● news.bsdnet.hu

A SAFE- program keretében az Európai Unió összesen 150 milliárd euró értékű, kedvezményes hitelkeretet biztosít a tagállamok védelmi beruházásainak finanszírozására. Magyarország korábban 16 milliárd euróra pályázott, most azonban ennek alig több mint egyharmadát venné igénybe. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője a testület sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tagállamok maguk döntenek a hitel összegéről, az elérhető források mértéke nem változott. Brüsszel már megkapta a magyar hatóságoktól a végleges hitelösszegre vonatkozó információt. A felek jelenleg a frissített magyar tervről egyeztetnek, amelyet a Bizottság várakozásai szerint rövid időn belül benyújtanak − közölték a HVG-vel uniós források. Magyarország mellett több tagállam is úgy döntött, hogy nem használják fel a teljes keretet. Az Európai Bizottság ezért még idén új felhívást tervez közzétenni, amelyben a fennmaradó forrásokra lehet pályázni. Ruszin-Szendi Romulusz csütörtökön közölte , hogy a kormány mérlegeli azokat a lehetőségeket, amelyek segítik a haderőfejlesztést anélkül, hogy túlzottan megterhelnék az államháztartást. A SAFE-program kapcsán hangsúlyozta, hogy ez egy hitel, így ezeket a forrásokat később vissza kell fizetni. A kormány mérlegeli a lehetőségeket, amelyek valóban segítik a honvédelmi fejlesztéseket. Mindezt úgy, hogy közben nem terhelik meg túlzottan az államháztartást − fogalmazott a miniszter. Ahogy felmerült egy új pályázat kiírásának lehetősége, Paweł Zalewski lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes azonnal érdeklődését fejezte ki. Ez egy újabb esély Lengyelország számára − fogalmazott a politikus. A tét hatalmas, mivel a SAFE-program teljes kerete 150 milliárd euró , így hatalmas összegek keresnek majd rövid időn belül új gazdát. Lengyelország egyébként az első kör legnagyobb nyertese volt: 43,7 milliárd eurót a programban részt vevő 18 ország közül. Varsó most azért is lehet különösen kedvező helyzetben, mert Olaszország várhatóan nem használja fel a számára eredetileg elkülönített teljes összeget. Brüsszel korábban 14,9 milliárd eurós keretet javasolt Rómának, Antonio Tajani olasz külügyminiszter azonban 6-9 milliárd eurós igényről beszélt, Giorgia Meloni miniszterelnök pedig ennél is kevesebbről, 4-5 milliárd euróról. Magyarország módosításával az elérhető források összege szintén jelentős mértékben növekszik, mivel a kormány döntése nyomán nagyjából 11 milliárd euró kerül vissza a kalapba. Érdemes megjegyezni, hogy hazánk a program harmadik legnagyobb kedvezményezettje lehetett volna Lengyelország és Románia után. Lengyelország közben már konkrét céljai vannak: az első körből származó forrásokat az úgynevezett Keleti Pajzs programra, drónelhárító rendszerekre, légvédelemre, tüzérségre és katonai szállítási infrastruktúrára fordítaná. A lengyel kormány szerint a pénzek 89 százaléka a hazai ipart és a lengyel gazdaságot erősítheti. A második kör tehát egy újabb versenyt indíthat a milliárdokért, mivel úgy tűnik több tagállam is önként mond le a számára elérhető kedvezményes védelmi hitel egy részéről.