● news.bsdnet.hu

Az orosz parlament alsóházának megválasztásakor a kormányzó Egységes Oroszország párt 349-et szerzett meg a 450 mandátumból – jelentette be Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) elnöke pénteken Moszkvában. A hivatalos végeredmény szerint Mindez azt jelenti, hogy Putyinék 77,5 százalékos mandátumtöbbséget szereztek a törvényhozásban. Rajtuk kívül négy független jelöltet is megválasztottak az Állami Dumába. A CIK elnöke kiemelte, az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” 46 részvevője szerzett mandátumot, ami meghaladja az összlétszám 10 százalékát. A szövetségi parlamenti választásokkal egy időben, a szeptember 18-20. között tartott voksoláson 39 régióban megújult a törvényhozó testületek összetétele, tíz régióban a régióvezetőket és számos helyen a városi tanácsokat is megválasztották. A kormánypárt az összes regionális parlamentben megszerezte az első helyet, és győzött az összes hivatalban lévő, vagy az elnök által ügyvivőnek kinevezett régiófőnök is. Pamfilova szerint a parlamenti választáson és az azzal egyidejűleg megtartott különböző szintű regionális politikai erőpróbákon 60 448 094 ember voksolt, ami 59,8 százalékos részvételi arányt jelent. 33 régióban több mint hétmillióan éltek az elektronikus távszavazás lehetőségével. Külföldön 152 ország 333 választókörzetében 280 355 ember szavazott. Mint arra a CIK elnöke felhívta a figyelmet, a részvételi arány a legmagasabb volt a legutóbbi három választás közül, dacára az ukrán dróntámadásoknak és „terrorfenyegetésnek”. Közölte azt is, a különböző szintű választási bizottságok hat tagja vesztette életét ukrán csapások következtében, s 11 régióban 75 választási körzetként működő épület semmisült meg. Pamfilova a lebonyolítást nehezítő tényezők között nevezte meg, hogy a választási bizottságoknak hamis leveleket küldtek, a testületek tagjai és gyermekeik fenyegetéseket kaptak, a telefonjukat megkísérelték feltörni. A választási kampány kezdete óta 28 millió, a Központi Választási Bizottság honlapja ellen irányuló, potenciálisan veszélyes támadást regisztráltak, közülük 14,7 milliót szeptember 18. és 22. között. 36 DDoS-támadást hajtottak végre a Választási Felügyeleti Hivatal erőforrásai ellen. Az idei volt az első parlamenti választás az ukrajnai háború kezdete óta, először vonták bele a 2022-ben elcsatolt négy régiót. A háborút ellenző és tűzszünetet sürgető Jabloko párt országos listáját – kampányfinanszírozási és a szerzői jogok megsértésére hivatkozva – törölte az orosz legfelsőbb bíróság. Emlékezetes, még nyár közepén a rendőrség őrizetbe vette Borisz Nagyezsgyint, Putyin háborújának egyik legfőbb ellenzőjét, miután bejelentette indulási szándékát. A 2024 tavaszán tartott orosz elnökválasztást fölényesen, több mint 87 százalékkal húzta be Vlagyimir Putyin; bár a Budapesten voksolók körében nem az államfő kapta a legtöbb szavazatot. Mindeközben nem szünetel a háború: Kijevet újabb tömeges orosz dróntámadás érte péntekre virradó éjszaka és reggel, az eddigi adatok szerint egy 14 éves fiú meghalt, legalább nyolcan pedig megsebesültek az ukrán fővárosban. Odesszában családi házak rongálódtak meg, ott egy halottról és egy sebesültről tudni, Zaporizzsjában két egészségügyi intézményt ért találat, egy ember pedig megsebesült, jelentették pénteken az illetékes ukrán hatóságok. A légierő parancsnokságának jelentése szerint az orosz hadsereg 295 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra. Az előzetes adatok szerint a légvédelemnek 267 drónt sikerült megsemmisítenie. 16 helyszínen találatokat rögzítettek, 4 esetben pedig roncsok lezuhanását észlelték. Megosztom