● news.bsdnet.hu

A Fővárosi Közgyűlés ülésén a város működését érintő ügyek mellett több, politikai vitákat kiváltó kérdés is napirendre került. A képviselők a főváros pénzügyi helyzetétől a közlekedési és közbiztonsági problémákon át a szociális ellátásig számos témát tárgyaltak. A közgyűlés döntése értelmében vizsgálhatják a Mol Bubi 3.0 közbeszerzését és regisztrációs rendszerét. A kezdeményezést Balogh Balázs, a Tisza Párt képviselője terjesztette elő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyertes cég vezetője korábban a Bubi-projekten dolgozott a Budapesti Közlekedési Központnál. A képviselő szerint belső vizsgálatnak kellene tisztáznia, mi történt a közbeszerzés során. A regisztrációs rendszer működésével kapcsolatban pedig olyan városi pletykákról beszélt, amelyek szerint regisztráció nélkül is lehet bicikliket bérelni. Gulyás Gergely Kristóf, a Fidesz képviselője ezzel szemben azt mondta, hogy hivatalos hatósági vizsgálatra lenne szükség, amely azt is feltárná, érintett-e a BKK vezetése az ügyben. A Podmaniczky Mozgalom részéről Hutiray Borbála jelezte, hogy korábban már ők is aggályokat fogalmaztak meg a közbeszerzéssel kapcsolatban. A képviselők döntöttek arról is, hogy kik képviseljék Budapestet a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában. A testületben a főváros és a kormány képviselői közösen egyeztetnek a budapesti fejlesztésekről. A közgyűlés Baranyi Krisztinát, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt fővárosi frakciójának tagját, Bovier Györgyöt, a Tisza Párt képviselőjét, valamint Gál Józsefet, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjét választotta meg. A Fidesz frakcióvezetőjének, Szepesfalvy Annának, illetve Szaniszló Sándor DK-s képviselőnek a tagságát a többség nem támogatta, így a négy helyből egyelőre hármat töltöttek be. Karácsony Gergely főpolgármesterként az FKT társelnöke lesz Magyar Péter miniszterelnök mellett. Éles vita alakult ki a közbiztonság helyzetéről is. A Fidesz „közbiztonsági vészhelyzet” kihirdetését szorgalmazta. Szécsényi Dániel szerint Budapesten olyan állapotok alakultak ki, amelyek azonnali intézkedéseket tesznek szükségessé, és a rendőrök bérpótlékának emelését is sürgette. Karácsony Gergely úgy fogalmazott, hogy a probléma létezik, de annak kizárólag közbiztonsági kérdésként való értelmezése félrevezető. A főpolgármester szerint az elmúlt tizenhat évben leépültek az addiktológiai szolgálatok, ezért a rendőri jelenlét növelése mellett a szociális és egészségügyi ellátórendszer megerősítésére is szükség van. Kiss Ambrus főigazgató szintén a szociális intézményrendszer és az addiktológiai ellátás fontosságát hangsúlyozta. A vita során a képviselők a hajléktalanság, a drogprobléma és az erőszakos bűncselekmények kérdését is érintették. A kötelező palackvisszaváltási rendszer működéséről szintén heves vita alakult ki. Keszthelyi Dorottya DK-s képviselő szerint a kerületekben tapasztalt problémák miatt szükség van a Mohu által üzemeltetett Repont-rendszer működésének felülvizsgálatára. A képviselők többek között a visszaváltó automaták működését, a bolti dolgozók terheit, az élelmiszer-biztonságot és a közterületi problémákat érintették. Gulyás Gergely Kristóf arra hívta fel a figyelmet, hogy a palackok visszaváltása miatt társasházakba is betörhetnek, és egyes épületeknek biztonsági szolgálatokat kell fenntartaniuk. Kiss Ambrus szerint további vizsgálatokra van szükség annak feltárására, hogy kik gyűjtik a palackokat, és hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a visszaváltási rendszert. A főigazgató felvetette azt is, hogy a nagy üzletek mellett boltoktól független visszaváltópontokat is működtethetnének. Karácsony Gergely a közgyűlésen arról beszélt, hogy a főváros és a kormány között zajló tárgyalások előrehaladott állapotban vannak. A főpolgármester szerint a minisztériummal közösen dolgoznak a megoldáson, és reményei szerint olyan megállapodás születhet, amely a következő évekre is rendezi Budapest pénzügyi helyzetét. A tárgyalások részleteit illetően Karácsony nem közölt konkrétumokat, arra hivatkozva, hogy a folyamatot nem szeretnék a nyilvánosság bevonásával megzavarni. Baranyi Krisztina ugyanakkor azt kérdezte, milyen jogcímen és milyen forrásból kaphat támogatást a főváros. Szerinte 120–140 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy Budapest legalább az év végéig működőképes maradjon. A közgyűlésen szóba került az önkormányzatok támogatásáról és a források visszaadásáról szóló javaslat is. A vita során a pártok eltérő álláspontokat képviseltek a főváros pénzügyi nehézségeinek okairól és a megoldás lehetséges módjáról. A növekvő üzemanyagárak a BKV működését is érinthetik. A közgyűlésen elhangzott, hogy a közlekedési vállalat éves üzemanyagszámlája jelenleg 12–13 milliárd forint körül alakul, a drágulás miatt az év végére meghaladhatja ezt az összeget. Papp Tibor, a Fidesz képviselője szerint az üzemanyagárak emelkedése a hátralévő időszakban mintegy 700 millió forintos többletköltséget jelenthet a fővárosi költségvetés számára. A képviselők a telephelyi tankolások áráról és a közlekedési vállalat finanszírozásáról is egyeztettek. A közgyűlés tárgyalta a fővárosi tulajdonban lévő aluljárói helyiségek hasznosításának kérdését is. A Fidesz részéről felmerült, hogy a kihasználatlan üzlethelyiségek bevételt hozhatnának, és a közbiztonság szempontjából is indokolt lenne a hasznosításuk. A Flórián téri aluljáróban tizenkét helyiséget ingyenesen használatba adnának a kerületi önkormányzatnak, ahol látványraktárak és Óbuda történetéhez kapcsolódó kiállítások kaphatnának helyet. A Blaha Lujza téren tizenegy vitrin használatát biztosítanák ingyenesen a Ludwig Múzeum számára, amelyekben kiállításokat népszerűsíthetnének. A képviselők között vita alakult ki arról, hogy a helyiségek hasznosításáról milyen koncepció alapján és mely testület hatáskörében szülessenek döntések. A közgyűlésen számos városüzemeltetési és szociális ügy is napirendre került: