● news.bsdnet.hu

Pontosan egy hete, egy pénteki kormányzati tájékoztatón jelentette be Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedésért és beruházásokért felelős miniszter, hogy a kormány meg kívánja szüntetni az előző kabinet idején 35 évre megkötött autópálya-koncessziós szerződést. A nyilvánosság előtt az is elhangzott, hogy a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel (MKIF) kötött megállapodás alapján a 35 év alatt teljesítendő kifizetések nominális értéke nettó 23 196 milliárd forint. Még aznap megjelent a Magyar Közlönyben az autópálya-koncessziós szerződés megszüntetéséről szóló kormányhatározat. A kabinet azonnali határidővel arra utasította Vitézy Dávidot, hogy tájékoztassa a koncesszort és a koncessziós társaságot a magyar állam jogi és gazdasági álláspontjáról, valamint kezdeményezzen tárgyalásokat az állam számára gazdaságilag hátrányos helyzet rendezéséről. A tárgyalások sikertelensége esetén a miniszternek intézkedési javaslatot kell készítenie a kormány számára a jogviszony lezárására. Az Economx ezért arra volt kíváncsi, hogy a kormányzati bejelentést követően megkezdődött-e már az egyeztetés az érintettek között. Az MKIF nem válaszolt megkeresésünkre. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium ugyanakkor közölte, hol tart jelenleg a sok ezermilliárd forintos ügy, amelyről Magyar Péter korábban úgy fogalmazott: „az MNB-botrány ehhez képest aprópénz”. Tekintettel arra, hogy az autópálya-koncessziós szerződés megszüntetéséhez kapcsolódó folyamat és eljárás kezdeti lépéseinél járunk, ezért egyelőre részletesebb információkat nem áll módunkban megadni kérdéseire. Ugyanakkor fontos feladatunknak tekintjük a közpénzek pazarlásának megállítását és annak biztosítását, hogy az autópályák üzemeltetése, felújítása és fejlesztése a lehető leghatékonyabban, megfelelő műszaki és humán erőforrás feltételekkel történjen a jövőben újból állami szerepvállalással, hiszen jelen konstrukcióban a Mészáros-féle MKIF Zrt. óránként 77 millió forint kap a koncessziós szerződés alapján – közölte a szaktárca. A minisztériumi válaszból így egyelőre nem derül ki, megtörtént-e már az első érdemi egyeztetés az MKIF és a kormány között. A tárca által közölt óránkénti 77 millió forintos összeggel számolva a szeptember 18-i bejelentést követő 168 órában 12 milliárd 936 millió forintnyi koncessziós díj ketyegett tovább. Ez természetesen nem azonos a társaság nyereségével. Az időzítés azért is érdekes, mert az MKIF már a múlt pénteki bejelentés estéjén közölte : figyelemmel követte a miniszterelnök bejelentését, és várja az erről szóló hivatalos, írásos tájékoztatást. A társaság azt írta, ennek megismerése után alakítja ki hivatalos álláspontját, amelyről később a nyilvánosságot is tájékoztatja. Az MKIF honlapján szeptember 18. óta nem jelent meg újabb, a koncesszió megszüntetésére reagáló közlemény. Vitézy Dávid a hét elején egy interjúban arról beszélt , hogy a kormány álláspontja szerint a konstrukció alapvető problémája annak jogszerűsége. A miniszter szerint a koncesszor olyan tevékenységekről is saját hatáskörben dönthetett, amelyek egyébként közbeszerzés-kötelesek lennének. A szeptember 18-i kormányzati tájékoztatón azt is állította, hogy a szerződés struktúrája miatt az MKIF nem viselte egy hagyományos koncesszió tipikus gazdasági kockázatait. Vitézy korábbi közlése szerint a szerződés több mint kétszeresen túlárazott a Magyar Közút áraihoz képest, a beruházási elemek pedig 30–35 százalékkal haladják meg a magyar építőipari közbeszerzések árszintjét. A kormány azt is bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tesz az ügyben. Ezek a kormány állításai; az MKIF korábban több ponton vitatta a koncesszió költségeivel kapcsolatos összehasonlításokat. A bejelentést követő folyamat várható nehézségeire a Világgazdaság is felhívta a figyelmet . A lap szerint a koncesszió megszüntetése több nagy gyorsforgalmiút-fejlesztés ütemezését is érintheti, köztük az M7-es bővítését és az M0-s alternatívájaként tervezett M200-as gyorsforgalmi út megépítését. A lap a 2026-os költségvetési adatok alapján a koncessziók fajlagos költségeit is összevetette. A kormány és az MKIF számításai ezen a ponton eltérő módszertant és úthálózati adatokat használnak, ezért az egy kilométerre jutó összegek önmagukban nem rendezik a túlárazásról folyó vitát. Az MKIF saját közlése szerint a költségvetési előirányzat alapján az általa kezelt hálózatra kilométerenként 288 millió forint, az M5/M6 koncessziókra 460 millió forint jut 2026-ban. A szerződés megszüntetése a már folyamatban lévő és előkészített beruházások miatt is összetett kérdés. Az M1-es bővítése jelenleg zajlik, a Világgazdaság szerint pedig jövő ősszel indulna az M7-es 2×3 sávosra bővítése az M0-s autóút és Balatonszabadi között, valamint az M200-as gyorsforgalmi út kivitelezése. A lap szerint ezeknek a projekteknek az ütemezése is bizonytalanná válhat, amennyiben az állam megszünteti a jelenlegi koncessziós konstrukciót. Megosztom