● news.bsdnet.hu

A Magyar Nemzeti Bank kedden változatlanul, 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot, megszakítva a kamatcsökkentési sorozatot, ugyanakkor az euróbevezetésre irányuló törekvések részeként 3-ról 2,5 százalékra mérsékelte az inflációs célt . Kurali elmondta, hogy amennyiben az adatok alátámasztják, a további kamatvágás lehetősége természetesen nyitva áll. Hozzátette, hogy az energiapiaci folyamatok, a 2027-es költségvetés, valamint a kormány által a következő hónapra ígért középtávú fiskális terv kulcsfontosságú lesz a döntéshozók számára. A jegybank idén négyszer hajtott végre kamatcsökkentést, miközben az infláció tartósan a cél alatt maradt, bár augusztusban a júliusi 1,2 százalékról 1,3 százalékra emelkedett. Kurali szerint amennyiben a költségvetési oldalon tisztázódik a helyzet és megindul az eurócsatlakozási folyamat, az a jelenleginél lényegesen kedvezőbb kockázati környezetet teremt, hiszen most az euróbevezetés még csupán ígéret. Az alelnök kifejtette, hogy Magyar Péter miniszterelnök azon vállalása, miszerint 2030-ra teljesíti az euróbevezetés feltételeit, azt jelenti, hogy Magyarországnak legkésőbb 2029 elején csatlakoznia kell az ERM–2 árfolyam-mechanizmushoz. Az euró bevezetésének legkorábbi időpontja 2032. január 1. lehet, ha Magyarország 2030-ra teljesíti a maastrichti kritériumokat – fogalmazott Kurali. Magyar Péter, aki áprilisban tizenhat év után váltotta Orbán Viktort a kormány élén, ismét napirendre tűzte az euróbevezetést, ami jelentős ralit váltott ki a hazai eszközpiacokon. A Deutsche Bank adatai alapján a külföldi befektetők az idei évben már több mint 13 milliárd dollárnyi tőkét fektettek be a hazai kötvénypiacon. A fő kockázatok között Kurali az ingadozó energiaárakat és a klímaváltozás hatásait emelte ki, amelyek a jegybank becslése szerint idén 0,4 százalékponttal vetik vissza a gazdasági növekedést, miközben felfelé mutató inflációs kockázatot hordoznak. Belföldi oldalon az erőteljes bérnövekedést és a szolgáltatások árdinamikáját nevezte meg fő veszélyforrásként. Kurali szerint az 5-6 százalékos szolgáltatásinfláció – amelyet a banki és telekommunikációs szektorban végrehajtott egyszeri áremelések is fűtenek – túlzottan magas. Az alacsonyabb inflációs cél arra hivatott, hogy alkalmazkodásra késztesse a gazdasági szereplőket, gátat szabva a kétszámjegyű béremelkedéseknek, míg a vállalatoknak a termelékenység javításával kell elkerülniük a bér-ár spirál kialakulását. Forrás: Reuters Címlapkép forrása: Portfolio Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.