● news.bsdnet.hu

A korábbi elmélet szerint a vadmacskák mintegy tízezer évvel ezelőtt, a mezőgazdaság kialakulásakor kerültek közel az emberhez a Közel-Kelet termékeny területein. A földművesek gabonakészletei vonzották a rágcsálókat, azok pedig a macskákat. Az új eredmények alapján azonban a mai házimacskák és az emberek szoros kapcsolata ennél jóval később, körülbelül 3500–4000 évvel ezelőtt kezdődött, és valószínűleg nem a levantei térségben, hanem Észak-Afrikában – adta hírül több kutatás nyomán a BBC. A macskák háziasítása Egyiptomban kezdődött Fáraókori macskaábrázolás papiruszon az egyiptomi Al-Qaramous faluban. (Forrás: Ahmed Mosaad/NurPhoto via Getty Images) A kutatók európai, észak-afrikai és anatóliai régészeti lelőhelyeken előkerült macskacsontokat vizsgáltak. Meghatározták a maradványok korát, DNS-mintákat nyertek belőlük, majd az így kapott genetikai adatokat összehasonlították a mai macskák génállományával. A vizsgálatok megerősítették, hogy valamennyi mai házimacska az afrikai vadmacskától származik.  Ugyanakkor az is kiderült, hogy számos korábbi, házimacskának tartott csont valójában más vadmacskafajokhoz tartozhatott. Az Oxfordi Egyetemen dolgozó Greger Larson szerint a macskák háziasítása sokkal inkább az ókori Egyiptomhoz kapcsolódó folyamat lehetett. Ez egybevág azzal, amit az egyiptomi kultúráról tudunk: a macskákat nagy tisztelet övezte, gyakran megjelentek képzőművészeti alkotásokon, vallási jelentőséget tulajdonítottak nekik, és mumifikálták is őket. Az ember és a macska kapcsolata vélhetően nem tudatos tenyésztéssel kezdődött. A rágcsálókra vadászó állatok először egyszerűen megtűrt vendégek lehettek, később azonban egyre szorosabban beilleszkedtek az emberi környezetbe, és megtanultak velünk kommunikálni. Macskákkal a világ körül Macska üldögél az azerbajdzsáni Baku óvárosában található szőnyegbolt előtt, 2026. szeptember 22-én. (Forrás: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images) Miután hasznosságuk nyilvánvalóvá vált, az emberek magukkal vitték őket kereskedelmi és tengeri útjaikra is. A macskák a hajókon különösen értékesnek számítottak, mert megvédték az élelmiszerkészleteket a patkányoktól és egerektől. Európában csak mintegy kétezer éve jelentek meg szélesebb körben: valószínűleg a rómaiakkal érkeztek, majd eljutottak Britanniába is. Később a Selyemúton kelet felé terjedtek tovább, egészen Kínáig. Ma már az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók. A kínai leletek különösen érdekes történetet tártak fel. A házimacskák megérkezése előtt az ottani településeken körülbelül 3500 éven át leopárdmacskák éltek az emberek közelében. Ez úgynevezett kommenzális kapcsolat volt: az állatok táplálékhoz és biztonságosabb környezethez jutottak, az emberek pedig természetes rágcsálóirtóként hasznosíthatták őket. A leopárdmacskák azonban sohasem váltak valóban háziasított állatokká – ma is vadon élnek Ázsia jelentős részén. Jóval később mégis szerepet kaptak egy modern macskafajta kialakításában: házimacskákkal keresztezve belőlük hozták létre az 1980-as években hivatalosan is elismert bengáli macskát. Az elsőként a Science és a Cell Genomics folyóiratokban megjelent kutatási eredmények tehát azt mutatják, hogy a macskák világhódítása nem a mezőgazdaság kezdetén indult – hanem több ezer évvel később, feltehetően Egyiptomból.