározat szerint A kabinet nonprofit alapú, szigorúbb állami és bírói ellenőrzés alatt álló rendszert ígért. Az igazságügyi minisztériumnak eredetileg június közepéig kellett volna előkészítenie a szükséges törvénymódosításokat. A szeptemberi miniszterelnöki utasításból azonban arra lehet következtetni, hogy az előkészítés nem a tervezett ütemben haladt. A kormány korábbi tervei között szerepelt az is, hogy az új szabályozás életbe lépéséig felfüggesztik a kilakoltatások végrehajtását. Ezzel párhuzamosan a felszámolási eljárásokat ismét érdemi bírósági ellenőrzés alá helyeznék, a közjegyzői rendszert pedig olcsóbbá és átláthatóbbá tennék. A kormány eddig nem közölte, hogy pontosan mikor szűnne meg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar , és milyen szervezet venné át a feladatait. Az sem ismert, hogy mi történne a jelenleg működő végrehajtói irodákkal, alkalmazottaikkal és folyamatban lévő ügyeikkel. Tisztázásra vár az is, hogy a végrehajtók kapnának-e kártalanítást az irodák vagy a kinevezések megszüntetéséért, illetve miként biztosítanák az átmenetet az állami vagy bírósági rendszerbe. A Világgazdaság megkereste a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségét, hogy kommentálják a miniszterelnök csütörtöki bejelentését.