Miközben az állam az MKIF-es autópálya koncessziókra lő, addig külföldieknek szó nélkül fizet egy sokkal rosszabb szerződésre
Blikk
2026-09-25 15:25
Miközben a Tisza-kormány az MKIF által vitt autópálya-koncesszió megszüntetését tervezi, Palóc André szerint egy jóval drágább külföldi konstrukció továbbra is érintetlen marad. A Fidesz gazdasági szakpolitikusa szerint a rendelkezésre álló adatok alapján a külföldi tulajdonú M5-ös és M6-os koncesszió kilométerenként lényegesen többe kerül az államnak.
Blikk-összeállítás
Ezeket látta már?
Egyetlen koncessziós szerződés sem lehet érinthetetlen, de egy működő rendszer felszámolásához nem elegendő a politikai ellenszenv – mondta a Világgazdaságnak Palóc André. A Fidesz gazdasági szakpolitikusa szerint miközben a Tisza-kormány az MKIF által működtetett autópálya-koncessziót bírálja, kevés szó esik a külföldi tulajdonú M5-ös és M6-os konstrukcióról, amelynek kilométerenkénti költsége magasabb.
A 2026-os költségvetés adatai alapján az M5-ös és az M6-os esetében mintegy 460 millió forint jut egy kilométerre, míg az MKIF által kezelt 1315 kilométeres hálózatnál 288 millió forint. Ez kilométerenként 172 millió forintos, csaknem 60 százalékos különbséget jelent.
Palóc André szerint ezért kérdéses, hogy a jelenlegi modell felszámolása miként szolgálná az autósok vagy a költségvetés érdekeit. „A számok alapján ez nem költségcsökkentésnek, hanem drágításnak látszik.”
A politikus szerint az MKIF teljesítményét az elvégzett munkák alapján is érdemes vizsgálni. A társaság közlése szerint 2025-ig mintegy 700 kilométeren újították fel a gyorsforgalmi utak burkolatát, emellett 315 hidat és 68 pihenőt is megújítottak.
Az MKIF 2025 végéig nettó 673 milliárd forint rendelkezésre állási díjat kapott az államtól, és közlése szerint ezt teljes egészében az általa kezelt úthálózatra fordította. A társaság emellett jelentős önerővel és piaci hitelekkel finanszírozza a fejlesztéseket.
Palóc André szerint a koncesszió esetleges átalakítása az M1-es bővítését is érintheti. A beruházás jelenleg is zajlik, az MKIF 78 kilométeres szakasz bővítésén dolgozik, miközben a társaság tájékoztatása szerint a munkálatok alatt is biztosítják a két-két forgalmi sávot.
Palóc André azt is kifogásolta, hogy a koncesszió átalakítása esetén külföldi vállalatok kaphatnak nagyobb szerepet az autópályák építésében és felújításában. Szerinte ez nem pusztán tulajdonosi kérdés, hiszen a beruházásokból származó nyereség és a kapcsolódó szakmai tudás gazdasági haszna is másképp alakulhat.
A politikus ugyanakkor elismerte, hogy egyetlen koncessziós szerződés sem lehet érinthetetlen. Szerinte az államnak ellenőriznie kell, hogy az adófizetők pénzéért megfelelő szolgáltatást kap-e, és az esetleges indokolatlan költségeket vagy nem teljesített vállalásokat fel kell tárni.
Álláspontja szerint azonban a rendszer átalakítását csak akkor indokolhatná a gazdasági racionalitás, ha bizonyítható lenne, hogy az új modell olcsóbb és hatékonyabb. A most ismert költségadatok alapján szerinte ez nem látszik.
Az ügy előzménye , hogy szeptember 18-án Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette: a kormány megkezdi a 2022-ben, 35 évre megkötött autópálya-koncesszió lezárásának előkészítését. A kabinet szerint a szerződés gazdasági és jogi szempontból is aggályos, ezért tárgyalásokat kezdeményeznek az MKIF-fel a koncesszió megszüntetéséről. A kormány ugyanakkor nem azonnali egyoldalú felmondást tervez, mert az elhúzódó jogvita kockázatával járhatna, hanem közös megegyezéssel szeretné lezárni a konstrukciót.
A 2022-ben indult megállapodás alapján az MKIF 35 éven keresztül végzi a magyar gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetését és egyes fejlesztéseit. A kormány szerint a szerződés teljes értéke több mint 20 ezer milliárd forint, és Magyar Péterék azt szeretnék elérni, hogy hosszabb távon ismét állami kézbe, a Magyar Közúthoz kerüljön az autópályák üzemeltetése. Ehhez azonban az MKIF-nél lévő autópálya-mérnökségeket, eszközöket és gépparkot is vissza kell szerezni.
Vitézy Dávid szerint a kormány célja az, hogy lehetőség szerint már 2026 végén megszűnjön a koncesszió, és az állam minél hamarabb visszavegye az autópályák működtetését. A bejelentést követően az MKIF jelezte, hogy megvárja a kormány hivatalos írásos tájékoztatását, majd ez alapján alakítja ki álláspontját.
autópályák