● news.bsdnet.hu

Az ország legnagyobb acélgyártója, az ArcelorMittal Krivij Rih szeptember 25-én közölte, hogy a gyárakat ért orosz csapások miatt nem tudja újraindítani a termelést. Augusztus óta legalább kilenc ballisztikusrakéta-támadás érte a kohászati létesítményeket, amelyek célzottan a nagyolvasztókat és más kulcsfontosságú berendezéseket rongálták meg. Ukrajna három legnagyobb vállalatánál – a Metinvesztnél, az Interpipe-nál és az ArcelorMittal Krivij Rihnél – leállt az acélgyártás. Az Ukrmetalurhprom szakmai szövetség elnöke, Olekszandr Kalenkov szerint a károk megközelítik a 100 millió dollárt, így az ágazat a 2022-es mariupoli tragédia óta a legnehezebb évét éli. A közvetlen rakétatámadásokon túl a fekete-tengeri kikötők blokádja is sújtja a szektort, mivel az export és az import tengeri úton lehetetlenné vált, a szárazföldi szállítás pedig 50-60 százalékkal drágább. Emellett az EU júniusban bevezetett vámrendszere és a karbon-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) tovább szűkíti az ukrán acél európai piaci lehetőségeit. Az ukrán gyártók egyszerre képtelenek finanszírozni a dekarbonizációt és a rakétatámadások utáni újjáépítést. Az iparág összeomlásának hatásai messze túlmutatnának a keleti és déli régiók gyárain. A Dragon Capital elemzője, Denisz Szakva szerint az építőipari cégeknek a drágább európai acélt kellene importálniuk, ami felhajtaná az építési költségeket, táplálná az inflációt, és végső soron megdrágítaná az ország újjáépítését. Karin Karlsbro európai parlamenti képviselő úgy véli, az EU ahelyett, hogy segítené, inkább aláássa az ukrán acélipart, ezért Brüsszelt a vámrendszer felülvizsgálatára sürgette. Az ágazat képviselői szeptember elején a miniszterelnöknek vázolták a helyzetet, és több megoldási javaslatot terjesztettek elő. Az egyik kulcsgondolat egy, az energetikai támogatási alaphoz hasonló acélipari alap létrehozása, amely nemzetközi forrásokból segítené az érintett vállalatokat a kritikus berendezések beszerzésében. Emellett szükségesnek tartják, hogy az EBRD-hez hasonló nemzetközi pénzintézetek is finanszírozhassák az oligarchák tulajdonában lévő vállalatokat – mint a Rinat Ahmetov érdekeltségébe tartozó Metinveszt –, amelyek jelenleg ki vannak zárva a támogatásokból. A szakma szerint a legnagyobb áttörést a fekete-tengeri tengeri szállítás újraindítása jelentené. Ez nemcsak a logisztikai költségeket csökkentené, hanem lehetővé tenné a vasércexport újraindítását is, biztos bevételt nyújtva azoknak a cégeknek, amelyek egyelőre nem tudnak acélt gyártani. Az ENSZ-közgyűlés margóján szeptember 23-án 51 ország állt ki Kijev és a fekete-tengeri kereskedelmi útvonal újranyitása mellett, Oroszország azonban továbbra sem mutat hajlandóságot a kikötők és a civil hajók elleni támadások beszüntetésére. Kalenkov figyelmeztetett, hogy még ha minden szükséges támogatás meg is érkezik, hónapokba és több tízmillió dollárba fog kerülni az acéltermelés újraindítása – feltéve, hogy újabb csapások nem érik az üzemeket. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.