● news.bsdnet.hu

Az amerikai agrárminisztérium (USDA) friss európai baromfipiaci jelentése külön fejezetet szentel annak, hogy Szlovákia szerepe egyre inkább eltolódik a hagyományos baromfitermeléstől a feldolgozás és a kereskedelem felé. A jelentés szerint a hazai csirkefogyasztás csak mérsékelten nő, miközben a szlovák ágazat bővülését mindinkább a feldolgozóipari tevékenység és az exportlehetőségek hajtják. Az USDA ennek példájaként külön kiemeli az ukrán baromfihúst. A jelentés megfogalmazása szerint az EU-ba irányuló ukrán csirkehúsexport „jelentős része” Szlovákiába kerül, ahol az EU Poultry nevű vállalat dolgozza fel. A cég az ukrán MHP baromfiipari óriással működik együtt, a szlovák üzem földrajzi elhelyezkedése pedig megkönnyíti a hűtött csirkehús gyors beszállítását az ukrán vágóhidakról. Az USDA még ennél is tovább megy: azt írja, hogy a feldolgozott végterméket ezt követően „EU-s feldolgozott termékként” lehet értékesíteni, ami lényegében lehetővé teszi, hogy a végső fogyasztónak ne kelljen feltétlenül feltüntetni az ukrán eredetet. Az Európai Bizottság szeptember 23-án frissített baromfipiaci adatbázisa szerint 2025 egészében 200 244 tonna ukrán baromfihús érkezett az Európai Unióba, hasított súlyegyenértéken számolva. Ez 3 százalékkal volt több az egy évvel korábbi 194 484 tonnánál. Összehasonlításképpen 2023-ban még 231 943 tonna volt az ukrán behozatal. A legfrissebb, jelenleg rendelkezésre álló 2026-os adatok januártól májusig tartanak. Ebben az öt hónapban az EU 96 721 tonna ukrán baromfihúst importált, 13,9 százalékkal többet, mint 2025 azonos időszakában. Ukrajna ezzel továbbra is az EU egyik legfontosabb külső beszállítója. Fontos ugyanakkor, hogy az USDA-jelentés szűkebb kategóriát, csirkehúst vizsgál, míg az Európai Bizottság fenti kereskedelmi adatai a teljes baromfihús-kategóriát mutatják. Az USDA szerint az ukrán csirkehús EU-importja a 2022-es vám- és kvótamentesség bevezetése után csaknem megduplázódott, majd 2023-ban tovább nőtt. A 2025 októberében életbe lépett a felülvizsgált EU–ukrán kereskedelmi megállapodás, amely már ismét korlátozta az érzékeny agrártermékek behozatalát, ezért az amerikai minisztérium 2026-ra és 2027-re inkább stabilizálódást vár. A nagyságrendet jól mutatja az EU Poultry saját működése. A vállalat közlése szerint évente több mint 40 ezer tonna csirkehúst dolgoz fel szlovákiai üzemében. 2023-ban konkrétan 44 500 tonna importált baromfihúst dolgozott fel ; ebből mintegy 10 ezer tonna került a szlovák piacra, a fennmaradó mennyiséget pedig 22 európai országba értékesítették. A társaság korábbi közlése szerint termékeinek mintegy 22 százaléka Csehországba, 21 százaléka Szlovákiába került, míg körülbelül 57 százalékot más európai piacokon, köztük értékesítettek. Ez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy az évi több mint 40 ezer tonna teljes egészében ukrán eredetű. A társaság 2025-ös hivatalos éves jelentése éppen azt hangsúlyozza, hogy diverzifikálta alapanyag-beszerzését, de nem hozta nyilvánosságra, hogy mekkora mennyiségű ukrán nyersanyagot dolgozott fel. A jelentésből annyi derül ki, hogy a Ready-to-Cook és Ready-to-Eat termékek értékesítése 890 tonnáról 2 104 tonnára nőtt 2025-ben, és a vállalat további feldolgozókapacitás-bővítést tervez. Jogi szempontból elemezve, az kiemelendő, hogy a szlovákiai darabolástól vagy feldolgozástól az ukrán csirke minden értelemben automatikusan nem válik „EU eredetűvé”. Az uniós szabályok a friss, hűtött és fagyasztott baromfihúsnál kötelezővé teszik a nevelés és a vágás helyének megjelölését. A feldolgozott élelmiszerekre azonban ez a speciális hús-eredetjelölési rendszer már nem vonatkozik. Ezért, például egy további feldolgozáson áteső baromfitermék esetében valóban előállhat az ahelyzet, hogy a címkén a vásárló nem látja külön az „Ukrajna” megjelölést. Ha viszont a készterméket kifejezetten szlovák vagy EU-eredetűként tüntetik fel, miközben fő összetevője más eredetű, az uniós szabály szerint a fő összetevő eltérő eredetét is jelezni kell, vagy kellene, esetleg közölni kellene, hogy az nem onnan származik, mint maga az élelmiszer. Az Eurostat adatai lapján a Világgazdaság korábban megírta, hogy az Európai Unió csirketermelése az idei első fél évben 5,5 százalékkal nőtt, a bővülés motorjai pedig egyértelműen a kelet-közép-európai országok voltak. Magyarország kiugró növekedést produkált, miközben a baromfi hazai vágása és az export is meredeken emelkedett, az árak viszont lefelé tartanak. A versenyt pedig tovább élezheti Ukrajna, ahol bár nő a kivitel, mostanában komoly problémát az exportlogisztika akadozása. Az ukrán agrár- és élelmiszeripari termékek növekvő uniós jelenléte egyre élesebben veti fel a tisztességes verseny kérdését. Miközben az európai gazdáknak költséges környezetvédelmi és állatjóléti előírásokat kell teljesíteniük, ukrán versenytársaik ezek jelentős részét egyelőre nem kötelesek alkalmazni – ráadásul a kontinens egyik l egnagyobb baromfiipari vállalata több százmillió eurónyi, európai hátterű fejlesztési hitelhez is hozzájutott.