● news.bsdnet.hu

Nem zárta le az idei kamatcsökkentési ciklust a Magyar Nemzeti Bank (MNB): megfelelő adatok esetén még 2026-ban sor kerülhet újabb lazításra – mondta Kurali Zoltán, a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke a Reutersnek . A jegybank kedden 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, ezzel négy idei kamatcsökkentés után szünetet tartott. Az alelnök szerint a következő döntéseknél több tényezőt is mérlegelni kell. Kiemelten fontos lesz amelyet várhatóan októberben mutatnak be. Kurali úgy fogalmazott: amennyiben az adatok indokolják és a lépés megfelelően megalapozott, továbbra is nyitva áll a monetáris lazítás lehetősége. A Reuters szeptemberi elemzői felmérésének mediánja jelenleg még egy, 25 bázispontos kamatcsökkentést jelez előre az év végéig. Az MNB alelnöke szerint a költségvetési pálya tisztázása és az euróbevezetési folyamat tényleges elindítása kedvezőbb kockázati környezetet teremthet Magyarország számára. Jelenleg ugyanis az euró bevezetése még vállalás, egy konkrét folyamat elindítása azonban már más megítélést eredményezhet a piacokon. A jegybanknak ugyanakkor továbbra is óvatosnak kell maradnia. Kurali a globális kötvénypiaci hozamok erős ingadozását és az energiaárakat is a legfontosabb külső kockázatok közé sorolta. A magyar infláció augusztusban 1,3 százalékra gyorsult a júliusi 1,2 százalékról, miközben az MNB a héten 3-ról 2,5 százalékra csökkentette inflációs célját. A lépés már összefügg az euróbevezetés előkészítésével is. Kurali Zoltán az euró magyarországi bevezetésének lehetséges menetrendjéről is konkrét dátumokat mondott. A kormány azt vállalta, hogy Magyarország 2030-ra teljesíti az euróövezeti csatlakozás feltételeit. Ez az MNB alelnöke szerint azt jelentheti, hogy az ország legkésőbb 2029 elején beléphet az ERM–II árfolyam-mechanizmusba , amelyet az euró előszobájaként is emlegetnek. Ha Magyarország 2030-ra teljesíti a maastrichti kritériumokat, akkor Kurali szerint 2032. január 1. lehet az euró bevezetésének legkorábbi lehetséges időpontja. A Reuters által ezen a héten megkérdezett közgazdászok 2029-re vagy 2030-ra várják Magyarország belépését az ERM–II-be. Az alelnök arról nem kívánt nyilatkozni, milyen forintárfolyam mellett lenne célszerű csatlakozni az árfolyam-mechanizmushoz. A magyar eszközök iránt ugyanakkor már most jelentősen nőtt a külföldi befektetők érdeklődése. A Deutsche Bank adatai szerint az év eleje óta több mint 13 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett a magyar kötvénypiacra. Az MNB számára nemcsak a külső környezet jelent bizonytalanságot. Kurali a gyors béremelkedést és a szolgáltatások továbbra is erős drágulását nevezte a legfontosabb belföldi inflációs kockázatok között. A jegybank alelnöke szerint a 2,5 százalékra csökkentett inflációs célnak idővel a vállalatok és a munkavállalók várakozásaiban is meg kell jelennie, és véget kell vetnie a kétszámjegyű béremelkedések időszakának. Kiemelte, hogy a cégeknek ehhez a termelékenység javítására van szükségük, különben fennáll a bér-ár spirál veszélye. Kurali szerint az 5–6 százalék körüli szolgáltatásinfláció továbbra is túl magas, még akkor is, ha annak egy részét a banki és telekommunikációs szektor egyszeri áremelései magyarázzák. A jegybank készen áll arra, hogy szakmai tapasztalatával támogassa az euróbevezetést, amint a kormány hivatalosan elindítja a folyamatot – hangsúlyozta az MNB alelnöke.