● news.bsdnet.hu

A minap adott exkluzív interjút Várkonyi Andrea a Story magazinnak. Beszélt a Mészáros Lőrinccel való házasságáról, arról, hogy nem érti, miért zavarja az embereket, hogy ők jólétben élnek, alapítványokról, cégekről, és arra az állításra is reagált, hogy NER-feleségnek nevezik. Kiderült, van házassági szerződésük, de annyira megbízik a férjében, hogy el sem olvasta. Talán mondanunk sem kell, hogy nagy visszhangja volt az interjúnak, sokan reagáltak rá: többek között Marjai Judit egykori modell is, aki jó ideje foglalkozik politikával és ehhez kapcsolódó tartalmakkal a közösségi oldalaink.  Kedves Andrea! Azt mondod, nem vagy NER-feleség. Én pedig nem akarok olyan országban élni, ahol a NER-feleségek mondják meg nekem, mit tekintsek természetes fejlődésnek, jogos gazdagodásnak, ízlésnek, divatnak és boldogságnak. Nem akarok olyan országban élni, ahol az ország leggazdagabb emberének felesége egy jachtról magyarázza el azoknak, akik a hónap végén már az élelmiszeren spórolnak, hogy mindenki úgy halad előre, ahogyan a lehetőségei engedik: előbb albérlet, aztán kis lakás, kis autó, majd nagyobb autó, végül dizájnerüzlet. Mert milliók életéből éppen ez a „majd” maradt ki. Nem jutottak el az albérletből a saját lakásig. A kis autóból a nagyobbig. A hitelből a biztonságig. A munkából a gyarapodásig. Sokan nemhogy ötről hatra, de hónapról hónapra sem jutottak. Nem azért, mert nem dolgoztak eleget, hanem mert ebben az országban a munkából származó jövedelem és a politikai kapcsolatokkal megtámogatott vagyonosodás között szakadék nyílt. Te pedig ennek a szakadéknak a luxusoldaláról közlöd velük, hogy ez tulajdonképpen személyes evolúció. Nem. Ez nem evolúció. Ez társadalmi egyenlőtlenség. Ha lesz még egy diplomád, ajánlom hozzá Thorstein Veblen munkásságát. Ő írta le a hivalkodó fogyasztás jelenségét: amikor a luxus már nem pusztán a kényelmet szolgálja, hanem társadalmi üzenetté válik. Azt közli: megtehetem. És minél többen nem tehetik meg, annál hangosabb az üzenet. A 2300 forintos ruha egy jachton nem a szerénység bizonyítéka. Hanem a magyar Marie Antoinette-mondat modern változata: ha nincs pénzetek jachtra, legalább vegyetek hozzá olcsó ruhát. Tudjuk, Marie Antoinette valószínűleg soha nem mondta, hogy „ha nincs kenyér, egyenek kalácsot”. A mondat mégis fennmaradt, mert tökéletesen leírta az uralkodó elit és a társadalom valósága közötti szakadékot – kezdte a bejegyzést, amit ITT tudsz megnézni. A továbbiakban nem idéznénk, inkább összefoglalnánk a nagyon hosszú posztot.  Marjai Judit több ponton is élesen bírálta azt a képet, amelyet az üzletasszony az elmúlt időszakban magáról és a házasságáról kialakított. A szerző szerint különösen nagy az ellentmondás Várkonyi korábbi, önálló és saját egzisztenciával rendelkező nőként felépített imázsa, valamint aközött, hogy most arról beszél: egy számára ismeretlen tartalmú vagyonjogi szerződést írt alá. Nem kíméli Várkonyi férjét, Mészáros Lőrincet sem. Hangsúlyozza, hogy szerinte nem lehet egyszerűen azzal elintézni a kérdéseket, hogy a vállalkozások jól mennek, embereknek adnak munkát és adót fizetnek. A bejegyzés a közbeszerzéseket és a politikai kapcsolatokat is a kritika középpontjába állítja. (Forrás: Facebook / TV2) Marjai a műsorvezető jótékonysági szerepvállalását is szóba hozza. Elismeri, hogy a Pro Filii Alapítvány sokakon segít, ám szerinte a jótékonykodás nem törli el a vagyon eredetével, a közpénzekkel vagy a hatalom és az üzleti világ kapcsolatával kapcsolatos kérdéseket. A poszt egyik legerősebb része a „bullying” kérdését feszegeti: a szerző szerint Várkonyi joggal utasíthatja el a külsejét, korát vagy női mivoltát támadó gyalázkodást, de szerinte a vagyonról, luxuséletről és politikai kapcsolatokról szóló kérdések már nem tekinthetők egyszerű bántásnak. A bejegyzés végén azt állítja: nem Várkonyi és Mészáros szerelmét akarja megkérdőjelezni, hanem azt vitatja, hogy a magánélet és a boldog házasság felülírhatja-e a közéleti kérdéseket. A szerző szerint a „NER-feleség” nem egyszerűen egy családi állapot, hanem egy társadalmi szerep, és úgy véli, Várkonyi nem kérheti számon az embereken, ha kérdéseik és kritikáik vannak az elmúlt évek gazdasági-politikai rendszerével kapcsolatban.