● news.bsdnet.hu

Nem finomkodik a Demokrata elnevezésű, fideszes lap a Tisza kormányzásáról megjelent interjúban , amelyben Palkovics Imrét , a minimálbér-tárgyalásokban most is a VKF tagjaként tárgyaló Munkástanácsok Országos Szövetségének korábbi elnökét nyilatkoztatják. A Fidesz-kormányok idején regnáló, a választások után visszavonult érdekképviseleti vezető abban következetesen egyetért a riporterrel, hogy a Tisza kormányzását a bizonytalanság jellemzi, amit a „magyarok nem szeretnek”, és a feszültséget az okozza, hogy „Magyar Péter kampányban tett ígéretei és a valóság nem fedik egymást”. A volt konföderációs elnök arról, hogy mire számíthatnak a bérből és fizetésből élők jövőre, állítja: a 2024 végén három évre kötött, többlépcsős megállapodásban foglaltakkal szemben – amely 2027-re 14 százalékos minimálbér-emelést irányoz elő –, reálisan csak körülbelül 8 százalékkal emelkedhet a legkisebb kötelező kereset. Ez 350 ezer forintos bruttó minimálbért jelentene – jelezte Palkovics Imre, elismerve, hogy már az idei évre sem sikerült megvalósítani az előirányzott, 13 százalékos emelést . Ismert: jelenleg teljes munkaidő esetén havibérként minimum bruttó 322 800 forint jár, míg a legalább középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum bruttó 373 200 forint. Az Eurostat számsorai alapján Magyarországon jelenleg az EU negyedik legalacsonyabb minimálbére jellemző, amely régiós összevetésben is jelentős lemaradást mutat. „A megállapodás nem kőbe vésett verdikt, benne van a kényszerű és szükségszerű változtatás lehetősége” – fogalmazott. Felül kell vizsgálni a korábban megkötött hároméves bérmegállapodást a makrogazdasági körülmények és tényadatok változása miatt – közölte a szociális és családügyi miniszter a Facebook-oldalán pénteken a VKF ülése után. Kátai-Németh Vilmos jelezte: Kármán András pénzügyminiszter részvételével üléseztek, aki részletes tájékoztatást adott a hazai versenyképesség előtt álló kihívásokról az érdekképviseleteknek, hogy szakmailag megalapozzák a minimálbérrel összefüggő tárgyalásokat. „A kormány a legalacsonyabb munkabérekkel összefüggő szabályozást továbbra is a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve kívánja alakítani” – húzta alá a tárcavezető. A Munkástanácsok volt elnöke felidézte: a munkaadók és a munkavállalók képviselői tavaly év végén is már csak 11 százalékos emelésről tudtak megállapodni az Orbán-kormánnyal. Márpedig a jelenleg is érvényes, 2024-es béregyezséget az előző vezetés repülőrajtos gazdasági előrejelzéseire alapozták a felek, és még a jövő évben is ez alapján kellene 14 százalékkal többet fizetni az érintetteknek. „Az emelés folyamatát a GDP és az infláció alakulásához kötötték. Sajnos elmaradt a remélt, robusztusabb gazdasági növekedés. Igaz, az infláció nincs 3 százalék fölött, de a GDP mértéke nem haladja meg majd azt a növekedési mértéket, ami a béremeléshez szükséges lenne” – mutatott rá. A szerényebb bérnövekedést a nyáron, jóval az idei egyeztetések előtt már belengették a munkaadók. Megírtuk : Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára jelezte, hogy jövőre csak egy számjegyű bérfejlesztés lehet reális, mivel nem teljesülnek az Orbán-kormány előzetes számításai a teljesítményben. Palkovics Imre szerint ugyanakkor nem lehet az előző kormányra mutogatni, mert „nem légüres térben, egy magányos szigeten tevékenykedtek”, és a Covid-járvány, az ukrajnai háború, az izraeli konfliktus, legutóbb pedig a Hormuzi-szoros körüli válság okozta turbulenciák „roppant bizonytalanná tette és teszi ma is a világgazdasági viszonyokat”. Ezzel együtt úgy látja, a magyar gazdaság abban az állapotban van, mint a kormányváltás idején, egyáltalán nem olyan katasztrofális a helyzet, mint amilyennek a Tisza „nyilván politikai szándékoktól vezérelve” beállítja. A „nemzeti kormánynak” nevezett Orbán-kabinet mellett kiállva azt is közölte, „nem olyan egyszerű”, hogy egyébként korábban már ők is engedtek a feltételekből. De, – miközben a munkáltatók „kedvesebb partnerei voltak a kormánynak”, mint a szakszervezetek – a Fidesz idején rendezett volt a bérfejlesztés menete, és „óvták a kis- és középgazdaságokat, a kkv-kat, mert azok sok embert foglalkoztatnak”. „Az azért zavart bennünket, hogy ritkán hívták össze az egyeztetőfórumot, ritkán kaptuk meg előre a megfelelő adatokat, és megesett, hogy már csak előre eldöntött lehetőségeket közölt velünk a kormány, azok közül lehetett választani” – tette hozzá. A lap tovább is megy, állítják, „a Tisza nyilatkozataiból most az szűrődik ki, hogy valamilyen különleges helyzetre hivatkozva nem is lesz jövőre béremelés”, pedig a „ propaganda szerint mindennap beérkezik az eddig visszatartott hatezer milliárdos uniós pénzünk”. Erre Palkovics megerősítette, hogy az aktuális makrogazdasági adatok alapján nyilatkozik majd a kormány, hogy milyen emelési mértéket tartana megfelelőnek. Megosztom