● news.bsdnet.hu

Hatalmas pompa fogadta Hszi Csin-ping kínai elnököt a régóta tervezgetett amerikai látogatásával, Donald Trump személyesen fogadta a Washington melletti reptéren. Ez hatalmas gesztusnak számít, hiszen az Egyesült Államok vezetője nem mindenkit fogad már a repülőről leszállva. Ezt követően a világ két legfontosabb embere látványosat pózolt a vörös szőnyegen, miközben már a találkozó első pillanataiban megszületett egy ikonikus pillanat: Trump a tőle megszokott harsány mimikával konstatálta az amerikai légierő közelben elhúzó B-1 Lancer nehézbombázó hangját. A látványos csinnadratta azt a feltételezést engedhette volna, hogy a két nagyhatalom egymás tenyerébe csap, gazdasági és geopolitikai viták végére kerülhet sor. Trump wanted to impress Xi Jinping with a B-1 Lancer flyoverXi didn’t even flinch… unlike Trump himself. pic.twitter.com/09DT4FkGTh https://t.co/09DT4FkGTh Előzetesen sokan szkeptikus véleményt fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, pontosan milyen eredményekre lehet majd számítani a találkozón, mivel egyszerűen túl sok volt a potenciális vitás pont, ráadásul ezek közül sokat nem is vettek napirendre. A személyes találkozó fontosságáról Vu Hszinpo, a kínai külügyminisztérium külpolitikai tanácsadó bizottságának tagja beszélt, érdekes magyarázattal szolgálva: Őszintén szólva, Trump nem feltétlenül egy nagyon stabil ember – fogalmazta meg kritikáját, ugyanakkor ezt követően azonnal leszögezte, hogy a személyes találkozások javíthatják és stabilizálhatják a kapcsolatot a nagyhatalmak között. Azzal kapcsolatban volt előzetesen némi kétkedés, hogy milyen témákat vehetnek majd elő, szóba kerülhetnek-e a legkritikusabb pontok. Trump viszonylag gyorsan tisztázta, hogy mi lesz a fő motívum a megbeszélések során: Nagy nap Hszivel, Kína elnökével. A szuperintelligencia (SI) fontos téma lesz a beszélgetésekben, de szeretném a témát a jelenlegi állapotában hagyni. Ez Kína álláspontja is – írta a szokásához híven egy Truth Social bejegyzésben. Ezzel nem okozott túl nagy meglepetést, már előzetesen is a mesterséges intelligencia (AI) – a republikánus elnök újabban szuperintelligenciaként hivatkozik erre – lesz a megbeszélések egyik legfontosabb eleme. Az élesedő versenyt beárnyékolják azok a vészjósló jövendölések, amiket az újabban egykori fejlesztők is egyre inkább hangoztatnak: már egészen apokaliptikus forgatókönyvek is előkerülnek, melyek az egész emberiség elpusztulásával fenyegetnek . Bár ezekkel a véleményekkel sokan nem értettek egyet, az nagyjából alapvetésként megmaradt, hogy minél előbb valamilyen közös szabályozási egyezségre kellene jutniuk a témában. Szintén sejteni lehetett, hogy Irán szóba fog kerülni a tárgyalásokon, erről ismételten az amerikai elnök nyilatkozott. A kínai vezető szeptember 23-án érkezett, berúgva a diplomáciai nagyüzem motorját Washingtonban. Másnap helyi idő szerint (GMT -4) reggel 10 órakor a Fehér Házban találkoztak egymással, ezután fogadóünnepség jött. NOW: Trump welcomes Xi Jinping to the White House. pic.twitter.com/zvXVkxqaGj https://t.co/zvXVkxqaGj Politikai értelemben csúcspontnak egyértelműen a Fehér Ház számított, hiszen itt hangzott el a legtöbb lényeges párbeszéd a vezetők között, majd újabb protokolláris események következtek. Este, ahogy azt várni is lehetett, a technológiai vezetők kapták a legnagyobb figyelmet, ott volt a főasztalnál Tim Cook, az Apple korábbi vezérigazgatója, Lisa Su, az AMD vezérigazgatója, Jensen Huang, az Nvidia vezetője és természetesen Elon Musk is, aki leginkább a Tesla, az X és a SpaceX miatt lehet ismert. Más techguruk is meghívást kaptak, ezen a vacsorán tényleg szinte mindenki ott volt, aki igazán számított. Természetesen a menüsor most is kitudódott, olyan fogásokat ízlelhettek a meghívottak, mint Schramsberg ’Blanc De Noir bor, sárga tökből készült velouté, szezámos kérgű tengeri sügér, zöld mártással, bébi pak choi-jal és sült padlizsánnal, valamint az egészet Christopher Macchio tenor és az Egyesült Államok Tengerészgyalogságának és Hadseregének zenekarai és kórusai kísérték. A nívós esemény külön azt hangsúlyozta, hogy ez amolyan fénypontja lehet a nagyhatalmak közötti barátkozásnak. Hszi ez követően kedélyes mondatokat szólt: Ápoljuk együtt a kínai-amerikai barátság gyönyörű virágait. Írjunk együtt új fejezetet baráti kapcsolatainkban – mondta, majd hozzátette, hogy Trump „Tegyük újra naggyá Amerikát” programja összhangban lehet Kína „nagy nemzeti megújulására” irányuló törekvésével, de azért hozzátette, hogy felelős hatalmakként kell viselkedniük. Gyakran hangzottak el a felektől történelmi utalások is, amivel a régóta fennálló szívélyes együttműködésre igyekeztek felhívni a figyelmet. Trump a számára „szent tehénként” emlegetett kereskedelmi megállapodásokat méltatta, szerint Hszivel „óriási lépéseket tettek a két országunkat érintő kérdésekben”. Hszi elnökkel együtt megértjük, hogy különböző rendszereket képviselünk, de a népeink közötti kötelékek megmaradnak – tette hozzá, a két nagyhatalom közötti különbségekre is rávilágítva. Ebben egyébként kollégája egyetértett, az „érdekek mély összefonódását” emelte ki. Természetesen hasonlóan fogalmaztak a mesterséges intelligencia témájában is, ahol a lehetőségek sokaságát hangsúlyozták, persze, az együttműködés esetén. Azt is hozzátette, hogy az erősségeiket kellene kihasználniuk, ahelyett, hogy az egymás elleni védekezésre pazarolják el az energiájukat. Azt is elmondta, reméli, hogy az Egyesült Államokban szívesen fogadják majd a kínai üzleti élet elitjét. Sokatmondó volt ugyanakkor, hogy Hszi Csin-ping néhány kifejezést szinte szóról szóra megismételt a legutóbbi csúcstalálkozóról: Geopolitikai szempontból talán az egyik legfontosabb kijelentést szintén Hszi tette, ugyanis a hírek szerint a kétoldalú megbeszélések során azt mondta Trumpnak, hogy „reméli, hogy az amerikai elnök nem támogatja Tajvan függetlenségét”. Kína reméli, hogy az Egyesült Államok helyesen ellenezni fogja Tajvan függetlenségét – jelentette a kínai állami hírügynökség, ami lényegében a kormány szócsövének is tekinthető. Hozzátették, hogy remélik, hogy „körültekintően” kezelik az amerikaiak a sziget kérdését. Korábban Kína igyekezett beleszólást szerezni abba, hogy az Egyesült Államok milyen fegyvereket szállít a tajpeji kormány számára, amit sokan úgy értelmeztek, hogy komoly szuverenitáskérdés, és jelentős arcvesztést jelentene az amerikaiaknak, ha mindezt hagyná. Washington nem nyilatkozott a kérdésben, ez több dolgot is jelenhet, de erről kicsit később. U.S. President Donald Trump and PRC President Xi Jinping did not answer reporters’ questions on whether Taiwan was discussed during their Sept. 24 White House meeting. However, PRC state media reported that Xi raised Taiwan directly, reiterating Beijing’s position on “national… pic.twitter.com/boyUkVKH4F https://t.co/boyUkVKH4F Irán és a közel-keleti háború szintén a terítékre került, ám erről csak alig néhány dolog szivárgott ki, például az, hogy mindkét hatalom egyetért a Hormuzi-szoros újranyitásának szükségességén, ami kevésbé váratlan, hiszen korábban is ezt hangoztatta mindkét fél. A keleti hatalom a júniusi 14 pontos egyetértési megállapodáshoz való visszatérést sürgeti. Azt nem tudni, hogy a kényesebb témák előkerültek-e, mivel egyre több jele van annak, hogy Kína a politikai és gazdasági segítségen túl határozottan az iszlamista rezsim egyik legfontosabb katonai támogatójává lépett elő. A fegyverszállítmányok jelentősen hozzájárulhattak a háború elhúzódásához és a súlyos amerikai veszteségekhez a Közel-Keleten. Arról nem szivárogtak ki információk, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború szóba került-e a megbeszélések folyamán, ugyanakkor nem okozna túl nagy meglepetést az előzetes várakozások alapján, ha ez teljesen kimaradt volna a megbeszélésekből. A cukormázzal bevont kedves szavakat lecsupaszítva az a helyzet, hogy a kiemelkedő témában, a kereskedelemben és a technológiai színtéren sem történt túl sok előrelépés. Trump és Hszi kölcsönösen dicsérték egymást, egyetértettek néhány dologban. De lényegében ennyiben ki is merült az egész. A gesztusokkal tarkított látogatáson Trump igyekezett a végletekig szívélyes lenni a vendégéhez, ezzel hangsúlyozva a jó szándékát és nyitottságát az együttműködésről, á ahogy azt előzetesen sejteni lehetett: sorsordító, mindent megváltoztató események nem történtek. Az eseményeket szorosan követők számára kissé deja vu érzésük lehetett, hiszen az egész találkozó rengeteg üzenetében másolta a korábbi, pekingi eseményt. Tesla/SpaceX CEO Elon Musk, Nvidia CEO Jensen Huang, AMD CEO Lisa Su and Tim Cook sat at President Trump’s table during the Trump-Xi state dinner.Bullish Big Tech! $TSLA $NVDA $AMD $AAPL pic.twitter.com/GLxRHS8Feu https://x.com/search?q=%24TSLA&src=ctag&ref_src=twsrc%5Etfw Fordulatok akkor sem történtek, és az igazán fontos kérdéseket sem pedzegették túlzottan. Látványos volt az is például, hogy a kínai delegáció nem hozta magával az üzleti elitjét, vagyis a gazdasági színtéren sem születtek meg a várt áttörések. Ez utalhat arra, hogy még a kapcsolatok további stabilizálódását várják, ám a szükséges bizalom még nem született meg az olyan kulcsterületeken, mint a mesterséges intelligencia. Ezen túlmenően sem születtek igazán nagy megfejtések a problémás témákra. Az első és vitathatatlanul legfontosabb geopolitikai kérdést Tajvan helyzete jelentette. A világ chipgyártó nagyhatalmának is nevezett sziget számára létkérdés Washington álláspontja a csendes-óceáni térség védelméről. Előzetesen Trump óvatosan elfordult a korábbi „stratégiai kétértelműség” politikájától, ami aggodalmakat keltett, különösen egy 14 milliárd dolláros, függőben lévő fegyvereladással kapcsolatban. Az nem kérdés, hogy Washington a Kínai Népköztársaságot ismeri el hivatalosan, ám Peking igényét vitatja a sziget feletti ellenőrzéssel kapcsolatban. Bár Tajvan ismételten említésre került, egyelőre nem látszik, hogy bármilyen lényeges változás történt volna, a felek fenntartják a korábbi álláspontjukat, ami a status quo fennmaradását jelzi. Hszi érezhetően nagyon szeretné elérni, hogy Trump egyértelműen fektesse le, hogy ellenzi a sziget függetlenségét, ennek kijelentése valóba döntő fordulatot jelenthetne. A felek kölcsönös bizalmatlansága következtében aligha lehetett várni lényeges változást, talán egyedül a Hormuzi-szoros körül lehetett korábban úgy érezni, hogy Peking türelme fogy a kereskedelmi útvonalak elzárása miatt. A megoldásként felkínált júniusi 14 pontos megállapodás viszont nem véletlenül nem működött: egyszerűen annyira nyitottan lett megfogalmazva, hogy a felek túl sokféleképpen tudták azt értelmezni. Látványos, hogy mennyire nem szólaltak meg a felek az orosz-ukrán háborúról, holott például Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is azon a véleményen van, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezetőre a leghatékonyabban a kínai elnök tudna nyomást gyakorolni. Ez valamelyest elveszi annak a lehetőségét, hogy esetleg az eddig már jól megszokott tárgyalási keretből kilépjenek, és ezzel növekedjen az eredményesség lehetősége. A fentiek azt bizonyítják, hogy noha a találkozón szóba kerültek a legfontosabb kérdések, igazából nem mélyültek el benne, enélkül pedig aligha várható, hogy tényleges eredményeket hozzanak a megbeszélések. A legnagyobb kérdést az jelentheti, hogy mi lesz a találkozó utóélete. Emlékezetes volt, legutóbb, amikor az amerikai elnök látogatott el Pekingbe. Akkor magán az eseményen alig hangzott el lényeges kijelentés (pedig visszatérően nagyon próbálkoztak a média munkatársai), ám amint elhagyta a keleti nagyhatalmat az amerikai elnök gépe, Trump azonnal elkezdett Tajvanról beszélni, ráadásul olyan kijelentéseket tett, amik aligha tetszhettek a sziget vezetésének. BREAKING: Donald Trump has said he spoke a lot about Taiwan with President Xi during his two-day state visit to China.The U.S. president is answering questions from journalists on board Air Force Onehttps://t.co/lmT2MOtp4L pic.twitter.com/kd7TnMNjJd https://t.co/lmT2MOtp4L Ezúttal is a jövő árazhatja be igazán a mostani csúcs valós eredményeit, különösen a vitás pontoknál lehet ez érdekes. A kedélyes, látványos elemekkel tarkított diplomácia a felszínen azt az érzetet keltheti, hogy minden a legnagyobb rendben van, ám a felszín alatt elmarad a legvitatottabb pontok aprólékos kibontása és átbeszélése. Ez egyelőre inkább Hszi Csin-ping érdekeinek felel meg jobban, de igazából senki sem érte el a céljait. Még két folytatás is lehet idén, egyszer Sencsenben az APEC csúcson, pár héttel később Floridában a G20-ak találkozóján, inkább az a kérdés, hogy ilyen szerény kézzelfogható eredmények mellett van-e értelme az ilyen gyakori tárgyalásoknak. Címlapkép forrása: Chip Somodevilla/Getty Images