● news.bsdnet.hu

A Nestlé 2010 óta folyamatos fejlesztéseket hajtott végre büki Purina állateledelgyárában. Az évek során a cég saját tőkéből 325 milliárd forintot ruházott be az üzembe, ezzel megvalósítva Magyarország legnagyobb élelmiszeripari beruházását. A fejlesztési ciklus most hivatalosan is lezárult és a három új gyáregység mellett egy automatikus magasraktár is üzembe állt. Magyarország gazdasági és energetikai minisztere, Kapitány István beszédében hangsúlyozta, hogy fontos értéknek tartja a partnerséget, a termelékenységet, a kultúra megosztását és a fejlett európai ipartechnikát. Véleménye szerint a Nestlé projektjének kizárólag győztesei vannak: Óriási beruházások valósultak meg − mondta a miniszter, majd hozzátette, hogy számításai szerint ezek összértéke megközelítőleg 200 milliárd forint, valamint rámutatott, hogy jelenleg ez Európa legnagyobb ilyen típusú gyára és Magyarország legnagyobb élelmiszeripari beruházása. Kapitány István úgy véli, hogy a projekt egy olyan tudásalapú beruházás, amely megfelel a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájának, amelynek lényege, hogy hazai beszállítók közreműködésével minél több hozzáadott érték jöhessen létre. Ez úgy tűnik egy tudásalapú beruházás − mondta a politikus, majd kiemelte, hogy a gyár technológiája és berendezése modern. A projektben vállalt szerepéért külön köszönetet mondott a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek ( HIPA ), majd arról beszélt, hogy a kormány partnerségekre és nem támogatásokra kívánja alapozni a gazdasági együttműködéseket. Példaként az infrastruktúra-fejlesztéseket említette. A Nestlé a világ legnagyobb FMCG (napi fogyasztási cikk) vállalata, és szinte minden országban jelen van, de mégis hazánkat választották a beruházás helyszínéül − mutatott rá Kapitány István. A minisztert követően a kormányfő, Magyar Péter lépett fel a színpadra és mondott beszédet. Megjegyezte, hogy Kapitány István nagyjából mindenre kitért, így nehéz dolga lesz, de néhány gondolatot megosztott a közönséggel. A tudás, munka és szorgalom jelenti az országot − mondta, majd hozzátette, hogy az elmúlt időszakban sokat járt Vas megyében, ahol azt látta, hogy a lakosság nehézségei különfélék. A miniszterelnök tapasztalatai szerint számos család nem tudja magyarországi munkával biztosítani a megélhetést, ezért sokan külföldön dolgoznak, így fontosak az olyan vidéki beruházások, mint a Nestlé gyára. Elmondta azt is, hogy a társaság magyarországi működésének teljes gazdasági hatása 2025-ben a GDP nagyjából 0,5 százalékát tette ki, és csaknem 3 ezer embernek adott munkát. Kiemelte, hogy a gyár bővítése közvetlen beruházási támogatás nélkül valósult meg, kizárólag infrastrukturális fejlesztések történtek. A kormány kiemelt szándéka, hogy megerősítse a helyi kkv-kat, a családi gazdaságokat és a fiatal gazdákat. Ezért öröm azt hallani, hogy a Nestlé megközelítőleg 1500 magyar beszállítóval dolgozik együtt − mondta Magyar Péter, majd ezt követően a fenntarthatóságról is beszélt. Ezzel kapcsolatban tett említést a Nestlé zöld mezőgazdasági projektjéről, amelynek keretében 13 ezer hektáron 25 termelővel működik együtt hazánkban. A kormányfő beszélt az éghajlatváltozás negatív hatásairól is, melyek több ágazatot érintenek. Véleménye szerint ezért kiemelten fontos az ipari kapacitások dekarbonizációja. Szükséges, hogy befektessünk az emberi tudásba − mutatott rá a kormányfő, aki szerint ez a legbiztosabb befektetés , majd hozzátette, hogy minden olyan magyarországi beruházást üdvözöl, amely munkahelyeket teremt és erősíti a gazdaságot. Mindeközben arra is felhívta a figyelmet, hogy „a GDP-nél fontosabb az ember”, ezért a kormány  a munkavállalók számára biztonságos, kiszámítható és jogszerű környezet kialakításán dolgozik. Habár a Nestlé hosszú évek óta fejleszti büki üzemét, a 2020-ban elkezdődött ötéves fejlesztési ciklus volt az igazán nagy ugrás. A program keretében összesen megközelítőleg 300 milliárd forintot fordítottak a gyár bővítésére, aminek köszönhetően több mint 600 munkahely jött létre. Az első, csaknem 50 milliárd forintos beruházást 2020 őszén jelentették be, amely 160 új munkahelyet hozott létre. Ezt 2021-ben egy újabb, 35 milliárd forintos bővítés követte 120 új állással. A harmadik ütemről 2023 januárjában beszéltek először: a mintegy 140 milliárd forintos projekt részeként 35 ezer négyzetméternyi gyártóterület és automatizált magasraktár épült, további 250 munkahelyet teremtve. A fejlesztési ciklust a 2024 februárjában bejelentett, 55 milliárd forintos új gyáregység létesítése zárta, amely több mint 130 embert foglalkoztat. A beruházásoknak köszönhetően az üzem termelési kapacitása a 2019-es közel 200 ezer tonnáról 500 ezer tonnára emelkedett. A beruházásokat a magyar kormány és a HIPA is támogatta, a fejlesztések bejelentéseinél Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter is részt vett .