● news.bsdnet.hu

Trump a találkozó napján, csütörtökön a Truth Social platformon arról posztolt, hogy a "szuperintelligenciát" békén kell hagyni, és nem kíván beleszólni a fejlődésébe. Hszi Csin-ping ugyanakkor felszólalásában kijelentette, hogy mindkét ország közös felelőssége az AI fejlesztésének emberi felügyelet alatt tartása. A kínai fél által közzétett hivatalos összefoglaló szerint a kínai elnök azt javasolta amerikai kollégájának, hogy folytassák a kétoldalú párbeszédet a technológia kockázatairól, és együttesen lépjenek fel a visszaélések ellen. Hszi Csin-ping és Donald Trump amerikai csúcstalálkozójának legfontosabb tanulságairól alábbi elemzésünkben olvashat: Trump és szilícium-völgyi szövetségesei határozottan elutasítják az AI-fejlesztések lassítását célzó törekvéseket, amelyeket egyre több vezető AI-vállalat tartana kívánatosnak az iparágban. Az amerikai elnök érvelése szerint a biztonsági lépésel éppen a kínai versenytársakat juttatnák előnyhöz. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Hszi egy júliusi beszédében az AI felügyeletének szigorítását sürgette az "ellenőrzés elvesztésének megelőzése" érdekében, Kína legfőbb szabályozó hatóságának egyik tisztviselője pedig a hónap elején nyilvánosan hívta fel a figyelmet az AI-modellek szoftveres sebezhetőségeket kihasználó kockázataira. Kínában ráadásul már jelenleg is lényegesen szigorúbb keretrendszer működik, mint az Egyesült Államokban, tekintve, hogy kötelező a mesterséges intelligencia által előállított tartalmak megjelölése, korlátozzák az algoritmusok szerepét a hírszolgáltatásban, a kiskorúak számára pedig teljesen megtiltották a chatbotok használatát. A kínai vezetés az AI társadalmi és politikai kockázatait is kiemelten kezeli. Csen Ji-hszin állambiztonsági miniszter egy szeptember 12-i elemzésében arra figyelmeztetett, hogy az AI által előállított propaganda és a deepfake-tartalmak feszültségeket és politikai megosztottságot generálhatnak Kínában. A pekingi Center for China and Globalization elemzője, Vang Ce-csen rámutatott, hogy a kínai szakpolitikai vitákban a technológia szinte minden veszélye előkerül, ám a politikai és társadalmi stabilitást fenyegető tényezők lényegesen nagyobb hangsúlyt kapnak, mint a döntően amerikai diskurzusban megjelenő, az emberiség fennmaradását féltő egzisztenciális kockázatok. Ugyanakkor az Egyesült Államokban is folyamatosan nő a szabályozási nyomás. Kedden két kaliforniai törvényhozó olyan javaslatot nyújtott be, amely az amerikai külügyminisztériumot a kínai féllel folytatandó, az MI-tesztelésre és az átláthatóságra kiterjedő mélyebb egyeztetésekre kötelezné. Ezzel párhuzamosan Scott Bessent pénzügyminiszter a héten kínai partnerével egy olyan kétoldalú értesítési rendszer létrehozásáról tárgyalt, amely a mesterséges intelligenciához kapcsolódó biztonsági incidensek nyomon követésére szolgálna. Elemzők szerint egy átfogó amerikai-kínai AI-megállapodás tető alá hozása továbbra is valószínűtlen, hiszen Trump elutasítja a kötöttségeket, Peking pedig nehezményezi a washingtoni exportkorlátozásokat, amelyek már egy évtizede szorongatják a kínai AI-szektort. Matt Sheehan , a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány kutatója mindazonáltal úgy véli, a kínai tisztségviselők egyre nyíltabb kockázatértékelései és a technológiai rendszerek rendszeres hibái miatt nem lehet teljesen kizárni a nemzetközi együttműködést. Címlapkép forrása: Kevin Dietsch/Getty Images Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.