● news.bsdnet.hu

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) vezetői rámutatnak, hogy a legfeljebb 10 százalékos árréskorlát egyik legsúlyosabb következménye a beszerzési árak átláthatóvá válása. Mivel a fogyasztói árakból a kereskedők könnyen visszaszámolhatják az átadási árakat, a gyártók féltve őrzött árképzési stratégiája lelepleződött. Az üzletláncok így mindenkitől a piacon látható legalacsonyabb árat követelik, függetlenül a megrendelt mennyiségtől vagy a termékkínálattól, ami jelentősen meggyengítette a hazai beszállítók alkupozícióját. Az árak átláthatósága arra is rávilágított, hogy a kereskedők a gyártói márkákra jóval magasabb árrést alkalmaznak, mint a sajátmárkás termékekre, ami eleve hátrányos helyzetbe hozza a magyar márkatulajdonosokat. Ráadásul a 10 százalékos korlát sok esetben nem fedezi az üzletláncok valós logisztikai és működési költségeit. A szabályozott termékeken elszenvedett veszteségeiket a kereskedők úgy próbálják ellensúlyozni, hogy a szabadáras élelmiszereknél egyre lejjebb nyomják a beszerzési árakat. Ezzel a keresztfinanszírozással kizárólag a beszállítók terhére tudják növelni a hasznukat, miközben a veszteségek minimalizálása érdekében az olcsó külföldi árukat helyezik előtérbe. Az elmúlt másfél év statisztikái egyértelműen mutatják a hazai termékek arányának visszaesését. Mára egyértelművé vált, hogy az árakat nem az adminisztratív beavatkozások, hanem a globális piaci folyamatok rendeződése szorította le. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a kiskereskedelmi élelmiszerárak 2025 novembere óta folyamatosan csökkenő trendet mutatnak, 2026 júliusára pedig a tisztított élelmiszer-árszint már közel 5 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Mindezek tükrében az árrésstop fenntartására ma már nincs racionális gazdasági érv, így az intézkedés kivezetése elengedhetetlen a piac egészséges működésének és a hazai élelmiszeripar stabilitásának helyreállításához.